DVTK

2019.05.23. 21:00

Az egység tartotta benn a Diósgyőrt

A DVTK trénere szerint a 12 csapatos bajnokságban egy pillanatra sem lehet elaludni. Interjú: Fernando Miguel Fernández Escribanoval, a DVTK vezetőedzőjével.

Molnár István

Az utolsó pillanatban dőlt csak el, hogy a következő idényben is NB I.-es lesz a Diósgyőri VTK labdarúgócsapata. A spanyol tréner, Fernando Miguel Fernández Escribano által irányított együttes az Újpest FC elleni 3–0-s sikerének köszönhetően a 10. helyen végzett a 2018/2019-es bajnokságban. A piros-fehérek – akik már bejelentették az első nyári igazolást, a váci Zsolnai Richárdot, valamint szerződést bontottak Tomislav Mazaloviccsal – június 20-án kezdik a felkészülést. A szakmai munka irányítójával hazautazása előtt készítettünk interjút.

A vasárnapi, Újpest FC elleni meccs után évadzáró vacsorát tartottak. Miről beszélt ezen?

Megköszöntem a játékosoknak az egész éves munkájukat, hogy elérték a célt, és persze a stábnak is ugyanígy. Most jön a pihenő, négy hét, ezért a játékosok kaptak egy programot, amit végre kell hogy hajtsanak. Elmondtam nekik, hogy nagyon büszke vagyok rájuk, hiszen ők a klub legfontosabb elemei, ők határozzák meg a klub imidzsét, identitását azzal, ahogyan a pályán játszanak és viselkednek.

Volt olyan játékos, akivel utoljára fogott kezet mint DVTK-labdarúgó…

Volt.

Elmondaná a nevet, neveket?

Lassan mindenre fény derül, de van, ami már ismert a szurkolók előtt.

Az elmúlt három évben az utolsó meccsig kellett izgulniuk a szurkolóknak, hogy bennmarad-e a csapat vagy nem. Negyedszerre mit kellene tenni, hogy ez ne forduljon elő ismét?

Számomra a legfontosabb, amit tavaly nyáron megtettünk, hogy változtattunk az addigi modellen. Elindult egy folyamat, amely szerintem, szerintünk biztosítja azt, hogy ez nem fog még egyszer előfordulni. Amikor idejöttem és leültem a tulajdonossal, akkor az volt a kérése felém, hogy kezdjünk el egy új struktúrát, legyenek átalakítva bizonyos dolgok, márpedig egy ilyen cselekménysor mindig nehézségekkel jár. Az előző vezetőedző mindent az irányítása alatt tartott, amiben én nem igazán hiszek, kevésbé tartom működőképesnek. Kellett egy sportigazgató, megvan az akadémiai igazgató, a vezetőedző, ezek az emberek tudnak egymással szimbiózisban dolgozni, tudnak előrelépést tenni. Emellett még a csapat is új stílusban kezdett el futballozni, ez szintén a feladatom volt. Ebben voltak olyan részek, amivel a játékosok még sosem találkoztak, és kellett idő, hogy ezt megértsék, magukévá tegyék. Tudtam, hogy nehéz lesz, azt nem gondoltam, hogy ennyire. Ha megnézzük a 13. forduló utáni teljesítményünket, akkor harmadikok vagyunk a formatabella alapján, de mégiscsak az utolsó fordulóban sikerült elérni a bennmaradást.

Még csak most ért véget a bajnokság, és nyilván lesz sok változás a keretben, de mégis mit lehet játékban, helyezésben ígérni, tudva azt, hogy feljutott a Zalaegerszeg és a Kaposvár az NB II.-ből? Fel lehet zárkózni a középmezőnybe?

Minden szezon más, és előre nehéz megmondani, hogy mi történhet a következőben. A Zalaegerszeget sokszor láttam, szerintem jó játék­erőt képviselnek, jó focit játszanak, egyáltalán nem lepődtem meg azon, hogy megnyerték a másodosztályt. Télen jól erősítették meg a keretet, teljesen megérdemelték a bajnoki címet. A Kaposvár érdekesebb, őket ötször láttam élőben. Előrevetítettem korábban, hogy lehet sanszuk, bár novemberben még csak az ötödik-hatodik helyen álltak. Jó stílusban játszanak, egy fiatal, agilis edzővel, az eredmény azt mutatja, hogy náluk is jó munkát végeznek. Nálunk folytatni kell azt, amit a csapat elkezdett, erre lehet építeni. Viszont van két olyan szegmens, amiben sokat kell fejlődnünk, mégpedig a 16-oson belül. Ugyanis mi kaptuk a legtöbb gólt, ezt mindenképpen csökkenteni kell, illetve több gólt is kell szereznünk. Ha ezekben előrébb tudunk lépni, akkor elérhető lehet az a cél, hogy feljebb lépjünk a tabellán, stabilabb legyen a pozíciónk. Nagyon fontos, hogy a következő szezonra úgy készüljünk, hogy az első mérkőzést nyerjük meg. Ha az megvan, akkor kicsit könnyebb, akkor jöhet a következő cél, a következő meccs megnyerése. Ez a tizenkét csapatos bajnokság őrület: nekünk volt 10 győzelmünk, az Újpestnek 12, mi az utolsó pillanatban maradtunk benn, ők pedig az Európa Liga-pozícióért voltak versenyben. Borzasztóan nagy a versenyhelyzet, közel vannak egymáshoz a csapatok, egy pillanatra sem lehet elaludni, mert rögtön a kiesőzónában találod magad.

