(Magas)feszültség a MÁV-nál

Az a személyes tapasztalat gondolkodtatott el,

hogy az utóbbi időben egyre több,

viszonylag fiatal kolléga

temetésén vettem részt –

meséli Cseh Béla

Zoltán, a Vasúti

Dolgozók Szabad Szakszervezetének

(VDSzSz) miskolci területi

vezető ügyvivője. –

Gondoltam, utánanézek, milyen

betegségben is hunytak el, s pontosan

hányan. Saját „maszek”

adatgyűjtésem alapján az

elmúlt másfél évben 19

kollégát vesztettünk el,

közülük 10 rákban halt meg, s

valamennyien a nagyfeszültségű

vezetékek alatti munkát végeztek.

Szakeszervezeti kollégáimmal

kértük a MÁV-ot, hogy

adjanak kimutatást, kik azok a

kollégák, akik az elmúlt

években nyugdíjba vonultak, és hol

találhatók meg. A korkedvezményes

nyugdíjazás a

kocsirendezőkre terjed ki, illetve

kértük

kocsivizsgálókra is

vonatkozóan. Véleményünk

szerint ez az a két munkakör, melyben

dolgozók a 12 órás

szolgálatok nagy részét

magasfeszültség alatt töltik.

Ezt személyiségi jogokra hivatkozva

megtagadták tőlünk. Személyes

kérdezősködés alapján

annyit tudtunk meg, hogy akik 55 éves korukban

korkedvezménnyel elmentek, azok 60

százaléka nem érte meg a 60.

évet. Ez volt az a korosztály, amelyik a

miskolci vasútvonal 70-es években

villamosítása idején kezdte a

pályáját, vagyis 30-35 éves

munkaviszonya alatt 12 órás

műszakokat húzott le a szabadban.

Vizsgálatot

kértek

Ezek a számok olyannyira riasztólag

hatottak, hogy a VDSzSz Szolidaritás

írásban fordult az

egészségügyi miniszterhez:

végeztessen átfogó

kivizsgálást a

magasfeszültség mágneses

hatását illetően: van-e,

lehet-e köze a kocsirendezők és

kocsivizsgálók nagyarányú

rákos megbetegedéséhez, illetve

elhalálozásához. A levélre

eddig válasz nem  érkezett.

Mi a

céljuk?

Mit szeretnének elérni azzal, ha

beigazolódna az a feltevés? Cseh

Béla Zoltán szerint

eredmény volna, ha a 2-3 évente

kötelező időszakos orvosi

vizsgálatot rákszűrésekkel is

kiegészítenék, hogy még

idejében felfedezhető, kezelhető

legyen az elváltozás, illetve az

érintetteket

táplálékkiegészítőkkel

védenék a káros hatások

ellen. Kollégája, Kotta

István pályavasúti

ügyvivő ezzel szemben

egyértelműen azt reméli, hogy ha

megállapítják a fokozott

egészségügyi kockázatot, azt

veszélyességi pótlékkal

 ellentételeznék, és ezen

munkaköri családok a

rekreációs programban kiemelt figyelemmel

vennének részt.

füstölés?

Felvetettük azt is: lapunk (az

Észak-Magyarország)

Rákgyógyász

sorozatából kiderült,

hogy a leggyakoribb

ráktípusoknál

elsőrendű szerepet játszik

a kiváltó okok

között a

dohányzás, de szinte

mindegyik típusánál

fokozza az egyéb

károsító

tényezők hatását.

Ugyanis

foglalkozás-egészségügyi

orvosuk egy másik

médiumnak azt nyilatkozta, hogy igen

nagyarányú a

dohányzás a vasúti

dolgozók körében.

Cseh Béla

Zoltán válasza erre

az volt: többek között ennek

megállapítását

is várják a remélt

vizsgálattól.

Ésik Olga onkológus

professzor:"Magyarországon az emberek

40 százaléka valamilyen

rákos megbetegedés

következtében hal meg,

döntően az 50-es, 60-as

éveiben. A megfigyelés

azonban mindenképpen figyelmet

érdemel, de az okokat komplex

módon érdemes

vizsgálni, amibe beletartozik az

életvitel, a

dohányzás, a

táplákozás, s

az is, ki mikor fordul a bajával

orvoshoz."

• Nézőpont:

Ártalmak
Nehéz elfogadni, s az ember

önkéntelenül is az okok

után kutat. Így volt ezzel a

szakszervezeti vezető is, aki gyanítja:

kollégái halálos

betegségének

kialakulásában a

magasfeszültség mágneses

hatásának meghatározó

aszerepe. Szalóczi Katalin

jegyzete