„Végre, valaki megmondja, hogy mit is kellene a tanítási órán csinálnunk”

Akt.:
Kovácsné dr. Nagy Emese, a hejőkeresztúri általános iskola igazgatója
Kovácsné dr. Nagy Emese, a hejőkeresztúri általános iskola igazgatója
Hejőkeresztúr, Miskolc – A nemzeti tanévnyitót az idén a hejőkeresztúri általános iskolában tartják. Interjú: Kovácsné dr. Nagy Emesével, a hejőkeresztúri általános iskola igazgatójával.

Az iskola igazgatója, Kovácsné dr. Nagy Emese, kollégáival együtt megálmodója és kidolgozója a komplex instrukciós programnak, melyet jelenleg az ország 16 iskolájában alkalmaznak sikeresen. Egyelőre ez az egyetlen bevált program a hazai oktatásban, ami eredményesen oktatja és neveli együtt a különböző tudású és szocializáltságú gyerekeket.

A hejőkeresztúri iskolában tartják az idén a nemzeti tanévnyitó ünnepséget holnap. Itt lesz Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Czunyiné Bertalan Judit közoktatási államtitkár. Gondolom, ez az itt folyó munka elismerését jelenti.

Kovácsné dr. Nagy Emese: Információm szerint Balog Zoltán miniszter úr három ajánlott iskola közül választotta ki a mi intézményünket. Úgy gondolom, ez azért történhetett, mert iskolánknak olyan sajátos, speciális programjai vannak, melyek mára országosan ismertek és elismertek lettek.

Lapunkban már többször írtunk a hejőkeresztúri oktatási módszerről, a komplex instrukciós programról, de azért röviden összefoglalná a lényegét, hogy azok is tudják, miről van szó, akik most olvasnak erről először?

Kovácsné dr. Nagy Emese: Lényege, hogy képes kezelni a tudásban és szocializáltságban heterogén tanulói csoportot, különös tekintettel a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra. Ha a mai magyar iskolákban alkalmazott módszereket nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy nincs olyan másik metódus, amelyik erre hatékonyabb lenne. Tehát gyakorlatilag most ez a legjobb. Biztos, hogy lehet még ezen is finomítani, de jelenleg ez áll rendelkezésre.

Jelenleg hol tart a program átadása más iskoláknak?

Kovácsné dr. Nagy Emese: Most már 16 iskola alkalmazza az országban, ebből kettő középiskola, és most készül átvenni a 3. középiskola, az Avasi Gimnázium. Itt a tehetséggondozás kerül majd előtérbe. Legutóbb Miskolc és agglomerációs körzetében újabb 12 iskolának kínáltuk fel a programot, tehát ezzel már 28-ra emelkedne a módszert alkalmazó iskolák száma, viszont ezek az intézmények nem választották, hanem gyakorlatilag egy pályázat keretében került rájuk a sor. Ettől függetlenül az intézmények nyitottak, és ha ők komolyan veszik a további munkát, akkor szakmai műhelyként tudnak működni az ország vagy a megye számára.

Hogyan történik a módszer átadása? Feltételezem, ez is komoly szakmai tudást és sok energiát, munkát igényel a hejőkeresztúri pedagógusoktól.

Kovácsné dr. Nagy Emese: Az első 16 iskola számára egy alapítvány segítségével adtuk át a tudást. Először egy pedagógustréningen vettek részt az iskolák, ezt nevezzük nulla vagy megismerési szintnek. De ezután kezdődik a komoly munka. Nem engedjük el a kezüket, hanem néhány éven keresztül utókövetjük az iskolákat. Egy éven át segítünk óratervek elkészítésében, a második évtől a tanórák látogatása kerül előtérbe. Abban szeretnénk segíteni, hogy még hatékonyabbak legyenek az órák. A Miskolc és agglomerációs körzetébe tartozó 12 iskolát a Miskolci Egyetem pályázatának segítségével képeztük ki, egy 60 órás akkreditált tanfolyam keretében.

Tudna említeni néhány iskolát, ahol már jól működik a program, hasonlóan Hejőkeresztúrhoz?

Kovácsné dr. Nagy Emese: Itt a megyében 2 iskola már kompetens a módszer ismeretében. Az egyik a bükkaranyosi iskola, a másik a kazincbarcikai Don Bosco Szakiskola. De vannak Pest, Szabolcs, Jász-Nagykun-Szolnok megyében is iskoláink. Aztán Zalában, Baranyában és Budapesten is. Terjed a módszer. Épp ma kérte Orosházáról egy iskola, hogy hadd lépjen be a programba. De ennél szélesebb körben is gondolkodunk, úgy néz ki, hogy szeptemberben megkezdjük egy nyíregyházi iskolának a képzését, ami viszont egy országos programhoz kapcsolódik.

Nagy-Emese-10-aj

Hogy néz ki a gyakorlatban a módszer?

