Jegyzet

2022.05.14. 11:30

Csodák

Szerencsés vagyok, én már láthattam a gyermekeimet megszületni.

Bacsó István

Szerencsés vagyok, én már láthattam a gyermekeimet megszületni. Ott voltam, amikor csodák jöttek a világra. Nyöszörögve, egérhangon sírva, vöröslő fejjel és gyűrött bőrrel, amilyen a sokáig vízben ázó ember bőre. Gyorsan kisimul. Mire a kezedbe adják, kicsit megtörölgetve, betakarva, már selymes a bababőr, és már nem is sír, inkább csak gőgicsél, vagy olyan, mintha aludna, lezárt szemmel piheg. Persze, sok a fény így hirtelen, és hát ő is kifáradt, nem csak anya. Ketten küzdötték végig az előző órákat, akár fél napot, ketten a gáton. Apa csak asszisztált, vizet hozott, biztatott, a vajúdó kedvese kezét fogta közben. Próbálunk figyelni mindenre, hogy valahogyan hasznossá tegyük magunkat, ha már ott vagyunk „láb alatt”. Ne tébláboljunk, mint egy fölösleges mellékszereplő. A testi-lelki támogatás fontos nekik, jobban, mint gondolnánk. 

Háromszor láttam a csodát. És tudom, hogy jól tettem, hogy jelen voltam, hogy ott voltam vele, velük. A jelenléttel lélekben az apa is részt vesz a szülésben, és ez örök élmény és erős kapocs.
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában