A gát elnéptelenedett, a szivattyúk dübörögnek

Az árvízi védekezés egyik utolsó „végvárából” Edelényből hazamentek a segítők, a gát mentén már csak a Köztársasági Őrezred tagjai látnak el járőrszolgálatot – láthattuk tegnap a településen. A patak vizének szintje csökkent a hídnál lévő mérce aljáig, de az árterületen még mindig áramlik a víz. A védekezés súlypontja átkerült a szivattyúzásra, kültéri fertőtlenítésre – tájékoztat a helyszínen tartózkodó Rétközi Ferenc ezredes, a megyei katasztrófavédelem vezetője. „A szabolcsi kollégákat most búcsúztattuk el, de lehet, hogy otthon kell folytassák a munkát a Tiszán kialakult helyzet miatt” – ismerteti a parancsnok. Akkor nincs mese, izibe vissza is adhatják a helyiek is a „kölcsönt” – ők is indulhatnak Szabolcsba. Pedig a 24 órás szolgálat ugyancsak igénybe vette az állomány teherbíró képességét, nem ártana egy kevés pihenő – teszi hozzá.

Többe kerül

A gáton találkozunk Molnár Oszkár polgármesterrel – éppen az egyik televíziós társaságnak ad interjút. Csatlakozva a kérdezősködéshez megtudjuk a patak vízszintje 60 centiméterrel haladta meg – a híd lábán piros vonallal jelzett – az 1970-es, eddigi legmagasabb szintet. A két kilométeres városi szakaszon 150 ezer homokzsákot használtak fel. A szegedi vízügyes kolléga mondta, hogy nem lehet tudni mitől áll még a kisvasúti híd melletti gátszakasz – meséli a polgármester. Kérdésünkre, hogy miért nem sikerült azóta felújítani a rendkívül rossz állapotban lévő gátat, elmondta: háromszor is pályáztak kerékpárút építésre, melynek segítségével meg tudták volna erősíteni a település belső szakaszán a gátat is, de nem nyertek. Pedig a mostani eset kétségtelen tanulsága, hogy a védekezés legalább egy milliárd forintos költségeiből megoldható lett volna a probléma – fejti ki. Az árvíz után most a legnagyobb gond a belvíz, a szennyvízhálózat nem bírta a terhelést. Fertőtlenítenek, szivattyúznak, de ez még napokig eltarthat.

A belvíz az úr

A település belső utcáiból cső kígyózik a Bódvába, a szomszédos utcából szivattyúzzák ki a vizet. A gáton tapasztalt csendnek nyoma sincs az Újtemplom utcában: az utca csaknem minden lakója a szabadban található, napok óta folyamatosan mennek a szivattyúk. „Hiába szivattyúzzuk ki, reggelre ugyanúgy áll a víz az árkokban, udvarokon” – panaszolja egyik háztulajdonos. Legalább féltucat portára invitálnak be, nézzük meg a saját szemünkkel, hogy nem akar elfogyni a víz. Az ÁNTSZ-től kaptak klórmeszet és házanként egy üveg hipót a fertőtlenítéshez, távozásunkkor kanyarodott be ismét a fertőtlenítős autó az utca végén. Nagy Béláék lakhatnak a legmélyebb fekvésű részén az utcának, 5-10 centis víz fogadja a belépőt az udvaron. „Hiába szivattyúznak semmit nem csökken vízszint, utoljára nálunk fog felszáradni” – mondja Nagy Béláné reményvesztetten. Többen bizonygatják: a kert végében eltömött vízelvezető a ludas, előtte soha nem volt itt ekkora belvíz.