Visszakapott tangazdaság: lassan újra talpra állnak

Magyar András a tangazdaságban
Magyar András a tangazdaságban - © Fotó: Bujdos Tibor
Putnok – A Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola tangazdaságában jártunk, méghozzá igazgatói kísérettel.

Magyar András igazgató egy korábbi találkozásunkkor mesélt arról, milyen megpróbáltatásokon ment keresztül a tangazdaság, amely szükségességét egy ilyen jellegű iskola esetében magyarázni sem kell.

– A tangazdaságot 2005-től működtette az intézmény, s igen szépen működött, mígnem 2011-ben a fenntartó megyei önkormányzat átszervezte (összevonta) az iskoláit, ezzel egy időben a tangazdaságot kft.-be szervezték. Ez több szempontból is szerencsétlen lépés volt, egyrészt gazdaságilag nehéz helyzetbe hozta az iskolát, másrészt pedig a tanulók gyakorlati hely nélkül maradtak. Ráadásul 2013 őszén a kft. csődbe ment, következmények nélkül felszámolták. 2014 januárjától ismét az iskoláé a tangazdaság (a fenntartó a Földművelési Minisztérium visszavásárolta az iskola számára), de igencsak leromlott állapotban kaptuk vissza – emlékeztet Magyar András, aki 1982 szeptemberéről tanít az iskolában, 2001-től pedig ő az igazgató.

A változás nem csak minőségi: mennyiségben is mérhető. A 250 hektár föld helyett csak 190-et kaptak vissza, 16 anyakoca helyett 9, a 20 tehén helyett most 12 van, plusz 3 üsző, a 120 anyajuh helyett 72. A géppark bár megmaradt, de leromlott állapotban, folyamatos javítás mellett működőképes, de új gépek beszerzésére, fejlesztésre csak saját bevételből van lehetőség, de azt sem tudja az iskola teljes egészében arra fordítani.

Lesz saját is

Az állatokhoz a termőföldön keresztül vezet az út.

– Most már lesz saját takarmányunk is, tavaly még azt is mind vásárolnunk kellett – mutat az igazgató a silókukoricára, amelyet láthatóan eléggé megvisel a szárazság. Megtudjuk, az összesen 18 hektár kukoricán túl 10 hektáron őszi búza is terem.

Megérkezünk a sertéstelepre. Az anyakocák körül csak úgy nyüzsögnek a még szopós kismalacok. Még nem tudják, hogy ők itt nem érik meg a felnőttkort: malacként értékesítik őket. Nazaveczki Lajos állatgondozót nem zavarja a szag, de mi azért örülünk, hogy a szabadban legelésző tehenek felé vesszük az utunkat.


nazaveczki-lajos-allatgondozo01-st

Nazaveczki Lajos állatgondozó | Fotó: Bujdos Tibor


Egy, csak egy bika…

A tehénkék az árnyékban legelésznek. Nyáron csak legelnek, télen széna, abrak, siló is dukál. Az igazgató kikérdezi a gondozót, mennyi a vemhes (egyébként 3, augusztus-szeptemberre várhatók a kisborjak), mennyi maradt „üres”, melyiket kell „újrarakni”. Itt a megtermékenyítés mesterséges úton történik, „műbikával”. Van ugyan egy igazi is, egy nagyon szép bikaborjú, amelyik születése után el akart pusztulni. Egy nagyon drága gyógyszertől azonban talpra állt, és azóta reményen felül fejlődik. A szarvasmarhák jellemzően magyar tarkák, de azért kitűnik, hogy van közöttük keverék.

A birkák a hőségben inkább az akolban delelnek. A leromlottakat, selejteket elkülönítik a szépektől és értékesítik.

– Mi a minőségre törekszünk – mondja Magyar András. – A költségvetésünk elég feszített, így csak két állatgondozót tudunk alkalmazni. Mostanra a diákok letudták a kötelező gyakorlatukat, de amikor gépekre kell ülni, megint jönnek a gyerekek! A duális képzés keretében a környező gazdaságokkal igyekszünk mind több gyakorlati szerződést kötni a végzés előtt álló technikusok számára, a többieknek egyetlen lehetőségük a gyakorlat elsajátítására ez a tangazdaság.

– Szalóczi Katalin –

A Serényiről

Az iskola 2013-tól a Földművelési Minisztérium fenntartásában működik. Azóta képzése megújult: a mezőgazdasági technikusok mellett mezőgazdasági gépészeket és gazdákat (szakmunkásokat) is képeznek; 2014 szeptemberétől a képzés rendészeti ágazattal bővült. A 2013. évi átvételkor a tanulói létszám nagyon alacsony volt, tanévkezdésre 200-ra fejlődött fel, de a felfutó képzésben 250-nel számolnak.