Kovácsné dr. Nagy Emese: A tanítási óra minden percét gondosan kidolgozzuk. Az első a ráhangolás, a gyerekek motiválása. De egy magyar nyelvtan­órán ne azt mondjuk például, hogy most a szavak hangrendjével fogunk foglalkozni, hanem egy érdekes szójátékkal vagy gondolattal keltsük föl a diákok érdeklődését! Az óra fontos része a szocializáció. Hogy lehet szocializálni? Csoportmunkán keresztül. A pedagógusnak olyan feladatot kell kitalálnia, amelyik érdekes, innovatív gondolkodásra serkent, amire minden diák azt mondja: én ezt meg akarom csinálni, és a közös feladat megoldásához valamivel hozzá akarok járulni. A csoportmunka után jönnek a differenciált, egyénre szabott feladatok. Ezek tehetséghez és képességhez mérten, mindenki számára fejlesztő hatásúak legyenek! És ami a legfontosabb, hogy a pedagógus éljen a pozitív megerősítéssel! Mert erről egyszerűen leszoktak a szülők, a pedagógusok, mindenki. Pedig nagyon fontos része a tanítási órának, hogy azt mondjuk: de nagyszerű voltál! Nemrég Bőcsön képeztük a pedagógusokat, és ott az a visszajelzés jött a kollégáktól, hogy „végre, valaki megmondja, hogy mit is kell a tanítási órán csinálni.” Jelzem, egy évnyi kemény munkát kell belefektetnie a pedagógusnak a tanítási óráiba, de utána azt látja, hogy a leggyakoribb problémák, tehát a gyerekek alulmotiváltsága és a magatartása rendeződik. Mert a program garantálja, hogy szívesen tanul a diák. Ha szívesen tanul, akkor a tudásszintje emelkedik. A magatartás rendezése szintén fontos, hiszen a rendetlen diák a tudást nem tudja magába szívni.

Úgy tudom, külföldi érdeklődés is van az önök programja iránt.

Kovácsné dr. Nagy Emese: Igen, tavaly például Finnországból érkezett az iskolánkba egy kutató. A különböző nevelési-oktatási módszereket tanulmányozva a mi programunkon akadt meg a szeme. Úgy gondolta, hogy a program hatékony, és Finnországban is sikeresen lehetne alkalmazni. Egy hétre „beköltözött” Hejőkeresztúrra, és a gyerekek kommunikációját és viselkedését figyelte. A végén azt mondta, hogy valóban hatékony a módszer, mert a gyerekek egy héten keresztül nem tudják a jó viselkedést eljátszani. Tehát a mi diákjainknak megfelelő a viselkedéskultúrájuk. A kutató benézett a mosdókba, és elcsodálkozott, hogy ott milyen rend és tisztaság van. Mert, mint mondta, náluk graffitivel van tele a mosdó. Látogatása végén kértem, hogy árulja el a finn titkot, hiszen a nemzetközi felmérésekben a finn diákok az élen teljesítenek. Azt mondta, nincs finn titok, viszont minden szülőt érdekli, hogy a gyereke hogyan teljesít az iskolában. Mostanra azonban már olyan sok bevándorló van náluk, hogy kénytelenek őket integrálva oktatni. Így ott is szükség lehet az általunk használt programra.

Hogyan folyik a pedagógus-hallgatók képzése? És mi lesz velük, ha kikerülnek az iskolába, tudják-e alkalmazni a módszert?

Kovácsné dr. Nagy Emese: A Miskolci Egyetem elhatározta, hogy a komplex instrukciós program ismereteit átadja a hallgatóinak. Ma már nincs olyan pedagógusjelöltünk, aki úgy hagyná el az egyetemet, hogy ne ismerné a programot. Az oktatók pedig elhatározták, hogy ők is a módszernek megfelelően szervezik tanítási óráik egy részét. Azért, hogy a hallgatóban rögzüljön, miként érdemes majd neki az óráit megszervezni. Én egyébként a pedagógusképzés miatt elmentem a Stanford Egyetemre, és megnéztem, hogy ott hogyan történik a felkészítés. Az álmom az lenne, amit ott láttam: délelőtt kint vannak a hallgatók az iskolában, délután pedig az egyetemen ráerősítenek az ismereteikre. Amit délután az egyetemen tanulnak, azt következő délelőtt rögtön kipróbálhatják az iskolában. Ez lenne az igazi!

Én most azt tapasztalom, hogy hiába tanítjuk évekig a hallgatókat, az egyetemi padokban befogadják az ismereteket, szépen teljesítik a követelményeket, de amikor kikerülnek az iskolákba, megint visszatérnek az általuk ismert hagyományos módszerekhez: kiállnak a katedrára és az egész osztálynak magyarázva, frontálisan tanítanak. Tudok olyan budapesti iskolát, ahol a gyakorlaton lévő hallgatóknak nem engedik, hogy csoportmunkát alkalmazzanak.

Nagy-Emese-05-aj

Miért nehéz nálunk változtatni? Nyugat-Európában már réges-rég olyan módszerekkel tanítanak, hogy a gyerekek szeretnek iskolába járni, a felméréseken pedig jól teljesítenek.

