Fiatalizmus

Most végre dörzsölhették a tenyerüket a politológusok, a közvélemény-kutatók. Valamennyien jó előre megmondták, hogy a francia elnökválasztást Emmanuel Macron 63-37-re megnyeri, és lám, majdnem pontosan eltalálták. Kolodzey Tamás jegyzete.

Az említetteknek kellett már ez a siker, hiszen korábban kétszer is csúnyán melléfogtak, Nagy-Britanniában jött is a Brexit, Amerikában meg Donald Trump.

Igaz, most teljesen kizárt volt, hogy a „bukmékerek” tévedjenek.

Hiszen az egykori bankár és gazdasági miniszter mögé hazájában felsorakoztak azok, akik nem kívánták a hatalom csúcsán látni a szélsőjobb jelöltjét.

A 39 éves, Európa-párti fiatalembert a német kancellár is támogatta – sikere után pedig most majd’ mindenki Macront élteti.

Bukott a jobb- és elhasalt a baloldal, hogy befusson egy, a politikába kívülről jött centrista. Esetében még az sem számított, hogy két évig a rendkívül népszerűtlen elődjét szolgálta.

Mi a titka az Élysée-palota leendő lakójának? A jó megjelenése, a szónoki képessége, továbbá az, hogy arca szó szerint átjött a képernyőn.

A gall mosolyművészt (akárcsak annak idején Amerikában Kennedyt) a kora és a szeplőtlen múltja emelte a kozmoszi magasságba.

Új fogalom született, így hangzik: fiatalizmus. A „nyelvújítók” Macronra szabták ezt a szót.

- Kolodzey Tamás -