Vízkereszt – Keresztelő Szent János, a szimbolikus alak

Tiziano Krisztus megkeresztelése című műve a Római Musei Capitoliniban
Tiziano Krisztus megkeresztelése című műve a Római Musei Capitoliniban - © Fotó: maurizobianchi.hu
Miskolc – Keresztelő János – a katolikusoknál Keresztelő Szent János, latinul: Ioannes Baptista (Kr. e. 7 körül – Kr. u. 29) – a kereszténység fontos, szimbolikus alakja.

A Bibliában

Keresztelő János Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Hat hónappal Jézus előtt született, apja Zakariás zsidó pap volt, anyja Erzsébet. Zakariást némasággal büntette Isten, mert amikor egy angyal közölte vele, hogy fia fog születni, ő nem hitte el, mert már nagyon öreg volt, egészen János születéséig néma maradt. János a pusztában élt, mielőtt prédikálni kezdett.

Prédikált a népnek Krisztus közelgő eljöveteléről és bűnbánatot hirdetett. A Jordán folyó vizében keresztelte meg az embereket. Innen ered a keresztelés szentsége a keresztényeknél. Maga Jézus is elment hozzá megkeresztelkedni, amit János – aki ekkor felismerte Jézusban a Megváltót – először nem akart megtenni, mert úgy érezte, hogy méltatlan rá.

Keresztelő Szent János a védőszentje Francia Kanadának, ahol több várost is elneveztek róla, valamint az olaszországi Firenzének és a Máltai lovagrendnek is.

Betegséget is elneveztek róla: jánostáncnak, Szent János táncának is, egyéb népies néven pedig nyavalyatörésnek hívták a vitustáncot (kórea, latinul: chorea Sancti Viti), mivel ez a szervi idegbaj a nagy nyári napforduló ünnepen, Szent Iván-napkor járt pogány eredetű tűztánc alkalmával tömegesen szedte áldozatait.

– ÉM –