Vitatják a több-biztosítós modell pozitív hatásait

Több előadó is megkérdőjelezte a több-biztosítós rendszer előnyeit egy, az egészségbiztosítási reformról szervezett csütörtöki szakkonferencián. Sokan hivatkoztak arra, mekkora gondokkal küzd az egészségügy azokban az országokban, így például Hollandiában, ahol a több-biztosítós rendszer működik.

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem tanára szerint valamennyi feltétel hiányzik ahhoz, hogy bevezessék az új modellt. Így például nincs vitára alkalmas koncepció, nincs politikai konszenzus, és nem léteznek olyan egyértelmű érvek sem, amelyek a bevezetés helyességét igazolják. Nem várható az új rendszertől az sem, hogy csökken az államra háruló teher, ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, az üzleti biztosítók a verseny helyett összefognak, s az államra mutogatnak – tette hozzá a szakértő.

Csáky András, az MDF egészségügyi szakpolitikusa szerint sem bizonyított, hogy az új modelltől várt pozitív hatások bekövetkeznek. A képviselő példákon keresztül mutatta be: se az egészségügyi ellátás színvonala nem javul, se a költségvetés kiadása nem csökken az új rendszerben, ahogy a hálapénz és a korrupció visszaszorulása sem következik be.

Labilis talajra nem lehet várat építeni – mondta Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség leköszönt elnöke. Egy olyan kiszámíthatatlan biztosítási környezetben, ahol a kórházak nem sokkal a hónap vége előtt még nem tudják, milyen finanszírozást kapnak pár nap múlva, nem működhet hatásosan a több-biztosítós modell. A Kórházszövetség egy olyan országos egészségbiztosítási pénztár híve, amely nem elosztóként, hanem valódi biztosítóként működik – tette hozzá.

Bármilyen biztosítási reform elindításához a magánbiztosítóknak is szükségük van időre. A törvény elfogadása után legalább 1 év kell ahhoz, hogy az üzleti biztosítók ajánlatukkal a piacra lépjenek, és legalább 6 év múlva lesz érett ez a piac – mondta Váradi Péter, az AXA Biztosító Zrt. ügyvezető igazgatója. Hozzátette: az üzleti biztosítóknak csak akkor éri meg a több-biztosítós rendszerben részt venni, ha profitot tudnak elérni. Ez az igazgató szerint a spanyol modellban például 1-3 százalék. Hozzátette: ha a költségvetés túl sok korlátot épít a rendszerbe, akkor nem lesz érdekeltség, és verseny sem.