Sokat szoktam röhögni magamon, amikor valami – érzésem szerint – egyszerű dolgot kell megcsinálnom, és nem akar sikerülni, csak bénázok vele. Pásztor Attila írása.
A színházban a szimfonikusoknál kedden vizitáltak kollégáim, mert kezdődik az új évad. Nincs mese, itt az új kihívás, a közönséget mindig és újra ki kell szolgálni, élményt, víziót, új világot mutatni, megnyitni nekik, mert nagyon hálásak érte a mindennap
Miskolc - Amúgy vicces látvány, amikor a kutyáim lihegnek, mert nem magasak, tiszta hosszú szőr a fejük, és abból lóg ki a nyelvük, ami majdnem földet ér. Pásztor Attila írása.
Olyan hullámzónak éreztem az elmúlt napokban a teljesítményem, mint amilyen az időjárás volt. A kánikula érezhetően visszább fog, aztán éjjelente a meleg szobában százféle álomban járok. Pásztor Attila jegyzete.
Bevallom férfiasan, ez a hét már nagyon hosszúnak tűnt. A hétfő az amúgy is hétfő, álmos kezdés után azért nem következett erős visszaesés, mert nem volt rá időm. Ha nem én, a munka beosztja. Pásztor Attila írása.
Valamelyik kora este cimborákkal ültünk és beszélgettünk, akik közül az egyik megjegyezte: „Te Pászti, te pont ugyanolyan vagy 10 éve.” Persze, gondoltam magamban, csak pont tíz évvel későbbi kivitelben… Kicsit kopottabban, de még mindig ereje teljében. V
Én nagyon örülök egyébként, hogy van ilyen, mint például a hosszú hétvége. Sokkal jobb, mintha rövid lenne, mert akkor nyilván kevesebbet pihenhetne, lazíthatna, főzhetne, utazhatna el az ember, aki megérdemli mindezt, és akkor csupa olyan dolog rövidülne
Azt hiszem az utóbbi időben egy kicsit belassultam, de én akartam így, mert itt volt az ideje. De most feltűnt, hogy sokan mindig sietnek, mintha lemaradnának valamiről, de lehet jobb nekik, ha hamarabb odaérnek. Pásztor Attila írása