Vihar egy sárospataki kép körül

Vihar egy sárospataki kép körül
Sárospatak – Csetneki József sárospataki képzőművész pert indít Sárospatak ellen, mert véleménye szerint megakadályozták, hogy alkotását elhelyezzék a városban. 

Ez egy tamga

– Perre készülök saját városom ellen, amelynek az lesz a tárgya, hogy a feLugossy László, Fazekas Balogh István és Csetneki József nevével fémjelzett alkotás „kép-e”, vagy reklám – mondta Csetneki József. – Ennek eldöntésére nem volt elég a művet megnézni, nem volt elég a Magyar Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakvéleménye, a kép létrehozására pályázott és elnyert félmillió forint, nem volt elég a helyi építési hatóság tévedésének nyilvánvalósága („a kép reklám”), az Önkormányzati Minisztériumtól kért állásfoglalás. Mind egyre volt elég: egyértelművé tenni, hogy a kép kihelyezésének csak akadályai vannak Sárospatakon. Csak azért, mert néhány hivatalnok olyanokat vélt a képben látni, amely csupán annak a lelkivilágát mutatja meg, aki képes azt meglátni, ami ott sincs, például horogkeresztet és ugyanazon a képen sarló-kalapácsot. A kép egyébiránt egy archaikus tamgát mintázó jel.

Nem tudták vizsgálni

– A kép kihelyezésének előfeltétele építéshatósági engedélyhez kötött – mondja érdeklődésünkre Peremiczkiné Dobos Edina, a sárospataki önkormányzat műszaki- és kommunális irodájának vezetője. – A főépítészi- és a műemlékvédelmi hatóságig el sem jutott az ügy, miután a szükséges műszaki rajzokat a kép alkotója nem nyújtotta be, majd írásban visszavonta a kép kihelyezése iránti kérelmét. Mi nem vizsgáltuk, a kép mit tartalmaz, mert nekünk ez nem feladatunk, így a kép tartalmáról semmilyen állásfoglalásunk nem volt. Miután nálunk minden lépése dokumentált az ügynek, ezért bármilyen jogi lépésnek állunk elébe.

Képtörténet
A kép egy több éves, három alkotást magába foglaló program záróeleme lett volna. A Városi kép sorozat első műve feLugossy László, a második Fazekas Balogh István, míg a harmadik – ki nem került kép – Csetneki József terve alapján készült, de minden képet együtt festettek a művészek.
A tamga
A tamga eredeti jelentése „állaton, vagy tárgyon lévő billog”. Tamgával nem csak személyek, hanem nagyobb csoportok, nemzetségek, törzsek is rendelkeztek. A nemzetségjel-használat szokásának kialakulása szorosan összefügg a mitológiával. A mondai ősöket ábrázoló, vagy a rájuk utaló rajzokat a tulajon testükre tetoválva, használati tárgyaikra festve, karcolva, stb. viselték eleink. Annak jeleként, hogy az ilyen „egyjelvényűek” a hagyományaik szerint közös származásúak: „egyvérűek”. Így jött létre és nyert nagyobb jelentőséget az egymással rokonságot tartó egyedekből és nagycsaládokból a nagyobb létszámú nemzetség, amely az egyed fennmaradását biztosíthatta.









hirdetés




hirdet�s