Funkcionális élelmiszerek

Akt.:
Csapó János egyetemi tanár
Csapó János egyetemi tanár - © Fotó: Magánarchívum
A funkcionális élelmiszer olyan alkotóelemeket tartalmaz megfelelő mennyiségben, amelyek pozitívan hatnak egy vagy több életfunkcióra, hozzájárulnak a mentális jólét állapotához. Prof. Dr. Csapó János jegyzete.

Rendszeres fogyasztásukkal a táplálkozással kialakuló betegségek kockázata csökkenthető, és a hagyományos élelmiszerek energia- és tápértéke mellett egészségvédő hatást fejtenek ki. Minden olyan élelmiszer funkcionális, amely az átlagosnál nagyobb mennyiségben tartalmaz egy vagy több olyan komponenst, amely pozitív hatással van az emberi szervezetre, de azok az élelmiszerek is funkcionálisak, amelyekben valamely komponensből a szokásosnál kevesebb van (csökkentett zsír-, szénhidrát- és fehérjetartalmú élelmiszerek), vagy több van; valamilyen anyaggal dúsítva vannak.

Az elhízás megelőzésére is fejlesztettek ki funkcionális élelmiszereket…

Közéjük tartoznak a nutraceutikumok, a gyógyszernek nem minősülő étrend-kiegészítők, gyógyhatású készítmények, mint amilyenek például a különböző kivonatok (az amerikaiak szerint az összes vitamin), a természetes antioxidánsok, a gyümölcsökből nyert sűrített gyümölcslevek, a rákok kemény külsejéből kivont kitozán és a kapszulázott hal­olaj.

Ilyenek a probiotikumok, az élő mikroorganizmus-­kultúrák, amelyek vagy benne vannak, vagy velük dúsítják az élelmiszert, s elszaporodva az ember emésztőrendszerében, visszaszorítják a káros mikroorganizmusok életműködését. A prebiotikum a tápcsatornába jutva elősegíti a kedvező mikroorganizmusok szaporodását, visszaszorítja a károsakat, elősegíti, hogy a legkedvezőbb mikroflóra alakuljon ki.

A funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatban három témakört kell megvizsgálni: mit, milyen komponenseket adjunk az élelmiszerhez, vagy milyen alapanyagokat keressünk benne, ami nagyobb mennyiségben jelen van, és funkcionálissá teszi azt.

Két lehetőség adódik: olyan anyagokat adjunk az élelmiszerhez, amitől az funkcionálissá válik, vagy eleve olyan nyersanyagokat használunk fel, amiben kedvező arányban van valamely egészségvédő komponens jelen.

A fő kérdések a következők: Milyen hatást lehet elérni ezen komponens adagolásával? Mi lesz a termék, mit gyártsunk? Mi az a komponens, melynek nagyobb mennyisége funkcionálissá tehet egy élelmiszert?

Ilyenek lehetnek a diétás rost, a természetes antioxidánsok, melyek talán a daganatos megbetegedések ellen is hatásosak, a mikroelemek és a vitaminok, melyek az enzimek alkotórészeiként esszenciálisak, a többszörösen telítetlen zsírsavak és a speciális fehérjék. Ide tartoznak még az oligoszacharidok, a fitokemikáliák, a zöldség- és gyümölcskoncentrátumok, -kivonatok, a természetes édesítőszerek, és nagyon sok egészségvédő komponenst kolosztrumból vagy tejből állítanak elő, amelyeket bizonyos betegségek megelőzésére vagy gyógyítására használnak.

A daganatos megbetegedések megelőzésében a következő vegyületeknek lehet szerepük: karotinoidok, C-vitamin, folsav, ftalátok, B12-vitamin, E-vitamin, A-vitamin, gyógynövénykivonatok, természetes antioxidánsok: az előzőekben felsoroltakon kívül a brokkoliban lévő szulforafán, a szójában lévő izoflavon és a vajban lévő konjugált linolsav.

A szív- és keringési betegségek megelőzésére szívbarát élelmiszereket fejlesztettek ki, melyekből szoktak dúsított készítményeket is előállítani, amit aztán más élelmiszerekhez adnak. Az elhízás megelőzésére is fejlesztettek ki funkcionális élelmiszereket, és vannak sószegény élelmiszerek is, mert a sófogyasztás hazai viszonylatban magasabb az átlagosnál.

Milyen fiziológiai hatást várunk el, milyen betegségek megelőzésére ajánlott fogyasztani a funkcionális élelmiszereket? A hatások lehetnek: oxidatív károsodások gátlása, egyes vegyületek mutációt okozó hatásának gátlása, mikrobás fertőzés gátlása, diétásrost-hatás, védekező rendszer működését erősítő hatás, idegrendszer-stimuláló hatás, ösztrogénhatás, vérnyomáscsökkentő hatás, koleszterincsökkentő hatás és allergiaellenes hatás.

A fogyasztói elvárások közül legfontosabb a funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatban, hogy legyen finom, ízletes, praktikus, változatos, „olyan, mint a többi”, de legyen pozitív hatással az egészségre! A funkcionális élelmiszerek megítélésénél sok szempontot figyelembe kell tehát venni.

Nemcsak hinni kell benne, hanem bizonyítani kell a hatásosságát, ugyanis a betegség megelőzéséből jelentős társadalmi és gazdasági előny származik. Az egységes törvényi szabályozás elősegítheti a funkcionális élelmiszerek elterjesztését, jótékony hatásuk kiaknázását.

(Szerzőnk egyetemi tanár, a DAB Agrártudományi Szakbizottság Agrokémiai és Élelmiszer-tudományi Munkabizottságának tagja; cikkünk a DAB együttműködésével készült.)

Prof. Dr. Csapó János








hirdetés










hirdet�s