Végleg bezár a Kossuth Mozi

Végleg bezár a Kossuth Mozi
Miskolc – Hiába volt a Béke jóval nagyobb, mindig is a Kossuth volt a favorit. Mozibúcsúztató.  Avas Szálló, Kossuth Mozi

Miskolc történetének, tíz- és tízezer miskolci életének fontos része a Kossuth Mozi. Amely megszűnik. Ez a búcsú hete.

A hajdani megyei moziüzemi vállalat igazgatóhelyettese, majd (utolsó) igazgatója volt 1978 és 1993 között Gyulai Lajos. Őt kértük arra, segítsen a múltidézésben.

Gyulai Lajos azzal kezdte: bár a Béke Mozi jóval nagyobb volt, mégis, mindig népszerűbb volt a Kossuth. A fénykorban, ami a 60-as és 70-es években volt, egy-egy évben százezrek ültek be a vetítésekre. Amelyekből hat-hét volt naponta. Szinte egyvégtében pergett a film, déltájban volt szusszanásnyi szünet. Gyulai Lajos szerint a moziba járóknak körülbelül a nyolcvan százaléka volt a fiatal.

Feltartóztathatatlan hanyatlás

Rengeteg mozi volt akkortájt a megyében, pontosabban vetítőhely. Igazi mozi és művelődési ház. Normál filmet kábé hatvan helyen tudtak játszani, keskeny kópiát cirka háromszázban. Miskolc fő mozijai a következők voltak: a Kossuth, a Béke, a Táncsics, a Fáklya, a Szikra, a tapolcai, az Ady, a perecesi, a hámori. (Amikor a legnagyobb volt a moziüzemi vállalat, akkor 800-an dolgoztak benne.)

Gyulai Lajos sajnálja, hogy be kell zárni a Kossuthot (is), mint ahogy alighanem mindenki sajnálja, aki valaha ült benne. (Akár a régi, fa székeken, akár az 1986-os felújítás során kicserélteken.)

A miskolci Béke és a Kossuth volt az úgynevezett premiermozi, itt az országos bemutatókkal egy időben jelentek meg a filmek. Csütörtökönként volt a váltás. A premier után azután „szétterültek” a filmek, persze, nem ugyanazok a kópiák.

És azután, már a rendszerváltás előtt, megkezdődött a feltartóztathatatlan hanyatlás, mármint a mozik hanyatlása. Drasztikusan csökkent a nézőszám, kevés kópia készült, az emberek inkább tévét, videót néztek, a filmforgalmazók pontosan tudták (sőt: nem is mindig pontosan), hogy mi kell a népnek. És itt vagyunk a mában.

Közönség, világ, tendencia

Bíró Tibor, a miskolci művészmozikat üzemeltető Cine-Mis Kht. ügyvezetője a jelenről, kicsit a közelmúltról és a jövőről beszél:

„A Kossuth Mozi, azt hiszem, minden miskolciban, főleg az idősebbekben emlékeket idéz, érzelmeket vált ki. A multiplex mozik megjelenése óta profilt kellett váltanunk, elsősorban a művészfilmek irányába, mert – mint ahogy máshol a világon és hazánkban is –, ha ezt egy támogatással működő mozi, ilyen mozik hálózata nem végzi, a filmkultúrához való hozzájutás (rétegfilmek) súlyosan sérülne.

Öt évvel ezelőtt, amikor technikailag és kényelmi szempontok szerint egy országos program keretében felújították, még nem volt Művészetek Háza, és még néhány évvel ezelőtt is más volt a helyzet. Sorra jöttek sikeres magyar filmek, amelyek nálunk is nagy érdeklődést váltottak ki, de a művészfilmek eltolódtak az utóbbi időben a sokféle irányzatot képviselő, de nem tömegigényt kielégítő filmek felé, ez világtendencia.

A gépek és a hangtechnika

Mára a Kossuth működtetése súlyosan veszteségessé vált, olyannyira, hogy sem a működtető cég, sem az állami támogatás nem volt képes életben tartani. A törzsközönség napjaikra leszűkült, és igényüket a Művészetek Háza új, 140 és 70 férőhelyes terme jobban ki tudja elégíteni. Szükség van művészmozira, más (közösségi) élményt nyújt, mint a DVD, házimozi, és ennek szerintem mindig is lesz varázsa, csak az igényekhez kell igazítani a kínálatot. Külföldi és hazai példák is ezt igazolják. A Kossuthban lévő mozigépeket, hangtechnikát a továbbműködő két terembe (Uránia és Béke) telepítjük át, mivel ezek korszerűbbek, mint a jelenleg ott üzemelők, és a vetítés minősége még jobb lesz ezáltal.”

Kapcsolódó cikkek:








hirdet�s