Zarándoklat negyven napig – Krisztusért róják az utat

Miskolcra érkeztek a Mária úti zarándokok
Miskolcra érkeztek a Mária úti zarándokok - © Fotó: Ádám János
Miskolc – Április 14-én a Mária Úton ismét útra kel Budapestről egy maroknyi elszánt ember, hogy Csíksomlyóig zarándokoljanak 40 napon keresztül.

A gyalogos zarándokok útjuk során több nagyvárost (Gödöllő, Gyöngyös, Eger, Miskolc, Kolozsvár, Marosvásárhely) is meglátogatnak. A borsodi megyeszékhelyre, közelebbről Görömbölyre április 23-án este érkeztek, Besenziné Tóth Erika vezetésével.

Az első testi-lelki gondok

– Most csak két hétig vállaltam a vezetést, de két éve megtettem a teljes utat. Általában az első tíz nap a legembertpróbálóbb, hiszen jobbára teljesen idegen emberek indulnak útnak, ennyi idő kell ahhoz, hogy megismerjék egymást, kialakuljon az összetartó erő, ilyenkor jelentkeznek az első testi-lelki problémák, akár az első vízhólyagok, amelyeket mind orvosolni kell. Mindig csatlakoznak hozzánk nem katolikusok is, velük meg kell ismertetni a hagyományainkat, a szokásainkat. Ez alatt az első napok alatt derül ki, kit éreznek, kit választanak maguk közül vezetőnek. Két éve rám esett a választás, így most én igyekszem mindannak a feladatnak megfelelni, amelyet két éve a Mária Út elnöke vállalt magára, s most igyekszem úgy megfelelni, mint ahogyan azt tőle láttam – mondja Erika. Megosztja: a zarándoklat nagy felismerésekkel jár.

– Számomra ilyen felismerést jelentett, hogy mi, magyarok nem vagyunk eléggé hálásak. Én is, két éve az édesapám lelki üdvéért indultam útra, úgy éreztem, az elvesztése okozta tragédiából nem állok fel. A zarándoklat során megfordult bennem az érzés, rájöttem, mennyire hálás lehetek azért, hogy nekem ilyen édesapám volt. Ezt a gondolatot, hogy nem a hiányból kell kiindulni, igyekszem az út során is minél többekkel megosztani, átadni.

Öt füzet is betelik

Megtudjuk: a zarándokok kis füzetekbe jegyzik fel imaszándékukat, amelyeket aztán a csíksomlyói virrasztás során egytől egyig fel is olvasnak. Miskolcon még „csak” a második füzetnél tartottak, de Erika szerint az úti célig öt füzet is betelik.

– Abban is biztos vagyok, miként a korábbi tapasztalatok is ezt igazolják, hogy amint telnek a füzetek, egyre több lesz bennük a hála, s egyre kevesebb a fohász.

Keresik a célt

Egyébként vannak, akik valami konkrét célért, például hogy legyen munkahelyük, mások a családjukért, vagy valaki gyógyulásáért indulnak útra. S mindig akadnak, akik eleinte csak kirándulásnak tekintik, a kihívást látják benne, ám az út során bennük is megfogalmazódik saját imakérésük – mondja Erika, akiről kiderül, hogy „civilben” vállalkozó.

– Méghozzá a sokak által kevéssé kedvelt hálózatépítéssel foglalkozom. Én ezért a munkáért is hálás vagyok, már csak azért is, mert hogyha úgy döntök, akkor megengedhetem magamnak, hogy akár negyven napig is felfüggeszthessem a tevékenységemet, hogy részt tudjak venni egy ilyen zarándoklaton.

– Szalóczi Katalin –