Vendégkommentár: Pünkösd

Csíkbánkfalva, 2014. június 7. A csíksomlyói búcsúba tartó zarándokok Csíkbánkfalván 2014. június 7-én
Csíkbánkfalva, 2014. június 7. A csíksomlyói búcsúba tartó zarándokok Csíkbánkfalván 2014. június 7-én - © MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A pünkösd a karácsony és a húsvét mellett a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepeBodnár Mónika írása.

Ismét egy hosszú hétvége elé nézünk, de vajon tudja-e mindenki, hogy milyen ünnep alkalmából? A pünkösd a karácsony és a húsvét mellett a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe. A húsvéthoz hasonlóan mozgó ünnep, tehát minden évben más időpontra esik. Hogy pontosan mikorra, az a húsvét időpontjától függ, ugyanis a pünkösd a húsvét utáni ötvenedik napon, tehát a húsvétot követő hetedik vasárnapon kezdődik. Egyébként maga az elnevezés is erre utal, a görög pentekosztész „ötvenedik” jelentésű szóból származik. A kereszténység a Szentlélek eljövetelét ünnepli ezen a napon.

A hagyományos paraszti kultúrában is jeles napnak számít, több népszokás kötődik ehhez a naphoz. Ezek egy része visszanyúlik a kereszténység előtti korokba. Talán legismertebb a pünkösdi királyválasztás. Ez egyfajta beavatási szertartás, ügyességi – leggyakrabban lovas ügyességi – verseny, ahol a győztes elnyeri a pünkösdi királyságot. Aki nem nevez be a pünkösdi királyságért folytatott versengésbe, nem mehet be a kocsmába, ezért aztán egy bizonyos kor felett minden legény benevez a versenyre. A király egy bizonyos ideig (egy napig, egy hétig, egy hónapig, olykor egy évig) számos kedvezményre jogosult, például ingyen fogyaszthat a kocsmában, hivatalos minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra stb. Ám miután letelik a pünkösdi királyság ideje, ezektől az előjogoktól búcsút kell vennie. Erre utal a „rövid, mint a pünkösdi királyság” szólásmondás.

Pünkösdkor egyes vidékeken termékenységvarázsló szokásokat gyakoroltak. Ilyen volt a pünkösdi „királynéjárás”, amikor lányok csoportja házról házra járva mondta el jókívánságait a ház lakóinak, amiért pénzt és ennivalót kapott. Az ily módon összegyűjtött javakat általában közösen, s leggyakrabban mulatozással összekötve fogyasztották el.

Vannak vidékek, ahol ilyenkor állították a májusfát. Ahol pedig május elsejéhez kötődött ez a szokás, ott leggyakrabban ilyenkor történt a májusfa ünnepélyes kidöntése.

A pünkösd arról is ismert, hogy több jeles búcsújáróhelyünk kegyképe ekkorra lett felszentelve. A legismertebb ezek közül Csíksomlyó. Ez az erdélyi kegyhely napjainkra új funkciót nyert, összmagyar jelképpé lett, a kárpát-medencei magyarság összetartozásának, sőt a világ magyarságának szimbólumává vált, a magyarság egyetemes és ökumenikus találkozóhelyévé nőtte ki magát. Különösen a rendszerváltás óta minden évben egyre többen zarándokolnak el oda. Bizonyára az idén sem lesz ez másként. A nagy érdeklődésre való tekintettel 2008 óta Budapestről különvonatot indítanak erre az eseményre. Sokan autóbusszal, vagy személygépkocsikkal utaznak e jeles esemény helyszínére. Bizonyára az idén sem lesz ez másként, az idén is százezrek kelnek útra, hogy pünkösd vasárnapjára odaérjenek Csíksomlyóra, hogy a hegy nyergében felállított kültéri oltár tövében imát mondjanak az összmagyarságért, nemzetünk egységéért, jövőjéért, megmaradásunkért.

– Bodnár Mónika –
Szerzőnk néprajzkutató








hirdetés








hirdet�s