„… a Miskolci Egyetem képes volt fokozatot váltani”

Miskolc - Két éve vezették be a Miskolci Egyetemen a kancellári rendszert, amely jelentékeny változásokat hozott az intézmény életében. Interjú: Dr. Deák Csabával, a Miskolci Egyetem kancellárjával.

Mi történt azóta az egyetem háza táján? A vezetés új szisztémájáról, annak eredményeiről, tapasztalatairól és a jövőről egyaránt beszélgettünk Dr. Deák Csaba egyetemi kancellárral.

- Mi a pontos feladata egy kancellárnak – mit érdemes erről tudnia a közvéleménynek?

Dr. Deák Csaba egyetemi kancellár: A fenntartó 2014-ben döntött úgy, hogy racionális megfontolások mentén elválasztja az intézmények hagyományos, akadémiai vezetését és gazdasági menedzsmentjét. A kancellár legfontosabb feladata az egyetem gazdasági működtetése, a gazdálkodás irányítása, tehát a stabil anyagi háttér megteremtése az intézmény oktatási és kutatási tevékenységeihez. A fenntartó, vagyis az állam elvárja ugyanis a hatékony, felelős gazdálkodást azokban az intézményekben, amelyek fenntartásához jelentős összegekkel járul hozzá az adófizető társadalom. A kancellári rendszer továbbá a rektori vezetést is tehermentesíti: az oktatási tevékenységek irányítása továbbra is a rektorok kezében marad, a szükséges gazdasági háttérről azonban már a kancellárok gondoskodnak. Az intézmények működtetése ugyanakkor munkáltatói jogokkal is együtt jár: a kancellár tehát a nem-oktató dolgozók munkáltatója is egyben, és koordinálja a nem-oktatási jellegű tevékenységeket. A Stratégiai Intézményfejlesztési Terv szintúgy fontos részét képezi munkámnak.

- Ha visszatekint az elmúlt időszakra: mit sikerült elvégezni?

Dr. Deák Csaba egyetemi kancellár: Két év után úgy gondolom, teljesítettem a legfontosabb feladatomat, hiszen 2016-ban immár elmondhatjuk, hogy a Miskolci Egyetem nem túlél, hanem épül: a cél többé nem a létfeltételek biztosítása, hanem a fejlődés, a gyarapodás. Az adósságállomány és a likviditási problémák mára megszűntek, a gazdálkodást átláthatóság jellemzi, az elmúlt évek során a magyar felsőoktatásban lezajlott intézményi szintű átszervezések pedig érintetlenül hagyták a Dudujka-völgyi campust, vagyis a fenntartó sem kérdőjelezte meg a Miskolci Egyetem egységét, jelenlegi formáját. Fejlesztettük az egyetem kommunikációját is, hogy az egyre több pozitív hír, információ ne ragadjon meg az egyetem falai között, és ennek kapcsán pozitív visszajelzésként értelmezhetjük, hogy az elmúlt két évben nőtt a Miskolci Egyetemre jelentkezők – majd felvettek – száma. Ha a felsőoktatási reformok célját a fokozatváltás jelentette – ahogy azt a 2014-ben elfogadott felsőoktatási fejlesztési stratégia címe is sugallhatja –, úgy bátran konstatálhatjuk, hogy a Miskolci Egyetem képes volt fokozatot váltani, és stabil, sikeres intézményként állja meg a helyét a hazai felsőoktatás változó világában.

- A kancellári poszt újdonság volt, amikor bevezették: hogyan sikerült ezt elfogadtatni a hagyományos egyetemi szervezeti rendszerrel?

Dr. Deák Csaba egyetemi kancellár: Ha az elmúlt két év sikereit összegezzük, úgy komoly eredményként könyvelhetjük el azt is, hogy a Miskolci Egyetem gyorsan és zökkenőmentesen állt át az új rendszerre. A Szenátus viszonylag rövid időn belül elfogadta az új, a megváltozott felsőoktatási törvényhez igazodó Szervezeti és Működési Szabályzatot, azóta pedig a rektor és a kancellár eredményesen dolgozik együtt a közös célért, a Miskolci Egyetem folyamatos fejlődéséért. Büszkén mondhatom, hogy példaértékű az együttműködésünk prof. Dr. Torma András rektorral.

- Hogy érinti az egyetemet az uniós támogatási ciklus lezárulása és az új megnyitása? Az átmenet nem okoz nehézségeket?

Dr. Deák Csaba egyetemi kancellár: A 2016-os egyetemi költségvetésben valóban nem kalkulálhattunk a korábbi évekhez hasonló volumenű pályázati forrásokkal, hiszen a nagy támogatási összegű TÁMOP- (Társadalmi Megújulás Operatív Program) projektek 2015 végéig befejeződtek – tegyük hozzá persze: eredménnyel, hiszen többek között új, online képzési platform és pedagógiai módszertani központ létesült a Miskolci Egyetemen. Ami pedig az idei évet illeti, mára kijelenthetjük, hogy az átmeneti szünet a pályázatok terén nem rázta meg az egyetemet, a gazdálkodás a naptári év végére is kiegyensúlyozott maradt – köszönhetően a céltudatos, takarékos gazdálkodásnak.

- Mi az, ami a jövőben új esélyt, lehetőséget jelenthet az egyetem számára a pályázatok terén?

