Végre egy jó ötlet az oktatásban! Kár, hogy elrontják

Akt.:
Illusztráció - Végre egy jó ötlet az oktatásban! Kár, hogy elrontják
Illusztráció - Végre egy jó ötlet az oktatásban! Kár, hogy elrontják - © Fotó: flickr.com/Katie Walker CC-BY-SA
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Ősztől összevonják a kémiát, a földrajzot, a biológiát és a fizikát a szakgimnáziumok első évfolyamán. A tanárok félnek tőle, pedig önmagában nem lenne rossz ötlet, nyugaton sokfelé csinálják így. A kormány terve mégis több sebből vérzik: eleve csak kényszerből találták ki, időt sem hagytak az előkészítésre, a tanárokat pedig magukra hagyták, hogy oldják meg, ahogy akarják. Bukásgyanús a helyzet, pedig jól is elsülhetett volna. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

Sok tanár fél tőle, pedig nem ördögtől való a kormány szándéka, hogy közös tantárgyba vonják össze a földrajzot, a biológiát, a kémiát és a fizikát. Megfelelő előkészítés híján viszont könnyen kudarcba fulladhat a reform. Nemhogy tanterv és tankönyv, megfelelő tanár is alig van rá, ősztől mégis bevezetik a szakgimnáziumok kilencedik évfolyamán a science nevű tárgyat, aminek jobb híján még csak angol neve van.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapjára június 8-án tették fel a szakgimnáziumi képzések óratervét, amelyben a science “kötelező komplex természettudományos tantárgy”-ként szerepel, heti három órában. Egyelőre az iskolák sem tudnak róla sokkal többet, pedig két hónap múlva kezdődik a tanítás, és valakinek oda kell majd állnia az osztályok elé.

A kényszer szülte

Az összevont természettudományos tárgy gondolata nem új, egyes országokban évtizedes hagyománya van, a kétezres években még a szocialista kormányban is készült rá tervezet, amiből aztán nem lett semmi. Most mégis inkább tűzoltásnak, semmint jól átgondolt reformnak látszik a science bevezetése a szakképzésben.

Az Országgyűlés tavaly májusban fogadta el a köznevelési törvény módosítását, amelynek értelmében idén ősztől szakgimnáziumokká keresztelik át a szakközépiskolákat. Ezek olyan intézmények lesznek, amelyekben közismereti és szakmai oktatás is folyik, a 12. évfolyam végén szakmai érettségivel. Ezután a diákok még egy évig tanulnak majd, amivel technikusi képesítést szerezhetnek.

Az viszont már csak idén áprilisban derült ki, hogy az új iskolatípusban kétszer annyi szakmai órát terveznek, mint eddig, a természettudományok jó részét pedig egyszerűen száműzik a tantervből. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azt javasolta, hogy a szakgimnazisták csak a szakjukhoz közvetlenül kapcsolódó természettudományos tárgyat tanulják, tehát például a gépészek csak fizikát, a vegyészek csak kémiát, az egészségügyisek pedig csak biológiát. Ez kiverte a biztosítékot a szakmai szervezeteknél, például a Magyar Földrajzi Társaságnál és az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnál is, akik a természettudományos elbutulás mellett tanári állások megszűnésétől is tartottak.

A javaslat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elképzelései szerint született meg, miután a szakgimnáziumok a szakiskolákhoz hasonlóan a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) kerültek. “Ők egy meghatározott piaci igény alapján alakították így a rendszert” – mondta Palkovics László oktatásért felelős államtitkár májusban a Magyar Narancsnak. Palkovics már ebben az interjúban felvetette, hogy a természettudományos tárgyak egy egységes science tárgyként mégis megmaradhatnának a kilencedik évfolyamon, júniusban pedig már tényként beszélt erről az Indexnek.

A világ nem fizikára, kémiára, földrajzra és biológiára oszlik, hanem jelenségekre. Ezeket pedig sok irányból kell megközelíteni. Például egy vulkánkitörés nem egyszerűen egy fizikai jelenség. Lehetőségünk van arra, hogy legyen egy science, tudomány nevű tantárgy, amely összességében kezeli ezeket a jelenségeket. Sokkal érthetőbben és átfogóan.”

