Vízkereszt – A karácsony zárónapja

Akt.:
Vízszentelés Miskolcon
Vízszentelés Miskolcon - © Fotó: Vajda János
Miskolc – Az Úr megjelenésével vízkeresztkor véget ér a karácsony.

Vízkereszt, korábban Szentkereszt a latin egyház Epiphania Domini, „az Úr megjelenése” elnevezésű, január 6-án tartott ünnepének magyar neve.

Tizenketted

Vízkereszt a „karácsonyi tizenketted” (12 napos ünnep) zárónapja – írja Jankovics Marcell a Jelkép-kalendáriumban. Innen az ünnep angol neve: Twelfthday, „Tizenkettedik nap”. A 354 napos holdév és a napév közt kereken 11 nap a különbség, s az évkezdéskor beiktatott pótnapok – a naptár más pontjain is találkozhatunk ilyenekkel – a különbséget voltak hivatottak eltüntetni Európa luniszoláris parasztnaptáraiban. A nép később e 12 nap („számos napok, csonka hét, regölő hét”) időjárásából jósolt az új év időjárására nézve.

Megnyilvánulás

Az epiphania görög szó, azt jelenti: „megnyilvánulás”. A pogány görög kultuszokban az istenség megjelenését és annak évenkénti megünneplését jelentette. Az őskeresztény egyház szinkretista hajlandóságából arra következtethetünk, hogy időpontja a pogány korban is az év elejére esett, a visszatérő napfényt köszöntő téli ünnepkör része volt.

Epiphania ünnepe először a III. században tűnt fel a keleti egyházban, mint Krisztus születése napja. Száz évvel később azonban Róma úgy látta jónak, hogy Krisztus születését a „Legyőzhetetlen Nap” (Sol Invictus) pogány ünnepével, a népszerű Mithras napisten születésnapjával (december 25.) egyeztesse, ezért az epiphania hamarosan új jelentést kapott.

Fotó: Vajda János Fotó: Vajda János ©

Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Az utóbbi gondolatot később a római egyház is átvette, sőt hozzácsatolták Jézus első csodájáról (a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezést, azt tanítván, hogy e három evangéliumi esemény Jézus istenségének első „megnyilvánulásai”, epiphánéi. A Születés csodája vagy a kánai menyegzőé e tekintetben nem szorulnak külön magyarázatra. Jézus megkeresztelése viszont talán igen, mivel nem maga az esemény vagy Keresztelő Szent János szavai nyilvánítják ki Jézus istenségét keresztény felfogás szerint, hanem a Szentlélek megjelenése és az égi hang, mely „ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm”. (Mt 3,11–17.)

A magyar vízkereszt kifejezés a vízszentelés hagyományára utal.

Az epifánia etimológiája

Az epifánia a görög epi­phaneia szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés”. Bár a szó részben pogány eredetű, mind az Ószövetségben, mind az Újszövetségben több alkalommal feltűnik, amikor Isten kinyilvánítja magát vagy akaratát az embereknek.

– ÉM –


Albrecht Dürer: A királyok imádása
Miskolc - A keleti egyházakban sokáig nem különült el Jézus születésének, illetve a napkeleti bölcsek látogatásának megünneplése. Az evangélium szerint a bölcsek a betlehemi csillagot követve mentek Júdeába, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidók újszülött királyának. Miután Jeruzsálemben hiába ...

Tiziano Krisztus megkeresztelése című műve a Római Musei Capitoliniban
Miskolc - Keresztelő János – a katolikusoknál Keresztelő Szent János, latinul: Ioannes Baptista (Kr. e. 7 körül – Kr. u. 29) – a kereszténység fontos, szimbolikus alakja. A Bibliában Keresztelő János Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Hat hónappal Jézus előtt született, apja ...

Vízszentelés Komlóskán
Komlóska, Miskolc - A szenteltvíznek mágikus ereje, gyógyító, gonoszűző szerepe volt. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés. Az ajtóra a megszentelt krétával felírták az évszámot és a három királyok nevének kezdőbetűit, védendő a házat villámcsapás ellen. A templomokban manap...

Kántálók Léhen
Miskolc - Újra él a háromkirály-­járás, néhol még a kántálás is ekkor van. Van, ahol még ma is él, máshol örvendetes, hogy újra él a háromkirály-járás, néhol még a kántálás is ekkor van – írja Tánczos Erzsébet drámapedagógus. Legények kihegyezett bottal, nyársakkal járják a házakat, farsangot kös...