Város lett a legnagyobb faluból

Város lett a legnagyobb faluból
Város lett a legnagyobb faluból
Újfehértó – Tizenöt évvel ezelőtt, 1992. március 6-án Göncz Árpád köztársasági elnök avatta várossá Újfehértót, s éppen azon a napon született az ifjú város legifjabb lakója, Tóth Nikoletta Ágnes.

Újfehértó a XIX. században már városi címmel büszkélkedhetett, azonban 1886-ban visszavonták a mezővárosi címet, s majd csak több mint száz évvel később, 1992-ben lett ismét város a település. Erre a 15 évvel ezelőtti eseményre emlékezve ünnepséget rendezett szombaton az önkormányzat a Zajti Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény, Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében.

Három zászló – a nemzeti, a millenniumi és az újfehértói – behozatalával kezdődött az ünnepség, majd a művészeti iskola mazsorettesei köszöntötték táncukkal a vendégeket. Ezt követően Békési Gyula: Nyár az újfehértói öreg Sóstón című versét szavalta el Dénesné Deme Anna tanárnő.

Érdekes kapcsolatot jelentett a 15 évvel ezelőtti és a mostani ünnepség között az, hogy ugyanazon a személyek voltak a műsorvezetők: Buczkó Ágnes és Kája Mihály. Tizenöt évvel ezelőtt, 1992. március 6-án Göncz Árpád köztársasági elnök avatta várossá Újfehértót, s éppen azon a napon született az ifjú város legifjabb lakója, Tóth Nikoletta Ágnes. A várossal egyidős leányt Tóth András polgármester tortával köszöntötte.

A városnapi ünnepség vendégeit Tóth András köszöntötte. Mint mondta, 15 évvel ezelőtt Európa legnagyobb falujából város lett, s ezen bizony akkoriban sokan csak fanyalgóan mosolyogtak. A kétkedőknek azt válaszolták: azért lettünk város, hogy valóban város legyünk. Lehetőséget kaptunk, s mi élni is akarunk vele.. S ezt az elmúlt 15 év alatt az eredményekkel sikerült is igazolni.

A teljesség igénye nélkül íme néhány az eredmények közül: szilárd utak épültek, épült a szennyvízcsatorna-hálózat, kerékpárút készült a központ és a temető között, van városi műzeum, idősek otthona, tanyagondnoki szolgálat, épült 30 új iskolai tanterem, új postahivatal. A polgármester a 15 éves várost egy ifjúhoz hasonlította, aki ambícióval indul meghódítani a világot. Csakhogy a papától kapott zsebpénz elfogyott, s most az állampapa azt mondja: élj meg fiam, ahogy tudsz. Újfehértó, mint egy duzzogó tinédzser, saját kezőbe veszi a sorsát, mert az eredmények ellenére még bőven van tennivaló a településen.

Vannak még földutak, gond van a csapadékvíz-elvezetéssel, felújításra várnak a középületek, az óvoda, a középiskola. Az összefogás fontosságát hangsúlyozta a polgármester, s akkor 15 év múlva még nagyobb sikernek örülhet majd Újfehértó lakossága.

Fülöp István, a megyei közgyűlés elnöke ünnepi beszédében arról szólt, hogy nincs anyagi felemelkedés erkölcsi-szellemi felemelkedés nélkül. A jövőbeli boldoguláshoz erkölcsi felemelkedés is kell. Újfehértó tiszteli múltját, ezt jelezte a zászlók behozatala is, hiszen a lobogókat szakráli tárgyként ünnepelték a lakók. S ahol megbecsülik a nemzeti és a keresztény értékeket, ott lesz anyagi és erkölcsi felemelkedés is.

Az ünnepi gondolatokat követő műsorban fellépett Daróczi Sándor (hegedű), Daróczi Sándorné (zongora), Bódi Erika (ének), Roskó Béla (gitár), a Tengerszem Néptáncegyüttes, magyarbődi népdalokat énekelt Lipták zsuzsa, Molnár Kitti, Lénárt Linda, Endrédi Alexandra, majd dalolt még a Napraforgó népdalkör is.

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével a kát testvértelepülés, az erdélyi Árpástó-Magyardécse és a lengyel Zarow küldöttsége is.
Az ünnepség után jótékonysági hangversenyt láthattak az érdeklődők az Újfehértói Fóvószenekar megalakítására.

– M. Magyar László –








hirdet�s