2021.05.04. 09:01
Tovább
Fotó: Edited By Alex
Minden évben meghatódom, és egy kicsit (néhány évtizedet) visszaugrom az időben, amikor látom az ünneplőbe öltözött fiatalokat az érettségi helyszínére sietni. Valószínűleg ők is azt érzik, mint annak idején én: némi idegesség, sőt kétségbeesés és a nagy kérdés, hogy a fejemben uralkodó káoszból miként világlik majd elő épp az az ismeret, amire szükségem lesz.
Az utolsó percekben persze még jólesett és nyugtatólag hatott az osztálytársak beszámolója, hogy ők is úgy érzik, nem tudnak semmit, de a magyar írásbelitől tulajdonképpen nem kell félni, mert lesz rá több óra, három téma közül lehet választani, verset és novellát pedig mindenki tud elemezni valamilyen szinten. Aki tovább akart tanulni, annak persze nem volt elég a valamilyen szint, szerette volna a legjobb osztályzatot megkapni.
Érettséginek hívják. De a szó jelentése talán nem is a felhalmozott tudásmennyiségre utal, hanem arra, hogy a felnőttkor kezdetén mennyire képes a fiatal élete egy fontos próbatételére felkészülni, azon helytállni, reális célokat kitűzni maga elé, majd indulni tovább. Különös volt az idei tanév, de talán az érettségi (némi változással) most is olyan lesz, mint évtizedekkel ezelőtt