Zene: az érzelmek gyorsírása

Hangszereket próbálnak ki a gyerekek – a zenélés a kreativitásukat is segíti
Hangszereket próbálnak ki a gyerekek – a zenélés a kreativitásukat is segíti - © Fotó: Sipeki Péter
Debrecen – A jobb képzelőerő segítséget nyújt a problémák megoldásában – derült ki az akadémikus előadásából.

A zene az érzelmek gyorsírása – mondta dr. Hámori József akadémikus, agykutató, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában Zene és Kreativitás címmel a napokban tartott előadásában. Nem csak a zenéről és annak az alkotóképességre gyakorolt hatásáról, hanem az agy felépítéséről is beszélt.

Kapocs az emberek között

– Az agy két féltekéje különböző feladatokat lát el. A bal felelős többek között a beszédért és a realista gondolkodásért, míg a jobb a kreativitásért és a művészetekért, valamint a zene érzékeléséért és értékeléséért. Ennek ellenére a ritmus már a bal agyfélteke „tulajdona”. A két rész összeköttetésben áll, így vagyunk képesek egészként megtapasztalni a világot – jelentette ki az akadémikus.

A zene fontos része a világnak, a társadalomnak és az életünknek. Már az anyaméhben, a magzat hat hónapos korában kialakul a zene szeretete. Azonban a zenélést, akárcsak a beszédet tanulni kell.

Hámori József akadémikus, agykutató tartott előadást | Fotó: Molnár Péter Hámori József akadémikus, agykutató tartott előadást | Fotó: Molnár Péter ©

– A zene az érzelmek gyorsírása, vagyis általa olyan érzelmeket is ki tudunk fejezni, amelyeket szavakkal képtelenek vagyunk. Ez univerzális nyelv, mindenki megérti. A nagy tudósok, legfőképp Einstein, azt hangsúlyozták, hogy a zene segített nekik abban az esetben, ha elakadtak egy-egy kutatásában, mivel a zene felélénkítette a gondolkodásukat – ismertette. Hozzátette, a zene mellett a kóruséneklés is nagyon fontos, örömet szerez, és jobban összeköti az embereket, mint a beszélgetés. Kifejtette, vannak olyan emberek, akiknek abszolút hallásuk van, ők azonnal meg tudják mondani, hogy milyen hangot hallanak, ám ilyen képessége másfél ezer emberből egynek van, és öregkorra fokozatosan megszűnik…

Hagyjuk kifejlődni a kreativitást!

– Az agyat leginkább a zene és a matematika dolgoztatja meg, ezért fontos volna, hogy az iskolákban legalább heti két énekóra legyen. Külföldön ez bevett gyakorlat, itthon sajnos nem annyira elterjedt. Az iskola első éveiben is ezzel a két tantárggyal kellene leginkább foglalkozni, hogy a gyerekek agya fejlődjön, a többi ismeretet elég lenne később tanítani. A probléma azonban az, hogy ez nem így van, a lexikális tudást akarják bővíteni, a kreativitást pedig nem hagyják kibontakozni. Öt éves korban az emberi kreativitás még 98 százalékos, 25 éves korra viszont már csak 2 százalék, ebből kifolyólag egyre nehezebben megy a rögtönzés és az alkotás – világított rá.

Túl sok kötelezettség

A gyerekeknek szükségük van arra, hogy minél többet használják a képzeletüket, ezáltal fejlődik ugyanis az alkotóképesség. Az akadémikus hangsúlyozta, éppen ezért hagyni kell, hogy a kisgyerekek azt is elmeséljék, ami nem történt meg. Az esti mesék, valamint a különböző képeskönyvek is hozzájárulnak ahhoz, hogy minél jobb legyen a gyerekek alkotóképessége, az újabb rajzfilmek azonban már károsan hatnak erre, mivel nem kell elképzelniük semmit. – Fontos lenne az is, hogy a gyerekek önfeledten játszhassanak, ugyanis ez a problémamegoldó képességet is növeli. Erre az embereknek egész életük során szükségük lesz, de a túl sok kötelezettségük miatt erre már nem marad idejük – zárta előadását az akadémikus.

HBN–BR








hirdet�s