Forradalmi találmány

2021.03.18. 11:18

Kilencven éve dobták piacra az első villanyborotvát

Kilencven éve, 1931. március 18-án dobta piacra az amerikai Schick cég az első használható villanyborotvát, a mai elektromos borotvák ősét.

A múlt század első felében forradalmi változások történtek a borotválkozás históriájában.

Az amerikai King Camp Gillette 1901-ben szabadalmaztatta az eldobható borotvát, három évtizeddel később pedig már az elektromos borotva szabadalmát jegyeztette be Jacob Schick.

Az 1877-ben született feltaláló 16 évesen már apja szénbányájának ipari vasútjáért felelt.

1898-ban, a spanyol-amerikai háború kitörése után jelentkezett a hadseregbe, és ezredével a Fülöp-szigetekre irányították. 1905-ben, már alhadnagyként vérhassal ágynak esett és egy évre hazaküldték kezelésre. Felgyógyulása után immár főhadnagyként, egészségi állapotára való tekintettel a trópusok helyett Alaszkába vezényelték, ahol kulcsszerepet játszott egy ezer mérföld hosszú katonai távíró vonal kiépítésében a zord hidegben. Schick egy sekély vízben használható katonai csónakot is tervezett, később a ceruzahegyezőt is tökéletesítette. 1910-ben otthagyta az aktív szolgálatot, Alaszkában maradva arany után kutatott. 1916-ban, amikor az Egyesült Államok belépett az I. világháborúba, reaktiválták. 1918-ban alezredesként szerelt le végleg, élete hátralévő részét találmányai fejlesztésnek szentelte.

A nedves, trópusi éghajlatú Fülöp-szigeteken, betegségtől legyengülve emberfeletti kihívásnak tűnt számára a borotválkozás hosszadalmas procedúrája a borotvahabbal és a pamaccsal.

A sarkkörhöz közel azt tapasztalta meg, hogy a mínusz 40 fok sem teszi könnyebbé az arcszőrzettől való szabadulást: meleg víz híján igen kellemetlen jeges vízzel borotválkozni, a hidegben érzéketlenné váló ujjakkal pedig szinte lehetetlen az elhasználódott borotvapengéket eltávolítani.

Schick hivatása kapcsán gyakorlott használója volt a hadseregben 1903-ban rendszeresített M1903 Springfield forgó-tolózáras ismétlőpuskának. Ennek a fegyvernek az elsütése után a zár hátrahúzása kivetette a használt töltényhüvelyt, és az öt töltényt tartalmazó tárból betöltötte az újat. Ez a mechanizmus adta az ötletet számára egy új, biztonsági „ismétlőborotva” elkészítéséhez, amellyel 1921-től foglalkozott, majd 1925-ben vállalkozt is indított. Termékében a hagyományos borotva üreges nyele egy utántöltőt rejtett, amelyben húsz új penge lapult. Szükség esetén egy apró tólószerkezet kitolta a rugó által a nyél falához nyomott pengék közül a legfelsőt a borotvafejbe, a használtat pedig eltávolította, így az éles pengéhez nem kellett kézzel hozzáérni.

Bár találmánya kelendőnek bizonyult, Schick távolról sem volt elégedett, hiszen végső céljának a villanyborotva megalkotását tekintette.

Cégének részvényeit 1928-ban eladta, hogy az így szerzett pénzt az elektromos borotvába fektesse. Az elsőt éppen 1929-ben, a nagy gazdasági válság kitörésekor kezdte árulni, olyan „sikerrel”, hogy vállalkozása életben tartásához házára jelzálogot kellett bejegyeztetnie. A kudarc fő oka azonban a termék nehézkessége volt: a borotvafej egy hosszú és tekergőző kábelen keresztül csatlakozott egy kisebb dinnye nagyságú motorhoz. Használatához mindkét kézre szükség volt: az egyikben a vaskos motort kellett tartani, a másikban pedig az imbolygó borotvát. Schick belátta, hogy ennél praktikusabb termékkel kell előállnia, ezért a villanymotort a borotvafejjel azonos egységbe helyezte el, a kábelt már csak a fali csatlakozóba kellett bedugni. A készüléket fekete bakelitburkolattal látta el, a karcsú szerkezet immár kényelmesen elfért egy férfikézben. A szabadalmat 1930. május 13-án kapta meg és a Connecticut állambeli Stamfordban gyárat épített.

Az első használható Schick elektromos borotvát 1931. március 18-án New Yorkban kezdték árusítani.

A viszonylag magas, 25 dolláros (mintegy 100 ezer forint) ár ellenére már az első évben háromezer darab kelt el, 1937-ben már másfélmillió darabot használtak. A reklámmal ellentétben a villanyborotva nem biztosított olyan minőséget, mint az acélpengék, de vásárlói a borsos ár ellenére is elégedettek voltak, hiszen megspórolták a krémeket, a habot és a hosszadalmas procedúrát. Nem sokkal később a versenytársak – Remington, Sunbeam, Philips, Zenith, Gillette – termékei is megjelentek, ami az árak folyamatosan csökkenéséhez vezetett.

Schick meggazdagodott, majd az adóhatósággal támadt nézeteltérései miatt Kanadába költözött.

Vagyonát nem sokáig élvezhette, veseproblémái miatt egyre többet betegeskedett és 1937. július 3-án Montrealban meghalt. Egyik reklámmondata ez volt: „A férfi, aki minden nap helyesen borotválkozik, 120 évig is élhet” – neki kevesebb, mint feleennyi adatott. A ma az Energizer cég tulajdonában lévő Schick márkanevet viselő borotvák napjainkban is kaphatóak, sőt Japánban piacvezetőnek számítanak, Európában Wilkinson Sword néven forgalmazzák őket.

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában