Az Ő Országa megnyílik

Az Ő Országa megnyílik
© Fotó: cm.com
A görög egyházban a pünkösdöt kifejező „pentekoszté” szó etimológiája mindenki számára nyilvánvaló: az „ötvenedik”, mégpedig a húsvét utáni 7 hét utáni beteljesítő napot jelenti. Azt a teljességet, amelyet már az ószövetségi ünneplés és prófétai szövegek is sejttettek, de igazán soha be nem teljesítettek. Láttuk az igaz Világosságot, vettük a mennyei Szentlelket, megtaláltuk az igaz hitet. Orosz Atanáz írása.

A közvetlenül a Szentlélek elküldésére vonatkozó jövendölések beteljesülését Szent Péter hirdethette meg pünkösd reggelén. Ezen ígéretek szerint „az utolsó időkben” az Úr Lelke meg fogja újítani az emberek szívét azáltal, hogy beléjük vési az új Törvényt; Ő fogja összegyűjteni a szétszórt és megosztott népeket, az első teremtést átformálja, és a megújult világban az emberekkel fog lakni Isten békességben. Az első keresztény pünkösdkor a Szentháromság teljesen ki lett nyilatkoztatva, hiszen Jézus Lelke nyilvánvaló módon megjelent és tanúságot tett a második isteni személy mellett. Az Ő Országa megnyílik azoknak, akik benne hisznek, és a hitben már részesednek a Szentháromság közösségében.

A keleti egyházban, így pünkösd a Szentháromság ünnepe is. „Láttuk az igaz Világosságot, vettük a mennyei Szentlelket, megtaláltuk az igaz hitet: imádjuk az oszthatatlan Háromságot” – énekli a görög egyház, és arról tanúskodik, hogy ez a Szentháromság már üdvözített is minket. Meggyőződésünk és tapasztalatunk szerint a Szentlélek magának a Szentháromságnak az életét közli a hívőkkel.

„A Szentlélek által adatik a visszahelyezés a Paradicsomba, a fölmenetel a mennyek országába, a visszatérés a fogadott fiúságba” – állította Nagy Szent Bazil, és ez utóbbit pontosította: „az, hogy megkapjuk a bizalmat, hogy Atyánknak szólíthassuk Istent, örökösei leszünk Krisztus kegyelmének, a világosság fiainak hívnak, és részesei vagyunk az örök dicsőségnek”. Így vallják ezt a csodálatos és sokat ígérő pünkösdi tapasztalatot a keleti egyházatyák.

A Szentlélek lehetővé teszi a közösségi hitélményt is. Krisztus kiárasztja Őt a saját tagjaiba, hogy táplálja és gyógyítsa őket, kölcsönös tevékenységeiket rendezze, éltesse, tanúnak küldje őket. Pünkösdi küldetésünk-feladatunk tehát, hogy „Lelket adjunk” környezetünknek, reményt a körülöttünk élőknek, krisztusi tanúságtételt az igazságkeresőknek. Hogy termést hozzunk, mert a Lélek gyümölcsei a „szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás” (Gal 5,22-23).

Nem ülhetünk a babérjainkon. A bizánci egyház pünkösdi ikonja királyként ábrázolja a „kozmoszt”, azt a világmindenséget is, amely sóvárogva várja Isten Fiainak megnyilvánulását a Szentlélekben. Ünneplő egyházunk nem önmagát ünnepli, hanem felelősséggel közvetíti a bölcsesség és értelem, az istenfélelem, a tanács és erősség Lelkét, melyre e világnak ma nagyobb szüksége van, mint valaha.

– Szerzőnk miskolci püspök –