Zászló – heves viták kereszttüzében

Egyszerű figyelemelterelés vagy valós kifogás az Árpád-sávos zászló körül kialakult vita? A választ eltérő módon közelítik meg és keresik ma Magyarországon. Olvasók mondták:  audio

13:58: Meddő vita a történelmi zászló alatt

Az erős magyar állam, a több évszázados függetlenség jelképeként az üzenet pozitív. Nem szerencsés tehát, ha jobb- vagy baloldalról ügyet csinálnak magából a zászlóból.

 A napjainkban látható Árpád-sávos zászlók a szó szoros értelmében nem azonosak az Árpád-házi családéval, de főleg nem azonosak a nyilasok által használt önkényuralmi jelképpel – summáz dr. Szilágyi Lászlótanár-történész, aki fogalmak keveredésére is felhívja a figyelmet.
– Egyértelműen az Árpád-házhoz köthető a vörös-ezüst sávos zászló, de a tagoltsága, a sávok száma nem volt pontosan meghatározva a XIX. századig. A vörös-ezüst sávos pajzsmező megjelenik egy 1202. évi oklevélen, Imre király bullájának arany függő pecsétjén. Zászlós alkalmazásáról 1270-től maradtak fent emlékek, de feltételezhető, hogy ettől korábban is hordták katonai alakulatok – tekint vissza a múltba a szakember.

Az Árpád-házi királyok még álló téglalap formájú, „farkincás” vagy fecskefarkas zászlót használtak kettőskereszttel, ami a királyi hatalom jelképe volt.

A sávos motívumot később is használták, de a mohácsi csata után háttérbe szorult, ám nem merült feledésbe. Markánsan bukkan fel II. Rákóczi Ferenc idején is, mint lovassági zászló, de itt a sávok száma 7 (4 piros, 3 fehér).
Jelkép és tartalom
Hosszú szünet után a nyilas párt nyúl hozzá, de 9-es tagoltsággal (5 piros, 4 fehér sáv). Megjegyzendő: a nyilas párt eredeti zászlója vörös színű volt, benne fehér rombusz alakban a zöld nyilaskereszt, közepén „H” betűvel. Ezzel szemben a ma látható zászlók önkényuralmi jelkép nélküliek és megint más tagoltságúak (4 piros, 4 fehér sáv).
– Történelmi szemszögből nem helyes összemosni ezeket a zászlókat, tévedés nyilas szimbólumnak nevezni, mert bizonyos elemeit erre használták fel. A piros-fehér sáv ma is része az állami címernek, de rengeteg város címerében szerepel, és például a Nemzetbiztonsági Hivatal is használja a sávos pajzsmezőt.

Nem szerencsés tehát, ha jobb- vagy baloldalról ügyet csinálnak magából a zászlóból, inkább arra kell ügyelni, hogy milyen aktuális tartalommal töltik meg a jelképet. Az Árpád-sávos zászló a magyar államiság megerősödésének, több évszázados nemzeti függetlenségének a jelképe, egy önkényuralomra törekvő párt fél éves regnálása ezzel nem egyenértékű.

Amit most látunk, csak álvita, nem a lényegi kérdésekről szól. Olyan irányba kell ezt terelni, hogy a társadalom tisztázza: merre tart, milyen értékeket őriz, s mit tesz – mutat kiutat dr. Szilágyi László.

Ami tény: a magyar történelmi zászlók egyikéről van szó, amelynek motívuma majd’ egy évezrede felbukkan a magyarok közép-európai megjelenéséhez kötődően. Most 60 évvel ezelőtti események állították parlamenti, politikai viták kereszttüzébe.

Kormányoldalról rendre elhangzik a vád: bár az ellenzék elfogadja, Magyarországon az Árpád-sávos zászló használata azért nem fér bele a demokratikus véleménynyilvánításba, mert embereket juttattak a halálba azok az eszmék, amelyeknek szimbóluma ez a zászló volt. Az ellenzék viszont visszautasítja és leszögezi: sohasem vállalt semmilyen közösséget egyetlen diktatórikus politikai rendszerrel, egyetlen diktatórikus politikai eszmével sem. Méltatlannak nevezi az általánosítást, a kijelentéseket, főleg úgy, hogy ezek külföldi lapnak adott interjúban is elhangzanak.

Az Árpád-házi királyokhoz köthető zászló tehát megosztja a közvéleményt, de hogy milyen mértékben, arányban, azt nehéz megállapítani.

– Nyéki Zsolt –








hirdet�s