Weidlich-palota: még tartanak a munkálatok

Akt.:
A Weidlich-palota homlokzata
A Weidlich-palota homlokzata - © Fotó: Juhász-Léhi István
Miskolc – “A Weidlich-palota épületének Antall József tér felőli homlokzata elkészült, az állvány lebontásra került.” – tudtuk meg a Miskolc Holding kommunikációs, és PR vezetőjétől, Pásztor Imrétől.

“A Széchenyi utcai homlokzat részen az állvány bontása megkezdődött, az emeleti részek homlokzata elkészült. A földszinti portálszerkezet befejező munkái még jelenleg is tart.” – mondta Pásztor Imre. “A földszinti részen a feltárások során előkerült acél tartószerkezet is felújításra kerül, fokozott tervezői művezetéssel. A Weidlich-udvar épületrekonstrukciója a belvárosi fejlesztések első ütemének egyik utolsó eleme, mely a Weidlich-palotán túl több Széchenyi és Ady Endre utcai épület homlokzatát, illetve üzletportálját is érinti. A projekt során az ősszel megújult az Ady Endre utca 5. szám alatti épület (itt már az utolsó simításokat végzik), valamint ugyanezen az utcán a 18. és a 20. szám alatti épületek utcafrontja is.”

A Miskolc Holding kommunikációs vezetője hozzátette: teljesen felújítják a Széchenyi u. 61. szám alatti épületet, ahol még szintén zajlanak a munkálatok, jelenleg portálcseréknél tartanak. A Hunyadi u. 5., a Széchenyi u. 27. és 31. számok alatt a portálcserék pedig már befejeződtek.

A Weidlich-palotáról

De mit is tudhatunk az épület történetéről? A tulajdonos építtető Weidlich Pál jelentős szerepet töltött be a város gazdasági és társadalmi életében, üzletházának megjelenése, építészeti kialakítása, és az ott kifejtett kereskedelmi tevékenység minősége fontos kereskedelemtörténeti fejezet nemcsak Miskolc, de az ország ipartörténetében is. – írja 2008-as kutatási dokumentációjában Dr. Váczi Piroska. A Weidlich – udvar az akkori város legkiemelkedőbb helyén (a főutca legrégebbi szakaszán), akkor és most is a város egyik legfontosabb, városképet meghatározó részén, számos történeti értékű épület környezetében épült fel, híven reprezentálva korának (XIX. sz. vége – XX. sz. eleje) egyik tipikusnak mondható épületfajtáját, a bérházzal kombinált üzletházat.

A Weidlich – udvar két szalagtelken, két előző századi ház helyén épült fel 1911-ben 30 lakással, valamint 24 üzlethelyiségével a város akkori legnagyobb, legelegánsabb üzlet- és bérháza lett. Tervezője a Hajós és Villányi cég (Hajós Alfréd), akiknek más munkái is voltak Miskolcon: a Hitelintézeti Palota (Széchenyi u. 29.) és a Népkerti Vigadó. Weidlich Pál fűszerkereskedése az épület keleti oldalán helyezkedett el, a cégéréül szolgáló „Fekete kutya” szobrot 1911. december 21-én helyezte át az akkori Széchenyi u. 32. szám alóli üzletből, így az építkezés befejezését is erre az időpontra datálhatjuk.Az elegáns kovácsoltvas kapu a város egyik jelentős épületlakatos műhelyének, a Demeter testvéreknek a műve, az Ő munkájuk látható a Hajós iroda másik tervén is, a Hitelintézet fémmunkáin. Felfedezhetjük a miskolci Hercz-féle gépgyár munkáját is az öntöttvas oszlopokon, vagy az előtér, és a kapu előtti csatornafedőn.

Utódüzlet 1983-ig

Weidlich Pál 1911. áprilisában az Ellenzék c. lapban 17 bolthelyiség bérletét hirdeti meg az üzletház udvarában. Csak néhányat kiemelve: a „Fekete kutyához” címzett fűszer-, bor-, ásványvíz és magkereskedés szomszédja, a homlokzat nyugati oldalán a „Fehér Galamb” divatkereskedés volt, mely ugyanolyan fogalom volt a divatszakmában, mint Weidlich a fűszerkereskedésben. Az udvarban volt Pick Jakab, híres bútorgyáros termékbemutatója, bútorraktára: a Thonet testvérek bútorait kizárólag Ő árusíthatta Miskolcon. Gondos Sándor híres úri- és hölgyfodrász, borbély üzletét is itt találjuk, vagy Weisz Teréz gőzmosó, ruhafestő és vegytisztító gyárának felvételi boltját, az első emeleten a hátsó szárny pincéjében pedig a vegytisztítót. A pincében nyílt meg az Apolló mozgókép-színház is.

A Weidlich-féle fűszerkereskedés államosítás utáni utódüzlete 1983 januárjáig működött, de nem ez volt az a momentum, ami valójában megszüntette a „legendát”. Sokkal inkább a szocialista korszak építészetesztétikai nézete, mely ideológiai szempontok alapján ítélt el egész építészeti korszakokat, kiváltképp az akkori közelmúlt kapitalista építészetének titulált historizmus emlékeit. Az 1960-as évek nagy városmonográfia sorozat Miskolc kötete így ír: „Egyik jellemző szakasza – mármint a Széchenyi utcának – a Szabadság tér és a színház közé esik; ebbe az 1-23-ig és 2-26-ig terjedő számozású épületek esnek. Erről a szakaszról korábban már megjegyeztük, hogy a XV. század közepéig kiépült, a maival nagyvonalakban azonos szélességgel. Kár, hogy műemléki épületekben is gazdag, kellemes karakterét a kapitalista időben épült néhány kiugró tömegű épület erősen zavarja. Ilyenek az északi oldalon az 1 (Korona v. Avas szálló), 15-17 (Borsod Miskolci Hitelbank) és 19 (Weidlich palota) számú, a déli oldalon a 10 (Első Magyar Általános Biztosító Társaság), 22, 24 (Aranycsillag szálloda) számú épületek.”

“Zavaró építészeti elemek”

A Belváros rendezésére 1960-ban az É. M. Miskolci Tervező Vállalat javaslatot dolgozott ki, melynek egyik alapelve az lett, hogy a múlt értékeit ugyan tiszteletben tartsa, de „hibáinak korrigálása mellett”, és így a 60-as évek közepén a Weidlich udvart is „megszabadítsa a zavaró építészeti elemektől”. Az épület ekkor vette fel felújítás előtt látható formáját, és azóta már felnőtt egy olyan generáció is, amely nem is láthatta az eredeti épületet.Ezért érzete a város kötelességének a helyreállítás során, hogy – ugyan a hagymakupolák nélkül, de azok fogadására alkalmasan – visszaállítsuk azt az eredeti állapotot – a meglévő elemek megtartásával, és forrásokon alapuló régiek visszaállításával, – mely rehabilitálja, és visszaadja azokat a kvalitásait az épületnek, melyek a Weidlich-udvart egyenrangú építészeti alkotássá emelik akár a budapesti Párizsi udvarral is.