Nézőpont: Útért kiáltanak...

Állok a hegyaljai

világörökség

szívében, a messze földön

hírneves borfajtát termő

terület névadó

központjában, a borok

(fő)városa, Tokaj

központjában, a Tisza és a

Bodrog

találkozásánál,

mindjárt a híd

tőszomszédságában, a

körforgalomnál. Az út

mentén... Tervem az, hogy átjussak a

túloldalra. Előttem autók, buszok

– és ami sajnos

„mindenpercessé” vált

arrafelé – kamionok,

nehézteherautók sorjáznak

végeláthatatlan sorban.

Egyikük olyannyira közel húz el

előttem, hogy ösztönösen

hátraugrom, feldöntve a mögöttem

álló – ugyancsak az

átjutás lehetőségét

vizslató – nénit. Az idős

hölgy nem nagyon lepődik meg – 

mint mondja – naponta átéli ezeket

az életveszélyes perceket. Olyan is volt

már, hogy a kosarat kirántotta a

kezéből egy elszáguldó

kamion. A zaj, a por, a remegő házfalak is

„megszokott állapot”

számára, mert a városban is az

átmenőtút mentén van a

háza, kitéve a

nehézgépjármű-forgalom

előbb említett átkainak.

A tokajiak és az út

mentén lévő kisebb

településen élők hosszú

esztendők óta rendszeresen hangot adnak

égető gondjuknak. Mindeddig

eredménytelenül. Az út miatt

és egyben az útért

kiáltanak. Hangjuk felhallatszik-e az

„égig”?

Kapcsolódó cikkek:

• Kamionveszély Tokaj

környékén  

az úr a tokaji hídon

Tokajban: "Hozzák előrébb a

beruházást!"