Végleg lezárult egy korszak: bontják a Budai Skála Nagyáruházat

Harmincegy év működés után kedden délelőtt ünnepélyes keretek közt eltávolították Magyarország első nyugati jellegű nagyáruházának homlokzatáról az emblémát. A Budai Skála Nagyáruház helyén kereskedelmi és szórakoztató központ épül 2009 tavaszáig 35 milliárd forint beruházással.

Az áruház egy korszak szimbóluma lett a Skála kópéval és általában reklámjaival, Komjáthy Ágnes modell-lel, aki “arcát adta” a Skálának. A piacgazdaság-szerű kereskedelem csírája volt a Skála áruház, amellyel Demján Sándor berobbant a hiánygazdálkodásba és a korrupcióval fertőzött kereskedelembe – mondta el a Független Hírügynökségnek Nyúl Sándor, a Demján vezette Trigránit-csoport operatív vezérigazgatója, a budai Skála áruház egykori igazgatója.

A legnagyobb alapterületű áruház volt a Skála-lánc első tagja, bruttó alapterülete 24 ezer négyzetméter (a második Corviné 16 ezer). Kétszáznegyven Áfész adta össze az építéshez szükséges, akkoriban horribilis 400 millió forintot. A Skálával az akkori nyugati trend érkezett Magyarországra, a nagy alapterületű, önkiszolgáló kereskedelem, amely dinamikus reklámokkal egészült ki – mondta Nyúl Sándor.

A 80-as évek közepére a Skála áruházak 64 egységből álló lánccá fejlődtek, a belföldi kiskereskedelmi forgalom legalább 10 százalékát érték el, a csoport konszolidált éves árbevétele 8 milliárd forint volt, de színvonalban, imázsban, választékban, ötletekben biztosan az első – értékelte a hőskort az akkori áruházigazgató. A csoport a rendszerváltásig valóságos birodalommá nőtte ki magát a diszkontáruháztól az S-Modell butikláncon át a több, mint 20 vegyesvállalatig.

A Skála végét a rendszerváltás utáni – szintén Nyugatról érkező – változások hozták el. Ekkoriban a vevők mindinkább a szórakozási, találkozási lehetőséget is lehetővé tevő plázákat keresték, az általános, hagyományos nagyáruházak sorra alakulnak át, néhány világhírű példány kivételével, mint amilyen a londoni Harrods – összegezte a Skála történetét is Nyúl Sándor.