Kár lenne nélkülük

Reggelenként legalább egy tucat törött jármű vár a sorára az Állami Biztosító miskolci székháza mögött. A nagyon rongyoltak az autómentő platóján pihennek. A roncsderbi vesztesei a Béke mozitól a Sötétkapuig parkolnak. Vezetőik gondterhelten birkóznak a kárbejelentők kitöltésével. Szántó István jegyzete.

Korántsem egyszerű a Hogyan történt? rubrikába a válasz és a helyszínrajz megszerkesztése. Egyébként nagy már a lazaság. Ha nincs személyi sérülés, nem kell a rendőrségi jegyzőkönyv. A kárfelvevők nem sietik el a dolgukat. Alaposan meggusztálják a sérült részeket, fotóznak, jegyzetelnek.

A homlokráncolás nem sok jót jelent, ilyenkor fontolgatják, hogy cserére vagy csak kalapálásra telik az állami pénzből. Van, akinek aranyszíve van, de nagyon nehéz kifogni az ilyen kárfelvevőt. Megesik, hogy küzdeni kell az igazságért. Az mégse járja, hogy a vétlen autós fizesse a karosszérialakatost és a dukkózót. Ha vita van, az ügy dr. Fövenyesi József igazgató asztalán landol.

Itt már colstokkal is méregetik az egymásnak feszült kocsik magasságát. Centiken múlhat az igazság.

Dr. Gaál Zoltán is az Állami Biztosítónál kezdi a szakmát. Mígnem kitalálják, hogy a kapitalizálódó szocializmus sem nélkülözheti a versenyszellemet. Osztódnak, mint a giliszta, az állami szektor megteremti önmaga konkurenciáját: a Hungária Biztosítót. Gaál Zoltán igazgató kinézi magának a város legfrekventáltabb grundját, az Ady-híd régóta tátongó foghíját. Ahol egy neves diósgyőri futballista butikjával kell megharcolnia.

Végül csak megépül a HB-székház. Salamoni döntéssel a butikos károsultak a biztosító épületének földszintjén kapnak bérleményt. A gépjárműkárok bejelentésére és felmérésére egy kevésbé forgalmas, külvárosi telep épül. Itt már colstokkal is méregetik az egymásnak feszült kocsik magasságát. Centiken múlhat az igazság.

A sofőrök nehezen tanulják meg a kötelező felelősség és a Casco-biztosítás közötti különbséget. Emiatt gyakran a pórul jártak hoppon maradnak. Zoltán naplójában egymást érik a kuriózumszámba menő káresetek. Egy zöld Trabantot a csipkéskúti ménes lovai harapdálnak körbe. A műanyag sárvédőket teljesen szétrágják. Egy vidéki házaspár a kocsi tetejére rögzített gáztűzhellyel gurul be a garázsába.

Egyszerre sikerül összetörniük a kocsit, a rakományt és a kocsibeálló homlokzatát. Egy téeszelnök az autója hátsó ülésére rakja a nagy tasakban vásárolt citromot. Pechére ezek a sárga gyümölcsök egyenként legurulnak az ülésről, onnan meg a fékpedál alá. Így aztán a sofőr fékezés nélkül száll bele az előtte megálló teherautóba. Ilyenkor bizony nem egyszerű megmagyarázni, hogy akár a lovak, akár a magasban utazó tűzhelyek vagy éppen a guruló citromok semmi esetre sem lehetnek felelősek a bekövetkezett kárért.

Ám előfordul, amikor a nagypolitika nem is vár ilyesfajta magyarázatokat. Egy megyei első titkár – vagy egyéb fontos tótumfaktum – megengedheti magának, hogy minden karácsony előtt feltörjék a nyaralóját, elvigyék a családi ezüstjét, vagy ki tudja, hányadik drága barkácskészletét.

Végül egymásközt már jó előre megtippelik, melyiküknél lesz csőtörés a cserépkályha mögött, amely miatt három szoba festésének az árát kell kiutalni. Azon sem lepődik meg senki, hogy egy dél-borsodi településen százszámra vágják le baltával egymás hüvelykujját az emberek, a csoportos élet- és baleset-biztosítás meg állja a cechet… Mert ezért fizetnek a legtöbbet. Tessék elképzelni egy bírósági tárgyalást, amelyen négy sorban csupa csonkolt ujjú ember egymást hibáztatva mentegetőzik, hogy ők csak jót akartak. No, meg az ezért járó húszezer forintot.

Majd eljön az a pillanat, amikor valamennyi biztosító veterán rendőrökkel erősíti meg az állományát. A Kék fény című TV-műsorból is ismert Láposi Lőrinc mellett Forgács László országos rendőrfőkapitány is a biztosítónál folytatja a pályafutását. Nyugdíjazása után Korózs András, Marczi József, Csacsovszki László és Tímár Miklós is a biztosítási csalások felderítésére vállalkozik. Nekik köszönhető, hogy az erre az egyszerű pénzszerzési lehetőségre szakosodott maffia kiszorul a piacról.

Végül is igaz, hogy a nyugalmazott zsaruk nélkül kár lett volna. A biztosítónak is.

- Szántó István -