2021.10.22. 20:43
Megnyílt az új, gigantikus Munch-múzeum Oslóban
Megnyílt pénteken Oslóban a világ legnagyobb Edvard Munch-gyűjteményének otthont adó új múzeum, amelynek 13 emeletes, vízparti toronyépületében 11 kiállítóterem kalauzol végig a világhírű norvég expresszionista festő és szobrász pályafutásán.
Forrás: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Az Oslói-fjord partján 2,1 milliárd norvég koronából (78,7 milliárd forintból) emelt, felül megdőlt épület ad otthont Munch több mint 26 ezer műalkotásának, amelyet a Munchnak 1963-ban emelt első, lepusztult és rosszul őrzött külvárosi múzeumból költöztettek át.
A szokatlan kinézete miatt heves viták tárgyát képező új múzeum 28 ezer négyzetméternyi területet kínál a Munch-művek őrzésére és bemutatására, ötször annyit, mint a nemzeti kincset őrző eddigi, komor hangulatú múzeum.
Évi félmillió látogatót várnak a festő 200 alkotását 4500 négyzetméteren bemutató állandó kiállításra, de Stein Olav Henrichsen igazgató abban reménykedik, hogy valójában az egymilliót is eléri majd a látogatók száma.
A gyermektelen Edvard Munch (1863-1944) Oslo városára hagyta a saját birtokában maradt műveit. Eredetileg az államnak akarta örökül hagyni, de mivel halálakor Norvégia német megszállás alatt állt, attól tartott, hogy a nácik által elfajzottnak minősített művészete rossz kezekbe kerülhet.
A monumentális új múzeum, amely a norvég főváros egy másik ikonikus épülete, az operaház mellett helyezkedik el a régi konténterkikötő területén, a hivatalos indoklás szerint arra hivatott, hogy helyre tegyen egy történelmi igazságtalanságot, és végre egy olyan épület mutassa be a világhírű festő munkásságát, amilyent az megérdemel.
Henrichsen múzeumigazgató szerint ez lehet a világ legnagyobb, egyetlen művésznek szentelt múzeuma.
A festő leghíresebb képéből, a több verzióban megfestett Sikolyból három áll az új múzeum rendelkezésére, de egyszerre csak egyet mutatnak be közülük, mivel nagyon sérülékenyek.
A formájában a görög lambda betűre emlékeztető, és ezért Lambdaként is emlegetett múzeum épületéről nagyon megoszlanak a vélemények. Tommy Sorbo művészettörténész még 2019-ben környezetszennyezésnek és katasztrófának nevezte az épületet, és véleményét továbbra is fenntartja, „legalábbis a külsejét és a bejáratát illetően”.
Szerinte a lobby úgy néz ki, mint egy repülőtér, egy raktár, egy hotel vagy egy üzletközpont.
A színek és az anyagok kiválasztásában az égvilágon semmi nem utal arra, hogy a világ egyik legnagyobb művészének munkásságát mutatja be – mondta a szakértő.
Mások azt kifogásolják, hogy a tervezési stádiumban ígért világos ablaküvegek rejtve maradnak a monstruózus fémredőnynek tűnő külső szerkezet mögött.
A menedzsmentet nem izgatják a bírálatok, az igazgató szerint a múzeum arra hivatott, hogy ugyanúgy provokálja az embereket, mint ahogy Munch művei tették a maguk korában. Henrichsen szerint a Herreros Arquitectos spanyol építésziroda tervezte monumentális épület brutalista stílusával nagyon is illik a benne őrzött gyűjteményhez.
Az új Munch Múzeum esetében különösen ügyeltek a biztonságra, mivel a festő alkotásai többször is lopás vagy rablás áldozatává váltak.
A leglátványosabb egy 2004-es fegyveres rablás volt, amelynek során a festő két legismertebb remekművét, a Sikoly egyik verzióját és a Madonnát vitték el. (Az ellopott képeket két év múlva megtalálta a rendőrség.)
Az igazgató szerint valószínűleg az új Munch-múzeum a legjobban őrzött épület egész Norvégiában, de ebből semmi sem érződik a belső térben.
Borítókép: illusztráció
