Lélegző zöldet

Lélegző zöldet
© Fotó: ÉM-archívum
Az utóbbi években, sőt évtizedekben jelentős városrész-fejlesztések történtek Budapesten. Nem a korábban beépítetlen részek birtokbavételére és beépítésére gondolok, hanem a 9. és mostanában a 8. kerület lepusztult, szlömös részeinek teljes átformálására. A kifejezetten elszegényedett környékeken nem javítgatásokba kezdtek, hanem egy nagyon jól átgondolt, hosszú távú projekt mentén újragondolták a területek életét, és drasztikus, szokatlan beavatkozásokkal nyúltak bele a helyi épített környezetbe. Kishonthy Zsolt írása.

A ma még felemás képet mutató 8. kerületben például, a Márton és a Tűzoltó utca sarkán lévő komplett területet dózerolták le, tették a földdel egyenlővé és lett a helyén egy majd’ 8 ezer négyzetméteres gyönyörű közpark. Fákkal, bokrokkal, kis dombokkal, játszóterekkel, focipályával. Mondani sem kell, hogy micsoda életminőség-javulást jelent ez a környéken lakóknak: a forró nyári aszfaltdzsungel helyett egy óriási, lélegző, üdítő zöld terület. És bár „elveszett” vagy száz lakás, a lebontott házakkal, a parkot környező házak értéke igen jelentősen emelkedett.

Létesítsen a város közparkot Miskolcon a Városház tér és Patak utca közötti most poros rendezetlen területen!

E rövid bevezető azonban csak arra szolgált, hogy egy javaslattal álljak elő: létesítsen a város egy közparkot Miskolcon a Városház tér és Patak utca közötti most poros rendezetlen területen! Nemcsak azért, mert az amúgy is sok foghíjtelek, mint ez is, folyamatosan ontja a szálló port a belvárosban, hanem mert teljesen új életet hozna a főutca felső végébe. Ha belegondolunk, milyen érzés lenne egy kapualjba benézni a Városház téren és a túloldalt nem szemetet és port látnánk, hanem egy fákkal teli zöld parkot! A városrendezési tervben e terület nyilván más besorolásba került, de az említett példára utalva, itt még bontani sem kellene, ami sok költségtől mentesítené a várost, és viszonylag kis beruházással egy ajándék lehetne a városlakóknak. Ami azért biztató, hogy a várostérképen jelenleg itt látható egy Szent Erzsébet nevű sétány, ami az elnevezését tekintve jó jelnek tűnik. Most, gondolom, valószínűleg vevőre várnak itt az üres telkek, beruházókra, akik ki tudja, mikor érkeznek ide, hasonlóan a Szemere utca mögötti, az új OTP és az ITC közötti belvárosi, évtized óta üresen tátongó senkiföldjéhez.

Csak megemlítem, hogy valamikor 15 évvel ezelőtt írtam egy cikket a belvárosról az egy számot megért „Új Miskolcért” nevű egyesületi lapba, többek között arról, hogy a gyommal felvert, néptelen, tűzfalakkal határolt Szinva patak bal parti sétánya jobb sorsra lenne érdemes. Most, másfél évtized után jó látni, hogy sok-sok kocsma és presszó népesíti be ezt a kicsi, de egyedülálló hangulatú részét a városnak.

– Szerzőnk művészettörténész, a MissionArt Galéria társtulajdonosa –

 








hirdetés