Vészessé válhat az aszály

Nyíregyháza – Ha hamarosan nem jön eső, akár 20 ezer hektár tavaszi szántásba vetett mag is besülhet a talajba Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Klímaváltozás hatásai [.pdf – 50KB]

3. rész A tűzoltóknak is feladja a leckét a szárazság, különösen akkor, ha – miként az áprilisban csupán a Nyíregyházi Tűzoltóság felségterületén legalább 80 esetben megtörtént – felelőtlen emberek kidobják a vonat, gépkocsi ablakokból az égő csikkeket, lángra lobbantva mezőt, nádast, fasorokat.

A globális felmelegedés várható magyarországi következményeit taglaló minapi jelentésében az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága többek között azt jelzi előre, hogy a Kárpát-medencében várhatóan csökken a csapadék mennyisége. Ez az éghajlat változás pedig az emberi egészséget közvetlenül is érinteni fogja.

Nem csupán a meleg, különösen a hőhullámok okozta halálesetek száma növekszik majd. A felmelegedéssel összefüggésben egyre több kórokozó is megjelenik – a kullancsok elterjedése például már ennek a folyamatnak az előjele – és a hőmérséklet emelkedése kihat a levegő minőségére is: egyéb negatívumok mellett az allergén pollenek is tovább tartózkodhatnak a nagyon alacsony páratartalmú légkörben, mint ahogy az a napi pollenjelenetésekből jelenleg is megállapítható.

2. rész A már-már vészessé növekvő szárazságért Szőke Lajos megyei MSzHnövény- és talajvédelmi szolgálatának igazgatója a 2006 szeptemberétől az év végéig tartó – egy meleg ősszel párosult – folyamatos csapadékhiányt, illetve idén a csupán 20 milliméter esővel nedvesített márciust, s a mindeddig esőmentes áprilist “teszi felelőssé”. Az idei január-február ugyan átlagos csapadékot hozott, ám ekkor is nagyobb volt a mezőgazdasági területek vízvesztesége éppen a szokatlanul meleg, szeles időjárás okán, tette hozzá az igazgató.

1. rész Pánik még nincs, de ha belátható időn belül nem hull számottevő csapadék a megyében, egy-kettőre ahhoz közeli hangulatba kerülhetnek mezőgazdáink a szárazság miatt.
Nagy problémát pillanatnyilag nem okoz a csapadékhiány a megyei Mezőgazdasági Közigazgatási Hivatal termelési főfelügyelője szerint. Ám, ha marad ez az áldatlan helyzet – márciusban a szokásos csapadéknak a fele sem, április első dekádjában egy csepp sem hullott –, s nem csökken a tavaly ősz óta már 60-70 milliméterre növekedett nedvességhiány, nagy baj lehet, először is a tavaszi vetések kelésével, figyelmeztet Mátyás László.

A szakember hozzá teszi: a lazább talajokon közelebb a vész, helyenként az őszi kalászosok is sárgulnak, de ahol nem végezték el az őszi szántást és most tavaszra maradt az össze talajmunka (20 ezer hektár ilyen területünk van), ott a valószínűsíthető a probléma mert szántás mélységig kiszárad a talaj.

– Galambos Béla –