Az Emminek és Palkovicsnak ugyanakkor láthatóan kevés mozgástere van a témában: bár az új tárgyat az államtitkár kezdte emlegetni a sajtóban, amikor az Oktatásért Felelős Államtitkárságot kerestük az ügyben, az NGM-hez irányítottak minket. Elküldtük nekik a kérdéseinket, egyelőre várjuk a választ.

“Ez egy szükséges rossz, nem tudtunk ennél jobbat kitalálni, hogy megmaradhassanak a természettudományos tárgyak” – mondta az Abcúgnak Zolnai Ildikó, a Magyar Biológiai Társaság Pedagógus Szakosztályának elnöke. “Még mindig jobb, mint az eredeti javaslat, de így is roppant kevés óraszámot hagytak neki”. A science-t heti három órában tanulják majd a kilencedikes szakgimnazisták, a további években pedig csak az adott szakhoz előírt természettudományos tárgyat fogják oktatni.

Előkészítés nélkül nem megy

Chrappán Magdolna, a Debreceni Egyetem Pedagógiai Tanszékének docense több mint húsz éve foglalkozik a tantárgyi integráció kérdésével. Önmagában támogatja az új tárgyat, de szerinte valószínűleg hirtelen ötlettől vezérelve vezetik be, ami könnyen meg is pecsételheti a sorsát. Lássuk, miért csúszhat félre a dolog!

  • Két hónap alatt kell kidolgozni

Bár a science nem lesz érettségi tárgy, és nem kapcsolódik hozzá felvételi, így is szokatlan, hogy a kormány mennyire szabad kezet adott az iskoláknak a megtervezésében. A legtöbb helyen ennek megfelelően nagy a bizonytalanság, egy vidéki egyészségügyi szakközépiskolában (szeptembertől már szakgimnáziumban) azt mondták, még semmit sem tettek az ügyben, mert a minisztérium iránymutatására várnak, egyelőre hiába.

Máshol, például a paksi Energetikai Szakközépiskolában már eldőlt, hogy egy biológia-kémia szakos tanár fogja tanítani a tárgyat, egyrészt mert van tapasztalata a projektmunkában, másrészt mert ő volt hajlandó elvállalni a feladatot. “Ő dönti el, mire helyezi inkább a hangsúlyt, és hogyan építi fel a tárgyat, bár két hónap alatt nehéz bármit is elérni” – mondta Csajági Sándor igazgatóhelyettes az Abcúgnak. “Ez óriási munka, amit az iskolák többsége nem tud pluszban honorálni. Kellett volna legalább valami segédanyag vagy iránymutatás, amin el lehet indulni. Nyugaton menő dolog a science, inkább a hirtelen, drasztikus és váratlan változással van a gond. Nincs egy átgondolt szisztéma”. Csajági szerint legalább egy év, de lehet, hogy több is kell, mire az iskolák belerázódnak az új rendszerbe.

Palkovics László az Eduline-nak erről azt mondta, “jobb lett volna, ha ez a tantárgy ki van dolgozva”, de így legalább eldönthetik a tanárok, hogyan szeretnék tanítani. “Én nagyon nem szeretném, ha egyetemi oktatóként valaki belebeszélne az általam oktatott tantárgyba”.

  • Nincs megfelelő tanár

Az egyik legnagyobb baj, hogy mivel az egyetemen külön képzik a fizika-, kémia-, földrajz- és biológiatanárokat, nincs ma olyan tanár Magyarországon, akit felkészítettek volna a science tanítására. “Fizikatanárként nem tudok a genetikáról beszélni, maximum általánosságban, hiszen sosem mélyültem el benne. Az a baj, hogy csak kimondták, mit akarnak, de nem tették mögé azt, amit kellett volna” – mondta Mester András, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Középiskolai Oktatási Szakcsoportjának titkára.

Chrappán Magdolna szerint egy működőképes science tárgyhoz megfelelően fel kellene készíteni a tanárokat, és szemléletformálásra is szükség lenne. “A szaktanároknak el kell fogadniuk, hogy nem a saját tárgyuk a legfontosabb, hanem egészen új felfogásban kell tanítaniuk. Egy jól működő science problémacentrikusan közelíti meg a világot, egységként kezeli a természetet. Például ha egy ökoszisztéma működéséről van szó, egyszerre jön képbe a biológia, a kémia, a földrajz és a fizika is”.