Dr. Deák Csaba egyetemi kancellár: Egyrészt a műszaki karokon fellelhető speciális, hazai szinten tulajdonképpen unikális mérnöki ismeretek remek lehetőségeket teremtenek, hogy egyetemünk a jövőben komoly hazai és nemzetközi projektek fontos szereplője legyen – kiemelném például a felszín alatti vizekkel foglalkozó miskolci kutatásokat. Nem véletlen, hogy a Műszaki Földtudományi Kar több Horizont 2020-as pályázat nyertesének mondhatja magát. Másrészt új perspektívákat nyithatnak az interdiszciplináris kutatási projektek is, amelyek során profitálhatunk az egyetem universitas jellegéből, a campuson művelt tudományterületek sokféleségéből. Harmadrészt pedig vállalati kapcsolataink folytán cégek konzorciumi partnerként is egyre több pályázathoz kapcsolódhatunk, mint ahogy az több GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) projekt kapcsán is történhet.

- Hogyan lehet a csökkenő potenciális egyetemi hallgatói kör (demográfia) dacára fennmaradni változatlan méretben?

Dr. Deák Csaba egyetemi kancellár: A hazai felsőoktatás fejlesztési stratégiájából is kiviláglik, hogy a fenntartó igenis elvárja, hogy az egyetemek gazdaságilag is több lábon álljanak, és ne csupán a hallgatók után járó állami forrásokból próbálják finanszírozni magukat. A pályázatok mellett itt az ipari kapcsolatok, a közös kutatási-fejlesztési és innovációs projektek és az egyéb ipari megrendelések jelentősége válhat egyre meghatározóbbá. Az pedig, hogy az oktatók esetleg csekélyebb hallgatói létszámmal foglalkozhatnak, jótékony hatást is gyakorolhat a képzésekre, hiszen több idő juthat egy-egy hallgatóra. Emellett fejlesztjük az egyetem felnőttképzési tevékenységeit is. Hangsúlyoznám továbbá, hogy több olyan unikális műszaki képzést is hirdet a Miskolci Egyetem – gondolhatunk itt például az olajmérnöki vagy a kohómérnöki, azon belül az öntészeti képzésre –, amely kizárólag Miskolcon érhető el, vagyis a potenciális hallgatói piac jóval túlnyúlhat az ország határain. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy rohamosan nő a külföldi hallgatók száma a miskolci campuson, vagyis jó úthon halad az egyetem nemzetközisesedése is.

- Hogyan alakult az elmúlt években és milyen perspektíva van az egyetem közvetlen ipari-kutatási kapcsolatrendszerében?

Dr. Deák Csaba egyetemi kancellár: Az ipari-gazdasági kapcsolatok fejlesztése a Miskolci Egyetem „iparos” hagyományai, széles műszaki kapacitásai miatt, valamint a felsőoktatás új irányvonala mentén egyaránt prioritás napjainkban. A térség nemzetközi nagyvállalataival széles körű együttműködést folytatunk, és célunk a jövőben, hogy a hazai KKV-szektorral is még tovább mélyítsük kapcsolatainkat. A K+F tevékenységeknek is köszönhetjük, hogy az elmúlt évben nőtt a saját bevételek összege. A Miskolci Egyetem ráadásul a magyar felsőoktatás szereplői közül elsőként vett igénybe TAO- (társasági adó) forrásokat. Szorosabbra fűzheti az egyetem és a partnervállalatok közötti szálakat egyes épületek és épületrészek bérbeadása is. Szeretnénk, hogy egyre több tudásintenzív cég települjön be az Egyetemvárosba, ami a jövőben a campusnak egy innovációs park-arculatot is adhat. Az együttműködések jelentékeny része egyébként a hallgatókat is érinti, akik számára szinte az összes műszaki és gazdasági képzésen elérhető a duális képzés, amelynek meghirdetése – főleg ilyen széles spektrumon – elképzelhetetlen lett volna az egyetem erős vállalati beágyazottsága nélkül.

- Sok tekintetben az elöregedés is veszélyezteti a magyar felsőoktatás oktatói karát bizonyos tudományterületeken – ezt hogyan kezeli a Miskolci Egyetem?

Dr. Deák Csaba egyetemi kancellár: Magunk is felfedeztük a problémát, amelyet az ipari–gazdasági szféra szürkeállomány-elszívó ereje jelent – elsősorban – a műszaki képzési területeken, és amely probléma valóban a tanári gárda elöregedésével fenyeget. Rektor úrral együtt a tanévben meghirdettük tehát a – Miskolc legendás professzoráról elnevezett – Terplán Zénó Programot, amely a pályájuk elején járó műszakis oktatók támogatásával, többletjövedelemhez juttatásával a jövőben a legtehetségesebb fiatal kollégák megtartásához is hozzájárulhat.

- Hogyan lehetne az egyetem vonzerejét növelni a potenciális jelentkezők körében, akik helyben jártak középiskolába?

Dr. Deák Csaba egyetemi kancellár: A Miskolci Egyetem Északkelet-Magyarország elsőszámú tudásközpontja, amely a műszaki területektől az egészség- és a társadalomtudományi területeken át egészen a tanárképzésig hirdet képzéseket, vagyis térség minden felvételizője megtalálhatja itt a számára legmegfelelőbb képzést. A karok mindegyike fel tud mutatni valami olyat, ami specifikum, mondhatni helyi érték, van továbbá egy gyönyörű, parkos-ligetes és – város a városban jellegével – országosan is egyedülálló campusunk, ahol akár a függetlenedni vágyó miskolci fiatalok is kollégiumi férőhelyhez juthatnak. A fő feladat tehát nem más, mint hogy eljuttassuk a célközönséghez mindazt, amit üzenni szeretnénk – például azt, hogy a helyi fiatalok nem csupán rengeteg pénzt spórolhatnak meg azáltal, ha nem hagyják el szűkebb pátriárkájukat, hanem itt is éppoly minőségi képzéshez juthatnak, mint például egyes fővárosi intézményekben, sőt egyedülálló lehetőségek is várják őket.

Forrás: ÉM | Fotók: Kiss Viktor