“Voltak olyan emberek is, akik még soha nem dolgoztak”

Akt.:
Bojtos Zoltán előadást tart
Bojtos Zoltán előadást tart
Miskolc – A hátrányból is el lehet találni a munka világába. Csak egy kis segítség kell.

A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerőpiaci esélyeinek növelését tűzte ki célul a Türr István Képző és Kutató Intézet. Ezért indította el az „Aktívan a munkáért!” programját, melynek miskolci zárórendezvényét szerdán tartották. A legfőbb cél az volt, hogy a hátrányos helyzetben lévő, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező embereket, valamint a tartósan állástalanokat a különböző képzések segítségével a szakemberek visszavezessék a munka világába. A programot a Magyar Állam és az Európai Unió támogatta. A projektben országszerte több mint 10 ezren fejeztek be sikeresen valamilyen képzést.

Elhelyezkedtek

Grünsteinné Gombos Erzsébet területi koordinátortól helyi adatok iránt érdeklődtünk. Mint mondta, az intézet miskolci igazgatóságán a programba 6257 embert szólítottak meg, majd vontak be a bemeneti kompetencia­mérésbe. (Ez Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét jelenti.) A képzések több területen folytak: szerveztek alapkompetencia-fejlesztő képzéseket, szakmai, valamint 5.–8. osztályos felzárkóztató képzéseket. A képzésekben több mint 1500 ember vett részt, közülük 1340-en sikeresen teljesítették a követelményeket, és 147 ember szerzett OKJ-s bizonyítványt a program segítségével. A képzést követően 192-en helyezkedtek el. Közülük 117 embert 180 napon belül 90 napos foglalkoztatásban alkalmazták a munkavállalók.

A területi koordinátor hozzátette: a program során több mint 180 partnerrel vették föl a kapcsolatot (nagy cégekkel, közép- és kisvállalkozásokkal, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, szociális szövetkezetekkel) annak érdekében, hogy minél több szakmai képzést tudjanak indítani.

Bojtos Zoltántól, a Türr István Képző és Kutató Intézet Miskolci Igazgatóságának igazgatójától azt kérdeztük, a tapasztalatok szerint elérik-e a kívánt célt ezek a programok.

Soha nem dolgoztak

Úgy fogalmazott:

– Feltétlenül. Hisz hazai és külföldi példák is azt bizonyítják, hogy a kompetencia-fejlesztés az egyik legfontosabb út ahhoz, hogy a leghátrányosabb helyzetű embereket visszajuttassuk a munka világába. De az első feladat az, hogy alkalmassá tegyük az embereket arra, hogy egyáltalán el tudjanak indulni ezen az úton, hiszen sokan közülük még soha nem dolgoztak.
Az igazgató hozzátette: programjaik komplexek, ezért nemcsak képzéseket és kompetencia-fejlesztéseket valósítanak meg, hanem lehetővé teszik, hogy az emberek hozzájussanak szociális, egészségügyi, oktatási, képzési, valamint foglalkoztatási szolgáltatásokhoz is.

– Hegyi Erika –


Szakmák

A projektben résztvevők az alábbi szakmákat sajátíthatták el: lakossági épületenergetikai mentor, épületasztalos, kőműves, szobafestő, gyártósori összeszerelő, varrómunkás, hőszigetelő, szakács, házi betegápoló, idősgondozó.

A szegregáció ellen is

Bojtos Zoltán jelezte: programjaik nagy részében azonban nemcsak az egyénnel kell foglalkozniuk, hanem a családdal és a közösséggel is. Hiszen jellemző módon a mélyszegénység a település szerkezetében magával hozza a szegregációt, annak mindenféle hátrányával együtt.

Épp ezért a hátrányban elő emberek körében a lakhatási feltételek javítására is nagy szükség van. Erre szolgálnak a komplex telepprogramok.









hirdetés