Volt miskolci diák is a Cambridge-i Egyetemen

A Cambridge-i Egyetem egyik épülete, a világ minden tájáról tanulnak itt tehetséges diákok
A Cambridge-i Egyetem egyik épülete, a világ minden tájáról tanulnak itt tehetséges diákok - © Fotó: AFP
Cambridge, Miskolc – A világ egyik legrangosabb egyetemén tanul Tompa Tamás, aki tavaly még földesista diák volt.

Ma már szinte megszokott, hogy a magyar diákok a középiskolai évek után valamely külföldi egyetemen folytatják tanulmányaikat. A Cambridge-i Egyetemre azonban csak a legjobbak kerülhetnek be, főleg azok, akik a középiskolai tanulmányi versenyeken és nemzetközi diákolimpiákon kiválóan szerepeltek. De milyen ott az élet? Erről keveset hallunk, pedig az egyik megyénkbeli diák, Tompa Tamás már teljesített is ott egy tanévet. Tamás a Földes Ferenc Gimnázium tanulója volt, és tavaly aranyérmet szerzett a Nemzetközi Fizika Diákolimpián. Őt kérdeztük, milyen cambridge-i diáknak lenni. Azt még tudni kell, hogy az Egyesült Királyságban található egyetem a világ egyik legrangosabb és leggazdagabb intézménye. Minden egyetemi rangsorban a top 5-ben található. Tamás, aki a nyári szünetet itthon tölti, szívesen mesélt élményeiről.

A matek és a fizika nem jelentett kihívást, az informatika és az anyagtudomány sok időmet elvitte.” Tompa Tamás

Teljesen más

– Cambridge-ben a tanévek trimeszterekből állnak. Egy trimeszter alatt körülbelül két hónapot kell kint tölteni, és ezek között egy-másfél hónap van az otthoni pihenésre és a hosszabb beadandók elkészítésére. Az oktatás teljesen más rendszerben zajlik, mint itthon. Év közben nincsenek zh-k (zárthelyi dolgozatok) vagy vizsgák, csak beadandók, amik összesen körülbelül a 15-20 százalékát adják az év végi jegynek. A maradék 80-85 százalékot az év végi vizsgák jelentik. Ezek 3 órás írásbeli tesztből állnak, és az egész éves anyagot lefedik. Utóvizsga vagy pótvizsga nincs – ad ízelítőt az egyetemi életből Tamás, úgy folytatva –, a tárgyak választásakor nincs túl nagy szabadság. Év elején ki kell választani a modulokat (első évben négyet) és ez határozza meg az évet. Egy modul (például a fizika vagy a matek) több, itthoni „tárgynak” megfelelő részt foglal magába, melyeket év közben sorban, egymás után oktatnak. Én első évben matekot, fizikát, anyagtudományt és informatikát vettem fel. A matek és a fizika számomra nem jelentett kihívást, az informatika és az anyagtudomány viszont rengeteg időmet elvitte – árulja el Tamás.

Naponta két előadás

Azt is megtudjuk, hogy minden cambridge-i diáknak van egy „tutora” és egy „director of studies”-a, akikhez bármilyen problémával fordulhat. Érdekesség, hogy valami fura hagyomány miatt a hetek első napja csütörtök. Az oktatás három fő részből áll: hétfőtől szombatig minden nap két előadás van délelőttönként. Délután tartják a gyakorlatokat és a supervisionokat. A gyakorlatok fizikából és anyagtudományból 3-4 órás laborgyakorlatot jelentenek, ahol kötelező megjelenni, a jegyzőkönyvet pedig pontozzák. Ez az eredmény beleszámít az év végi értékelésbe. Matekból egy Matlab nevű programmal kell beadandókat készíteni 90 perc alatt. Tamás szerint ezek viszonylag könnyen teljesíthetők, cserébe a legkisebb hibáért is levonják a pontok felét. Informatikából a gyakorlat 10-15 perces „vallatást” jelent, ahol az oktatók arról próbálnak meggyőződni, hogy a beadandó programot valóban magától írta-e a diák.

A supervisionokat hetente tartják, itt általában 2 diák vesz részt egy foglalkozáson. Minden supervisionre meg kell oldani egy előre kiadott feladatlapot, az előadások anyagához kapcsolódó feladatokkal. A supervisor ezeket kijavítja, és itt lehet megbeszélni a felmerülő kérdéseket is.

– Szerencsére fizikából egy orosz professzort kaptam supervisornak, aki gondoskodott róla, hogy ne unatkozzak. Igazi, kihívást jelentő feladatokkal látott el. Persze ezek a legkevésbé sem kapcsolódtak az előadások anyagához, de ez egyáltalán nem baj. Második évtől már csak matekos és fizikás moduljaim lesznek, szerencsére – jegyzi meg Tamás, hozzátéve: azt azonban bánja, hogy tanulmányi versenyek már nincsenek.

Hegyi Erika


Nagyon várja a folytatást

A volt földesista diák azt is elmesélte, hogy sokféle országból származó, sokféle hallgató tanul Cambridge-ben.

– Magyar diákok is vannak, közülük többet ismertem már régebbről különböző tanulmányi versenyekről.

Persze nem csak természettudományos vagy mérnöki szakokon tanulnak magyarok. A legtöbb diákkal elég jól ki lehet jönni, néha áthívom őket főzőcskézni, de ők is meghívnak olykor. Összességében hasznos tapasztalatokkal gazdagodtam, az orosz fizika-supervisoromnak köszönhetően fizikából is érdekes dolgokat tanultam.

A felsőbb évesek elmondása szerint a következő évek sokkal érdekesebbek lesznek, így kíváncsian várom – összegzett Tamás.


Sajgó Mátyás
Miskolc - Aranyéremmel tért haza a napokban az 50. Nemzetközi Kémiai Diákolimpiáról Sajgó Mátyás. Interjú: Sajgó Mátyással az 50. Nemzetközi Kémiai Diákolimpia aranyérmesével. A Földes Ferenc Gimnázium végzős diákja lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott, fantasztikus érzés számára, hogy az...