Egy dolgot szinte folyamatosan jelzett a meccseket megelőző sajtótájékoztatókon, mégpedig, hogy a DVTK-é talán a legfiatalabb keret.

Ebben meg kell, kellett találni az egyensúlyt. Fontos az, hogy fiatal keret esetében meglegyenek bizonyos posztokon a tapasztalt játékosok. Segíti a fiatalok fejlődését, ha az adott helyen van rutinos ember is. Nálunk a tapasztaltak közé tartozik például Brkovic, Karan, Márkvárt, Bacsa, Juhar, Shestakov, de összességében nem érdekel a kor. Az átigazolási politikánkban az benne van, hogy lehetőleg legyen fejlődőképes az adott játékos, így került ide például Yannick Ndzoumou, aki mellett van két idősebb belső védő, akiktől sokat tud tanulni. Ő egy nagyon fiatal játékos, szerintem meghatározó és fontos emberünk lesz. Örülök annak, hogy sok helyi tehetséget tudtunk bedobni a mély vízbe, volt, aki gólt is szerzett.

Ezek szerint a két kameruni futballista marad.

A keretben lesznek, természetesen.

Amikor fél évvel ezelőtt, decemberben értékelte az addigiakat, akkor a 3–5–2-es felállás volt terítéken, hogy miért döntött ezen szisztéma mellett. Most, a végén pedig már 4–2–3–1-ben állt fel a csapat. Erre miért álltak rá, át?

Láttuk, amit mások is láttak, hogy három középső védővel túl sok gólt kapunk, nem működik tökéletesen. Úgy éreztem, hogy még egy védőt be kell rakni, a védővonalat kell erősíteni. Korábban is elmondtam, hogy fontos a három belső középpályás, akik bár nem nagy súlyú, erős játékosok, viszont olyanok, akik dinamikusak, nagy területeket tudnak befutni. Pontosan emiatt fontos, hogy odaérjenek, ahová kell, tudják a másikat segíteni. Ha megnézzük Márkvártot, Tajtit, Szabót, Hasanit vagy Vernest, ők játszottak ebben a pozícióban. Alapvetően nem a formációkban hiszek, hanem a játékosokban és az őrájuk kigondolt dolgokban. Mi volt a 3–5–2 oka? Akkor nagyszerű formában volt Shestakov, jó állapotban volt Juhar, olyan formációt kellett választani, melyben a szélen tudnak maradni, és onnan be tudnak menni az ellenfelek mögé. A bajnokság végére pedig kellett valamit változtatni a védekezésen. Örülök annak, hogy a játékosok is jól olvasták ezt a váltást, jól álltak hozzá, jól alkalmazkodtak az új szituációhoz. Ha megnézzük a vasárnapi felállásunkat, 4–2–3–1 volt, de egy egyensúlytalan szisztéma, mert nagyon fontos volt Hasani pozíciója, aki egy olyan játékos, akinek nem lehet azt mondani, hogy „Menj a szélére, tartsd a szélt!”, mint például Shes­takov. Hasani folyamatosan belső területekre mozgott, ott kellett létszámfölényt kialakítani. Bacsa az ellenkező oldalon inkább a vonalat tartotta, onnan próbált indulni. Az adott formációt úgy kell mindig kidolgozni, hogy az egyéneknek a specialitása meg tudjon jelenni a rendszerben.

A sajtótájékoztatók mindegyikén meggyőzően, látható hittel mondta azt, hogy a Diósgyőr benn fog maradni, még azután is, hogy Újpestről 0–5-tel a Ferencvárostól pedig 0–7-tel kellett hazajönni. Lehet, más edző ilyen két mérkőzés után azt mondta volna, „Köszönöm szépen, úgy érzem, nem tudom megcsinálni…” Önben, önön nem lehetett látni, hogy megrendülne a hite…