Kovácsné dr. Nagy Emese: Én ezt csak úgy fordítom le magamban, hogy a pedagógusok megmakacsolják magukat. Úgy vélik, hogy szaktárgyuk magas szintű átadása elég ahhoz, hogy a diákok befogadják az új ismereteket. Ez azt jelenti, hogy a mai diákok igényeit figyelembe véve, a pedagógus még a kezdő lépéseket tette csak meg akkor, amikor már úgy gondolja, hogy elérte teljesítőképességének a határát. Arra koncentrál, hogy a saját tantárgyának ismereteit átadja, arra pedig nem gondol, hogy szükség lenne a pedagógiai kultúra változtatására is. És miért kell erről beszélnünk? Mert a gyerekek megváltoztak. Ma a diákok ingerküszöbe, érdeklődése más, mint évtizedekkel ezelőtt. Sokkal pörgősebb tevékenységeket kell részükre felajánlani. Sok pedagógus nem hiszi el, hogy a hagyományos módszerekkel a gyerekek mindössze 5 százalékát tudja megszólítani. A többi diák is ott van az órán, de csak testileg. Ha megvizsgáljuk, hogy az életben kik a sikeres emberek, kiderül, az iskolában 80 százalékuk nem teljesített jól. Mert az iskolában minden a számoláson, íráson és olvasáson múlik. A legtöbb ember viszont nem ebben jó, hanem valami egészen másban. És ezt figyelmen kívül hagyva, tulajdonképpen olyan szűk mezsgyén nevelgetjük a gyermekeket, hogy alkalmuk sincs megmutatni a tehetségüket, azt, hogy mihez értenek és miben jók. A felsőoktatás egyébként ugyanúgy reformokra szorul. Már az is kedvező, hogy az új pedagógusképzésben egy évet töltenek majd a hallgatók iskolai gyakorlaton, de számomra ez nem annyira hatékony, mintha párhuzamosan sajátítanák el az elméleti és a gyakorlati ismereteket. És fontos lenne az is, hogy a gyakorló terepen olyan pedagógusok várják a hallgatókat, akik jártasak a nem hagyományos nevelési-oktatási módszerek alkalmazásában.

Saját munkájában, életében tervez-e változtatást?

Kovácsné dr. Nagy Emese: Nagyon megfontolom, hogy milyen célokat tűzök ki, mibe fektetem be az energiámat. A kérdés az, hogy a jövő mit diktál. Küldetésemnek érzem, hogy kidolgozzam: mit kezdjünk azzal a jelenséggel, hogy hazánkban 2-3 ezer iskolában, hacsak nem mindegyikben, különböző tudású és szocializáltságú gyerekek tanulnak együtt. Minden kutatásom erről szól. Ebbe fektetem bele minden energiámat.

Hegyi Erika –


Névjegy: Kovácsné dr. Nagy Emese

  • Végzettségek: agrármérnök, mérnöktanár, angol szakos tanár, közoktatás-vezető
  • Foglalkozás: pedagógus, iskolaigazgató, egyetemi docens a Miskolci Egyetemen, 23 éve dolgozik a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskolában, ahol negyedik ciklusát kezdi igazgatóként
  • Jelentősebb elismerések, kitüntetések: Vörösmarty-érem Pro Educanda Iuventute-díj, a megye Pedagógiai Díja, az MTA Mentor Díja, Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, a Miskolci Egyetem Pro Universitate Díja

Hejőkeresztúron nyílt meg az idei tanév

Hejőkeresztúr – A miniszter és a köznevelési államtitkár párbeszédet hirdetett a szülőkkel az iskoláról. tovább »

Tanévkezdés – Balog: az iskola csak “kölcsön kapja” a szülőktől a gyerekeket

Hejőkeresztúr, 2015. augusztus 30., vasárnap (MTI) – Az iskola csak “kölcsön kapja” a szülőktől a gyerekeket, ami komoly felelősséggel jár – hangoztatta az emberi erőforrások minisztere a nemzeti tanévnyitón vasárnap a Borsod megyei Hejőkeresztúron. tovább »

Balog Zoltán megnyitotta a 2015/2016-os tanévet

Budapest, Hejőkeresztúr, Miskolc – Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megnyitotta a 2015/2016-os tanévet a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskolában rendezett Nemzeti Tanévnyitón. A miniszter az eseményen átadta a Trefort Ágoston-díjakat is. tovább »


“Csak vele tudjuk elképzelni a munkát!”

Aszaló, Miskolc – Az aszalói tantestület kiáll az iskola igazgatója mellett. tovább »

Tanévkezdés problémákkal – Iskolaviták két helyen Borsodban

Aszaló, Emőd – Két megyénkbeli településen is vitás helyzet alakult ki az iskolakezdésre. Aszalón tüntetés volt szerdán reggel az iskola előtt, aláírásokat gyűjtöttek, Emődön pedig a fenntartóváltás körül alakultak ki bonyodalmak. tovább »








hirdetés