Videó: Jelentős változásokról döntött az MLSZ elnöksége

Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke (k), mellette Vági Márton, az MLSZ főtitkára (b) és Berzi Sándor, az MLSZ alelnöke a szövetség elnökségi ülése után megtartott sajtótájékoztatón az MLSZ budapesti székházában 2015. május 13-án.
Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke (k), mellette Vági Márton, az MLSZ főtitkára (b) és Berzi Sándor, az MLSZ alelnöke a szövetség elnökségi ülése után megtartott sajtótájékoztatón az MLSZ budapesti székházában 2015. május 13-án. - © MTI Fotó: Illyés Tibor
Fontos határozatokat hozott, döntéseket fogadott el a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége szerdai ülésén. A részletekről Csányi Sándor, az MLSZ elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit az elnökségi ülést követően.

Bevezetésként örömmel emlegette fel: csaknem negyedmillió igazolt labdarúgót számlálnak az ország 11 ezer csapatában. Felépítettek 500 új pályát, s ezerre tehető a felújításon átesett pályák száma. Az infrastruktúra már-már európai szintű, ugyanakkor nem sikerült az élvonalbeli klubok gazdasági helyzetét stabilizálni. Több egyesület felszámolás körüli helyzetbe került, s az ismert bűncselekmények sem tettek jót az MLSZ imázsának.

Az elnökség úgy látja, a pénzügyi stabilitáshoz a költségek csökkentése és a bevételek növelése a járható út. Ezzel kapcsolatosan jelentette be Csányi Sándor: napokon belül aláírják a Szerencsejáték Zrt.-vel a megállapodást arról, hogy a sportfogadási bevételek jelentős része a labdarúgáshoz kerül. Hogy milyen összegről lehet szó, annak érzékeltetésére csak annyit árult el az elnök: többszöröse a televíziós jogdíjaknak! Az MLSZ úgy számol: amely egyesületek teljesítik a szövetség szigorú feltételeit, akár 4-500 millió forinttal is gazdagodhatnak ebből a pénzből! Persze, csak akkor, ha ennek megfelelő önrészt, vagyis saját bevetélt (ami származhat akár szponzori pénzből, jegyeladásból, tulajdonosi befizetésből, stb.) is fel tud mutatni.

No és persze más feltételeknek is meg kell felelnie az érintett klubnak. Annak érdekében ugyanis, hogy növeljék a hazai nevelésű játékosok számát a pályára lépők között, az elnökség úgy foglalt állást: a 2015-16-os szezontól csak azokat a csapatokat premizálják, amelyek keretében nincs hétnél több külföldi labdarúgó, akik közül egyszerre három lehet majd a pályán. Ugyanakkor idén egy, jövőre már két 20 év alatti fiatalnak is szerepelnie kell a kezdőcsapatban. Kivételt képeznek ez alól a nemzetközi porondon érintett egyesületek, amelyekben 10 idegenlégiós lehet, de pályán egyszerre maximum öt lehet közülük.

Csányi Sándor bejelentette: miután nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, megszüntetik a Ligakupát. Az NB I-es együttesek tartalékcsapatai – nem kötelező jelleggel – indulhatnak az NB III-as bajnokságban, de fel nem juthatnak az NB II-be, ugyanakkor viszont kieshetnek a megyei I. osztályába.

Fontos, hogy az I. fokú licenc bizottság öt első osztályúGyőr, Pápa, Pécs, Kecskemét, Nyíregyháza – és egy feljutásra esélyes NB III-as csapat, a Putnok indulási jogát nem adta meg az NB I.-re illetve az NB II.-re. A II. fokú testület május 26.-án hoz végleges döntést. Az elnökség azonban már most határozott: a 2017-18-as szezonban már csak 12 lesz az NB I-es résztvevők száma. Ugyanakkor az említettek miatt ez akár a következő szezon indulására is érvényes lehet, ha az említett csapatok nem szereznek jogot a részvételre. Ha így lenne, s 12 csapatra szűkül a mezőny, akkor három „Etapot” teljesítenek a csapatok, azaz 33 mérkőzés után dőlne el a végső sorrend. Ám elképzelhető az is, hogy 16, vagy 14 résztvevős lesz a bajnokság, hiszen ha úgy alakul, az NB II. harmadik helyezettjével töltik fel a mezőnyt.

Ami a Magyar Kupát illeti, döntöttek róla: a nemzetközi színtéren érdekeltek a 32 között kapcsolódnak majd be. Hogy minél több kistelepülésre eljussanak az élvonalbeli együttesek, csak a legjobb 16 között kerülhetnek majd szembe egymással.

Újabb fontos kitétel, hogy a külföldi játékosok premizálására költött pénz felét önrészesedéshez kötik (vagyis az MLSZ-től származó központi marketing bevételekből csak 50 százaléknyi fordítható egy külföldi játékosra, a többit a klubnak saját bevételéből kell finanszíroznia). Mi több, a költségvetés meghatározott részét a gazdálkodás segítésére kell költeniük az egyesületeknek. Ha ezt nem teszik, az MLSZ felfüggesztheti a klub működését. Tarthatatlan állapot ugyanis, hogy átlagban 41 játékos alkotja az élvonalbeli csapatok kereteit – van, ahol ez a szám 57 (!) – s többen egy percet sem játszanak, csak viszik a pénzt. Ezért is cél, hogy részben kevesebb legyen az idegenlégiós, másrészt, hogy minél több magyar tehetség mutatkozzon be az élvonalban. Ily módon is kevesebb játékossal hatékonyabb legyen a bérezés, a gazdálkodás. Arról már nem is beszélve, hogy ily módon talán sikerül a nézőket is visszacsalogatni a stadionokba…​

ÉM








hirdetés