Végső búcsút vettek Kaszás Attilától

Szerdán délután pályatársak és barátok vettek végső búcsút Kaszás Attilától a Nemzeti Színház parkjában. A szertartáson Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát áldotta meg a 47 évesen elhunyt színművész hamvait.

A Komáromi Színház igazgatója a felvidéki magyarság nevében búcsúzott el a pályatárstól, baráttól. Tóth Tibor elmondta, Kaszás Attila mindenkor büszkén vállalta a határontúli magyarsáságát, a “másságot”. Az adott a színművésznek tartást, hogy megóvta a gyökereit. A színházigazgató hangsúlyozta, az “Aranyember városa gyászol”, Kaszás Attila ugyanis hozzájuk tartozott.

A Vígszínház nevében Lukács Sándor mondott búcsúbeszédet. A színművész visszaemlékezett arra, hogy Kaszás Attila nem csak beszélni, hanem hallgatni is szeretett. “Lélektől-lélekig” lehetett vele kommunikálni, fogalmazott Lukács Sándor.

Jordán Tamás az elmúlt hetek eseményeit elevenítette fel búcsúztatójában. A Nemzeti Színház főigazgatója elmondta, Kaszás Attila hiánya az a kötőanyag, amitől jobban szeretik egymást azok, akik a színművészet tisztelték és becsülték. Jordán Tamás meghatottan emlékeztetett arra, hogy a március 30-diki virrasztáson több mint négyezren vettek részt.

Kaszás Attila barátja és pályatársa, Szarvas József ott folytatta, ahol Jordán Tamás abbahagyta. A színművész szerint nem búcsúzni kellene, hanem beszélgetni. Szarvas József elmondta, hatalmas űrt hagyott maga után a sokak által szeretett és tisztelt színész.

Nemes, kristálytiszta jellemű férfinak nevezte Rudolf Péter Kaszás Attilát. Egy olyan színész ment el, hangsúlyozta a barát és pályatárs, aki a tehetségével ért el mindent. Sokaknak volt iránytű Kaszás Attila, akivel azt tervezték, hogy együtt öregszenek meg.

A búcsúszertartáson Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát megáldotta a március 23-án elhunyt színművész hamvait. A búcsúztatón közreműködött a Rév együttes.








hirdet�s