Kicsit

Sokat szoktam röhögni magamon, amikor valami – érzésem szerint – egyszerű dolgot kell megcsinálnom, és nem akar sikerülni, csak bénázok vele. Pásztor Attila írása.

Csak egy példa: lyukat akartam fúrni, sehogy sem akarta vinni a jófajta hegy a fát, a profilt. Aztán 5 perc múlva észrevettem, hogy a fúrófejet véletlenül átállítottam, és a másik irányba forgott… De legalább észrevettem. Amikor este mélázok, sokszor gondolkodom, milyen dolgokat csinálnék, ha nem azt csinálnám, amit.

Például a csillagokat nézve eszembe jut a csillagász, és akkor nem csak a göncölöket szúrnám ki, és nem csak merednék a végtelenbe. A rokonokat figyelve, amikor segítenek, tetszik, ahogy hegesztenek, mérnek és készre csinálnak egy eltervezett dolgot, viszont a salakot mesterien tudom eltüntetni.

A főzős realityket szeretem, mert rájövök, hogy mennyi mindent nem tudnék megfőzni, meg a szakszavaikban is – konfitálás, legírozás – el szoktam veszni. De amit tudok, azért attól felszisszen a lábas meg az evőeszköz. Húsz éve dolgozom számítógéppel – is – de a be- és kikapcsoláson kívül minden tudásom a nullához közelít. Szóval egy kicsit, de legalább sok mindenhez.

- Pásztor Attila -