2018.11.12. 08:08

DVTK vs. DVSC - Elkerült a kieső helyről a Diósgyőr

Miskolc - Hasani bombája „beáztatta” a DVTK kispadja alatti puskaporos hordót.

A labdarúgó NB I 14. fordulójában, szombaton kora délután Diósgyőri VTK – Debreceni VSC meccset rendeztek. Munkanapon, ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztériumban még tavaly május 19-én alkottak rendeletet arról, hogy november 10-én dolgozni kell – a november 2-i pihenőnapaért cserébe – és ez volt a negyedik ilyen szombat az évben (és még lesz kettő). Mivel a meccs a fél hármas startjával erősen munkaidőben kezdődött, a debreceni szurkolók ezt „szépen” megköszönték a Magyar Labdarúgó Szövetségnek néhány kétrudas drapériával. Viszont ezzel együtt is meglehetősen szép számban jelentek meg a DVSC drukkerei a közeli városból, és úgy tűnt, hogy a meccs elején szolidaritásból nem biztatták kedvenceiket, korrekt módon megvárták, hogy leteljen az a 10 perc, amelynek ideje alatt bojkottként, tiltakozva az elmúlt hetek gyenge eredményei miatt, a diósgyőri szurkolók nagy része nem volt a lelátón. Az ultra szektorban drukkerek helyett csak molinók voltak amelyeken ezek álltak: „Mi szívből, lélekből…, Ti pénzért, érdekből” és „Zéró teljesítmény, negatív rekord” (utóbbi a zsinórban elvesztett hat meccsre utal, ami klubtörténeti csúcs beállítása volt a jelenlegi szakvezető részéról).

A meccs pár száz néző előtt, kripta hangulatban kezdődött, és félő volt, hogy ha lelátón szemlélődők közül valaki nem némította le a telefonját, és az esetleg hangosabban csörren meg, akkor – mint a színházban – megzavarhatja az „előadóművészeket”. A rövid szilencium után sem lett hangos a lelátó diósgyőri része, ugyanis szervezett szurkolás ezen a napon nem volt, csak a meccs hajrájában hangzott fel először kórusban, spontán a „Diósgyőr!” biztatás.

Az első kaput eltalálóból

A találkozó elején a diósgyőri csapatból – amelyben egy változás történt a múlt heti, Puskás ellen idegenben 2-1-re elveszített találkozó után, hiszen csak Mihajlovic maradt ki és Bacsa került be a kezdőbe – Shestakov vállalkozott felfutásokra, bátor, kezdeményező játékával kitűnt a mezőnyből. A 3-4-2-t játszó hazaiak a 4-2-3-1-es felállást választott debreceniekkel találták magukat szemben (akik két helyen változtattak, a múlt heti Mezőkövesd elleni, vendégként lejátszott, 2-2-re végződött kezdőcsapathoz képest: Ferenczi és Szécsi csak a kispadra került, Barna és Takács T. pedig bizalmat kapott), és ebben a küzdelemben, a meccs első harmadában nagy események nem történtek, „szépen ellabdarúgtak” a csapatok. Bő fél óra alatt mindössze két helyzet akadt, mindkettő a vendégek előtt, de Antal B. kapusnak nem kellett védenie, mert a lövések elkerülték a ketrecét. A 36. percben kollégájának ugyan kellett volna hárítania, de nem tudott, mert Hasani olyan jól találta el lasztit, hogy remek lövése a hálóban kötött ki. A parádés gól után egy perccel a hazai hálóőrnek is akadt munkája, Tőzsér lövése után, de a védekezésben stabilnak tűnő, és a hátsó alakzat kényszerű megbontását megúszó DVTK (a 35. percben Karan sérült meg, de folytatni tudta a játékot, a félidő végén pedig Tamás M.-et kellett ápolni, de ő is ki tudott jönni a második félidőre), előnnyel mehetett az öltözőbe a szünetben.

Melyik növeli hamarabb?

Az első félidőben az egy-egy kaput eltaláló lövés után az volt a kérdés, hogy melyik csapat fogja növelni hamarabb ezen statisztikai mutatójának számát. A Debreceni VSC kezdeményezett többet, a DVTK a kontrákban bízhatott. A vendégek viszont nem találtak rést, igaz hosszú ideig a hazai gárda sem tudott ellentámadást vezetni. A hajdúságiak szakvezetője cserékkel igyekezett felrázni csapatát, de ezek sem igazán jöttek be, tompa, ötlettelen volt az elmúlt fordulókban attraktív támadójátékot nyújtó Debrecen. Ez tulajdonképpen a Diósgyőrt dicséri, hiszen a védők előtt, a középpályások jól dolgoztak be a védekezésbe. A hajrában az addigiaknál még jobban ment volna az egyenlítésért a DVSC, de nem tudtak komoly helyzetet kialakítani, és ekkoriban a DVTK pontot tehetett volna a meccs végére. Nagyon jó, és az előny megduplázását ígérő kontrákat vezettek, de Tajti és Mihajlovic is kihagyta a ziccert, Márkvárt pedig túlbonyolította a támadást az ellenfél 16-osán belül.

A találkozó végül egygólos hazai előnynél ért véget, és bár ez nyolcmeccses nyeretlenségi sorozat, hat mérkőzéses vesztes széria végét zárta le, ünneplés az nem volt, legfeljebb annyi, hogy a győztes csapat tagjai megtapsolták a közönséget és fordítva is ugyanez történt. 84 nap után nyert újra bajnokit a DVTK, és az ezért járó három ponttal hat hét után elkerült az együttes a kieső helyről.

Nagyon fontos nap volt a mai, az, hogy nyerni tudtunk, mert hat meccses negatív szériát zártunk le.” Fernando Miguel Fernández Escribano

A jól eltalált lövéssel megszerzett győzelem után az edzőkérdés szinte biztos, hogy lekerül a napirendről, a robbanásveszély elmúlóban van a kispad alatt, az évből hátralevő négy bajnoki nagy kérdése, hogy ezzel a mostani sikerrel csak némi időt nyertek, vagy megkezdték a kikapaszkodást a gödörből.

ÉM-BCs

Munkanap a városházán

Szombaton dél körül a DVTK-szimpatizánsok számára is kiderülhetett, hogy a miskolci városházán is munkanap volt, ugyanis a polgármester, dr. Kriza Ákos nevével jegyzett közleményt adtak ki. Ebben azt jelezték, hogy az NB I-es labdarúgócsapatot működtető DFC Kft.-nek ezen a héten esedékes taggyűlésén szeretnének arról tárgyalni, hogy a miskolci önkormányzat tulajdonrészt ruházna át a gazdasági társaságban meglevő üzletrészéből (2 százalékot) a közelmúltban megalakult szurkolói egyesület (Diósgyőri Szurkolók Közössége) számára, illetve arról is megbeszéléseket folytatnának, hogy ennek az új szervezetnek a DFC Kft. többségi tulajdonosa is adjon át két százaléknyi üzletrészt. A polgármester azt is kezdeményezte, hogy a taggyűlésen a klub „szakmai igazgatója” számoljon be a csapat teljesítményéről.

A gól története

38. perc: Márkvárt adta előre a labdát a jobb oldalon, a kaputól 20 méterre levő Hasaninak, aki a játékszer átvételével lefordult Harisról, így üresen érkezett középre, és lőtt is, bombája pedig felső lécet érintve vágódott a jobb felső sarokba, 1-0.