Fontos az, hogy egy edző így álljon a csapatához, higgyen benne. De ez csak akkor működik, ha minden egyes játékos a hét közben, az edzéseken jó munkát végez. Azért voltam biztos a bennmaradásban, mert láttam, hogyan dolgoznak a játékosok. Mindig elmondtam nekik: a fizetést azért kapják, hogy eddzenek. Nem azért, hogy a hétvégén játszanak, mert azt az edzőnek a dolga eldönteni, hogy ki kap lehetőséget a mérkőzésen és ki nem. Az Újpest elleni mérkőzés a szezon legrosszabb meccse volt, amit játszani akartunk, abból semmi nem működött, szét voltunk esve. Viszont a Ferencváros elleni meccs egy érdekes találkozó volt, az első 45 perc kifejezetten jól sikerült. Felvállaltunk egy olyan stílust, hogy belementünk egy „face to face” harcba. Hogy így megyünk neki a mérkőzésnek, előtte elmondtam a játékosoknak, a cél az volt, hogy letámadjuk őket. Amiben benne lehetett, hogy nyerünk, de az is, hogy kapunk öt gólt vagy éppen többet. Jövőre, lehet, más stratégiát választunk, de akkor úgy éreztem, hogy megfoghatjuk őket. 0–4 után, 10 emberrel úgy voltam vele, nem lehet már felállni idegenben, el kell kezdeni készülni a Puskás elleni meccsre, emiatt cseréltem, volt, akit a laptól akartam megóvni. A PAFC elleni mérkőzés sem volt könnyű, de másképpen készültünk. Megvan mindig a saját elképzelésünk, ám természetesen az ellenfelet is figyeljük. Van, amikor egy játékost akarunk letámadni, van, amikor az ellenfelet egy területre akarjuk szorítani, van, amikor egy oldalt emelünk ki. Nagyon elégedett vagyok a játékosokkal, mert most már értik, amit szeretnék látni. Meg is tudják valósítani, ez korábban nehezen működött.

A bennmaradásnak sok összetevője van, vélhetően az egyik az, hogy működött az edző–játékos kapcsolat. Megvolt a már említett hit, ráadásul láthatólag kölcsönösen.

Ahhoz, hogy a játékosnak legyen önbizalma, a legfontosabb, hogy az edzőnek legyen önbizalma, ezt sugározza. A játékosnak éreznie kell, hogy az edző bízik bennük, akkor fognak ők is bízni önmagukban. Ugyanezt mondtam a 0–5, és a 0–7 után is, azért, mert – mint már megjegyeztem – láttam a napi munkát, a játékosok elszántságát, az egységet. A klub nagyszerű körülményeket biztosított a munkához, és ami szintén nagyon fontos, hogy kialakult egy egészséges öltözői hangulat. Ha ez az egység nem jött volna létre, akkor most arról beszélnénk, hogy a Diósgyőr a másodosztályban van.

Az elmúlt években voltak edzőváltások a DVTK-nál, nem egyszer menet közben. Idén akadt olyan helyzet, amikor az ügyvezetéssel, netán esetleg a tulajdonossal is el kellett beszélgetnie?

Hetente volt ilyen, Sántha Gergely ügyvezetővel megbeszéltük mindig az aktuális történéseket. Leisztinger úrral nem volt ilyen diskurzus. Ezúton is szeretném megköszönni a klubnak a bizalmat, mert voltak nehéz periódusok, de ezekben is kiálltak mellettem. Úgy gondolom, a vezetők látták, hogy milyen munka indult el, hogy milyen pozitív dolgok történhetnek, emiatt bíztak bennem, amiért hálás vagyok. Viszont az edzőt mindig az eredmények minősítik, ez alapján bármikor el lehet veszíteni a munkát a profi futballban. Már gyerekként megtanultam, hogy a befektetett munkának mindig megvan a gyümölcse. Azért nem éreztem nyomást magamban, magamon, mert megvolt bennem a nyugalom egész évben, aminek az volt az alapja, hogy tudtam, mindent megteszek a csapattal, a stábbal. Márpedig ha úgy veszíted el a munkádat, hogy mindent megtettél, akkor nem lehetsz ideges, ugyanis tudod, hogy mindent megpróbáltál, tiszta a lelkiismereted. Szóval végig megvolt bennem a belső béke.

A rend kedvéért: marad és folytatja a munkát.

Igen, 2020 nyaráig szól a szerződésem.

Kölcsönben vannak diósgyőri játékosok, nyilván vissza kell jönniük a kezdésre, aztán eldől a sorsuk.

Ternován és Óvári biztos, hogy visszajön Balmazújvárosból, a másik két játékosról, Szabó I. Balázsról és Kitl Krisztiánról majd egyeztetni kell Tajti Józseffel.

Van két magyarnyelv-könyv az asztalán. Hogyan halad a tanulással?

Javul, jobban. Gyakorolni kell. Sokat érteni, de beszélni még kicsit. Minden héten nyerni kell. (Ezt a választ már magyarul adta a spanyol edző.)


Változás a DVTK-nál

Információink szerint kapusposzton is lesz változás a DVTK-nál, ugyanis biztosan távozik az együttestől Rados Iván, aki egy rövid kitérőtől eltekintve – az azeri Kapaz Ganja együttesénél volt kölcsönben – több mint 9 évig szolgálta a Diósgyőrt. Az még nem dőlt el, hogy a 35 esztendős hálóőr visszavonul vagy másik klubnál folytatja. Erről a lépésről, hogy a június 30-án lejáró kontraktusát nem újítja meg a klub, már hónapokkal ezelőtt tájékoztatta a szakvezetés a horvát–magyar kettős állampolgárságú kapust.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!