Egy magyar felmérés szerint a nők csak megjelenésükkel érvényesülhetnek

Arra a kérdésre, hogy mennyire zavarná, ha munkahelyén egy női főnöktől kapna utasításokat, a válaszadók 76 százaléka választotta az "egyáltalán nem" kategóriát. A diplomás, városi férfiakat azonban sokkal rosszabbul érintené ez a helyzet, mint például a községben élőket: 10 férfiből 4-et nagyon zavarna, a kistelepüléseken élők 81 százaléknak ez egyáltalán nem okozna gondot.

A nemek között különbség jellemzi annak a megítélését is, hogy lényeges illetve lényegtelen kérdés-e az, hogy az azonos munkáért a férfiak és nők különböző fizetséget kapnak. A nők 57 százaléka szerint ez nagyon fontos kérdés, míg a férfiaknak csupán harmada gondolja ugyanezt. A nők között szintén többen - 61 százalék - vélik úgy a férfiakkal összehasonlítva a munkában őket hátrányok sújtják. A probléma létét a férfiak egynegyede nem ismeri el.

A válaszadók csaknem kétharmada szerint a gyermekvállalás után munkába visszatérő nők rosszabb munkaerők, mint gyermekvállalás előtt, csak 7 százalékuk szerint válnak jobbá. Minél kisebb településen minél iskolázatlanabb valaki, annál inkább tartja rossznak a gyermekes női munkaerőt. Már csak azért is, mert a megkérdezettek több mint fele szerint nem nagyon lehet összeegyeztetni a karriert és az anyaságot.

A statisztikai adatok szerint 2007-ben a nők körében magasabb volt munkanélküliek aránya: 7,6 százalék, a férfiaknál ez az arány 7,1 százalék volt. A nők a férfiak bruttó keresetének 83,5%-át, nettó keresetének 89,5%-át kapták 2004-ben, ráadásul minél magasabb iskolai végzettségűek voltak annál nagyobb volt a különbség: 8 általános iskolai végzettségűeknél 16 ezer forinttal kerestek többet a férfiak, egy egyetemet végzett nő és egy egyetemet végzett férfi keresetkülönbsége azonban már csaknem 100 ezer forint volt 2006-ban.