Zeneterápia, hogy legyőzzék „Góliátot”

Debrecen – Kizökkenteni a beteg gyermekeket a lehangoltságból, a lélek gyógyításával gyógyítani a testet is: ez az Onkológiai Koncertek célja. Zeneterapia [.pdf – 255KB] 

 Sajtoanyag [.pdf – 53KB]

 Zeneterápia, hogy legyőzzék „Góliátot” 2007.03.29.

– Harcokra gondolok, mikor a zene szól. A jó és a rossz küzd egymással bennük, és mindig a jó győz – válaszolta Danó Dávid a klinika gyermekonkológiai osztályán, a – neki és a többi fiatal betegnek tartott – zeneterápiás műsor után. A dalok közül is a háborús témájúakat kedveli, különösen, ha azok erősek és ritmusosak. A foglalkozáson azt szereti a legjobban, amikor hangszeren játszhat.
Egy polc tövébe húzódott a program alatt, kedves mosollyal pengette a húrokat, mikor Gergely Judit óvónő hozzá ült, és egy katicabogárról szóló dalt énekelt neki. Az akkordokat a felnőtt fogta a gitár nyakán.

Már tartott a foglalkozás, mikor egy pici lány jött ki az anyukájával, egyik kezecskéjébe infúzió volt kötve, a másikkal olyan ügyesen szólaltatta meg a hangszert, hogy a pedagógus többször is eljátszotta vele a lélekgyógyító számot.

„Bújj elő!”
– A pici lány eredetileg nem akart kijönni a programra, óriási dolog, hogy meggondolta magát, hogy motiválta a zeneszó – mondta később Cseke Otilia, aki pszichológus a gyermekklinikán. Mint kifejtette, a kezelés nagyon megterhelő és hosszú folyamat.

Megviseli a gyerekeket lelkileg is. Visszahúzódnak, depresszióssá válnak. Nehezen vehetőek rá rajzolásra vagy bármire, amire a gyermekek általában kaphatóak. E helyen – de bárhol – a legrosszabb a passzivitás. Ilyen nagy betegséget könnyebb átvészelni, ha nem zuhan bele a kicsi: aki harcol, könnyebben megküzd magával a betegséggel.

Kizökkent ebből az állapotból a zenefoglalkozás – ez is a cél –, a gyerekek várják is. Nagy esemény hát, ha aktívakká lesznek, ha maguktól tesznek valamit: faütőkkel adják a ritmust, tartják a kottát, figyelnek, együttműködnek; óriási, hogy az egyik kislány – aki a foglalkozás előtt igen csak elszomorodott valami miatt – végül rajzolt a hegedűszóra három virágot.
Bulyáki Dávid a telefonját kérte édesanyjától, hogy felvegye az egyik Mozart-művet, mert tetszett neki. Minden dalt énekelt. Amit nem ismert, nyomban tudta dúdolni, majd hamar megtanulta. Végig ütötte a ritmust, rendkívül aktív és lelkes volt. Természete is ilyen, ügyesen, erősen viseli a fizikai nehézségeket is.
Lélekélesztő
Hegedűn Kádár Anett játszott – a debreceni Zeneművészeti Kar hallgatója, e program mindenkori szervezője –, és szüntelen feladatokkal halmozta el a csöppségeket: persze nem volt kötelező, akinek kedve volt hozzá, az rajzolhatott, kottát tarthatott, zenélhetett. Gergely Judittal behozták a tavaszt és a természetet a falak közé.
– Minden alkalomra más zenészt hívok. Olyan embereket, akik szívesen jönnek – mondta Anett. Két része van a zeneterápiának: az egyikben hallgatják a zenét a gyerekek. Az érzelmeikre igyekeznek hatni vidám, gyors darabokkal. A másik, amikor a kis páciensek aktívan vesznek részt a foglalkozáson.

Dalt választanak, adják a ritmust (a csapkodással sok feszültséget levezethetnek). Ilyenkor minden rezdülésükre figyelni kell, nehogy valami érzékenyen érintse őket – fűzte hozzá.

Csodákra képes
– Mozgásba hozni az érzelmeket, melyeket nem tudnak elmondani vagy kifejezni a kis betegek, ez az elsődleges célja a terápiának – mondta Kollár János, zeneterapeuta, az Onkológiai Koncertek (OK) című zeneterápiát szervező Kelet-magyarországi Művészetterápiai Egyesület elnöke. Az anyagiakat pályázaton nyert pénzből fizetik, de tervezik, hogy később – ha kapnak támogatást – konkrét méréseket készítenek a zeneterápia hatásairól.

Kéthetente tartják az OK-t, és nem csak a gyermekeknek: jelen vannak szülők és a gyógyító stáb is.
A cél – sok más közt – csökkenteni a fájdalmakat, energiával megtölteni a gyermekeket, csökkenteni a félelmet és a feszültséget. Mesékkel – melyek valamilyen ellenség legyőzéséről szólnak – erősítik a betegséggel való sikeres megküzdés élményét és hitét. A daganatos betegeknek a kezelés alatt, és még jóval utána is kettős stresszel kell megbirkózniuk. Ez hátráltatja a gyógyulást, közvetlenül hat biológiai folyamatokra is, gyengítve az immunrendszert. A világ több táján elfogadott zeneterápia nem varázslat, mégis csodákra képes: világszerte vizsgálati eredmények igazolják gyógyító hatását – fejtette ki Kollár János és Cseke Otilia.

„Bóhócdokik”
Az egyik a zene, a másik a gyógyító kacagás. Mozgalmas óráik voltak a Gyermekklinika – és az onkológiai osztály – betegeinek: a zeneterápia előtt meglátogatta őket doktor Kukucska (Hajdú Ágnes) és doktor Hopplá (Greifenstein János). Mindketten nagy tréfamesterek, nevettetéssel segítenek. A helyszínen a vizit előtt minden kisbeteg állapotát megbeszélték az orvosokkal, majd kinek-kinek személyre szabottan zenéltek, báboztak zsonglőrködtek.
Huszonkét bohócdoktor dolgozik az országban, hetente-kéthetente látogatják a részt vevő klinikákat: ők a Piros Orr Bohócdoktorok Aapítványtól jönnek.

– Piros Éva –














hirdet�s