Szerinte a tanárok szakmai identitásproblémákra számíthatnak. “Pedagógusként nehéz átélni, hogy amit húsz éve tanítok, az most hirtelen kikerül a tananyagból. A szaktanároknak el kell fogadniuk, hogy bármennyire is fontosnak tartanak bizonyos elvont fogalmakat, képleteket, ezek egy ilyen integrált tárgyból hiányozhatnak, mert teljesen más az oktatás célja, itt a nagy összefüggések, az egész megértése az elsődleges. Erre nincsenek felkészülve, de ez nem az ő hibájuk” – mondta. Nem véletlenül látja úgy Zolnai Ildikó is, hogy a sikerhez elsősorban a tanárokat kellene átalakítani.

“Most az lenne a legbölcsebb, ha elhalasztanák a bevezetését, mivel hidegzuhanyként érte a tanárokat. Egy év alatt képzésekre is lenne idő, és egy szakmai bizottság kidolgozhatna néhány tantervverziót” – mondta Chrappán.

  • Látszatintegráció lehet belőle

Chrappán attól tart, hogy a gyakorlatban épp a jelenség- és problémacentrikus megközelítés fog hiányozni a science-ből, pedig ez adná az egész lényegét. Ehelyett a tanárok könnyen az egyszerűbb megoldást választhatják. “Lehet, hogy egyszerűen felosztják majd egymás közt a heti három órát, és külön-külön, tömörítve próbálják megtanítani ugyanazt a tananyagot, amit eddig is oktattak heti több órában” – mondta. Így végül a gyerekek járnának rosszul, hiszen továbbra is egy kezelhetetlenül tömény tananyagot próbálnának lenyomni a torkukon.

  • Amit kitalálsz 14 évesen, az lesz belőled

Az új szakképzési rendszert azért kritizálják a leghangosabban, mert ha mindenki csak a saját szakmájához kötődő természettudományt tanulja, esélye sincs, hogy időközben meggondolja magát, és másik szakmát válasszon. Az egy évig tartó összevont tárgy pedig ezen nem sokat segít. “Most is van olyan informatikus szakon levő diákunk, aki fizikával akar továbbtanulni, még előnyére is válhat, hogy tud programozni. De ha 2017-től kötelező lesz emelt szinten érettségizni a szakmához kötődő tárgyból, ahogy tervezik, akkor honnan lesz energiája a másik tárggyal foglalkozni?” – kérdezte Csajági Sándor.

Az Eduline ezt a problémát is felvetette Palkovicsnak, amire az volt az államtitkár válasza, hogy ha valaki “gépészeti gimnázium helyett vegyész szeretne lenni, de első két évben nem tanult kémiát, elmehet vendéghallgatói státuszba a szakképzési centrumon belül”. Ezt kimondani könnyebbnek tűnik, mint megvalósítani, de Palkovics szerint “az iskolák tudnak erre megoldást találni”.

Az is bukás, ha nem történik semmi

Ha félretesszük a szakképzés körüli problémákat és az előkészítés hiányát, önmagában nagyon is indokoltnak tűnik, hogy hozzányúlnak a természettudományos képzéshez. Messze ezek a legnépszerűtlenebb tantárgyak, különösen a kémia és a fizika helyzete siralmas, és bár Chrappán szerint a színes-szagos tankönyvek látványosabbak a régieknél, valójában évtizedek óta ugyanúgy tanítják ezeket a tárgyakat.

Ráadásul a nemzetközi tudományos élet hosszú évek óta a különböző tudományágak összekapcsolódásáról, az egységes szemléletről szól, amitől a magyar oktatás eddig teljesen elzárkózott. Ez azért is van, mert “a tanároknak nagyon erős a szaktárgyi identitása. Inkább a kémiát tanítják a tanárok a gyerekeknek, másutt a gyerekeket tanítják, adott esetben kémiára” – mondta az Abcúgnak Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetője. A tanárképzés hagyománya is az elkülönült tudományágakra épül, és így szerveződik minden a tanulmányi versenyektől a szakkörökig.

Az eddigi rendszer kudarcát jelzi, hogy milyen kevesen szereznek természettudományos végzettséget. Csapó szerint így “nehezen értelmezhető, mit jelenthet itt a bukás, talán az is bukás, ha nem történik semmi”.

Szurovecz Illés | abcug.hu








hirdetés