Varga Mihály: a kormányzati ciklus célja a versenyképesség növelése

Varga Mihály: A pluszkedvezmények fenntartják majd a lakásépítési kedvet és segítik a lakáshoz jutni kívánókat
Varga Mihály: A pluszkedvezmények fenntartják majd a lakásépítési kedvet és segítik a lakáshoz jutni kívánókat - © Fotó: VG
Budapest – A pénzügyminiszter szerint a biztonságos növekedés költségvetését fogadják el. Interjú: Varga Mihály pénzügyminiszterrel.

A pénteken elfogadandó 2019-es büdzsé a biztonságos növekedés költségvetése lesz – mondta Varga Mihály, a Világgazdaságnak adott interjújában. A pénzügyminiszter szerint idén még elképzelhető a költségvetés módosítása, és az öngondoskodást támogató kedvezmények átgondolása nyomán az ősszel az adótörvények is változhatnak.

Ez a költségvetés a mostani kormányzati ciklus első büdzséje. Mennyire alapozza meg a mostani törvény, hogy a következő években is tartható legyen a négy százalék feletti növekedés?

A jövő évi költségvetés a növekedésre összpontosít, de nem adja fel a pénzügyi stabilitást. A parlamenti vita során több mint 800 ellenzéki javaslatot és további 200 kormánypárti, illetve bizottsági módosítót tárgyaltunk, és jó párat el is fogadtunk. Ugyanakkor a módosító javaslatok elfogadása után is sikerült megőrizni a költségvetés karakterét, ez a büdzsé a biztonságnak, a családok támogatásának, a teljes foglalkoztatás és a biztonságos növekedés fenntartásának költségvetése lesz. Magasabb biztonsági tartalékot terveztünk, nagyobb a mozgástér, ami lehetőséget ad arra, hogy ha év közben bármilyen okból intézkedésre lenne szükség, akkor azt finanszírozni tudjuk.

Milyen kihívásokra gondoltak a tartalékoláskor?

A jövő év egyik legnagyobb külső kihívása a világgazdaságban kitört kereskedelmi háború. Vita van az Egyesült Államok és Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió között, s újabb lépések, válaszlépések és viszontválaszok következhetnek, és ebbe most már Oroszország is bekapcsolódott. Márpedig a magyar gazdaság mélyen integrálódott a világgazdaságba, 100 milliárd euró fölötti az exportunk. Kivitelünk 80 százaléka továbbra is az EU-ba tart, az unió mellett pedig a második legnagyobb befektetési partnerünk az USA.

A nemzetközi pénzpiacok mozgása, a forint árfolyamának elmozdulása is indokolhatja az óvatosságot?

A forint árfolyamának változása lényegében egyenlegsemleges a költségvetésre, hiszen ahol többet költünk kiadási oldalon, azzal szemben – pont az infláció, a fogyasztói árak emelkedése miatt – a bevételi oldalon a fogyasztási adó típusú bevételek is növekedni fognak. Nem számolunk azzal, hogy pusztán a forint árfolyamának változása miatt át kellene szabnunk a költségvetést. Az elmúlt napokban ráadásul enyhe erősödés volt a forintpiacon, visszakorrigált az árfolyam. Természetesen azzal is tisztában kell lenni, hogy az a nyugodt időszak, amely 305–315 forint között tartotta a forint árfolyamát, véget ért: kamatemelési ciklust kezdett a Fed, az EKB visszavonja a mennyiségi lazítás elemeit – árfolyamszempontból érzékenyebb időszak következik, amikor a körülményekre válaszolva a forint is új egyensúlyi szintet keres.

vm2Varga Mihály: A cafeterialehetőségek rendkívül széttagolt kedvezményrendszerének egyszerűsítésére van szükség | Fotó: VG

A tartalék a hiánycél elérésében is segíthet, mankót adva abban az esetben, ha nem jönnek be a számítások?

Arra készülünk, hogy a hiány 1,8 százalék lesz, s ettől nem fog eltérni a költségvetés. Ennél sokkal hullámzóbb gazdasági teljesítmény mellett, három választással megterhelve is tartani tudtuk például 2014-ben az eredeti terveket, a hiány még alacsonyabb is lett a tervezettnél. Volt olyan év – 2017-ben –, amikor az előző évhez képest valóban emelkedett a hiány, de akkor is az előzetes terveken belül maradtunk, és 2 százalék alatti szinten tudtuk tartani a mértékét. Mindezt úgy, hogy közben az Eximbank elszámolása körüli vita ellenére sikerült csökkentenünk az államadósság szintjét, amit nagyobb lépésnek tartok, mint a megengedett szinteken belüli hiány további csökkenését. A kormány továbbra is pénzügyi horgonynak tekinti a hiány- és az adósságcsökkenést, az összes többi intézkedés ezt követi.

Az adósságcsökkentésben és -finanszírozásban egyes vélemények szerint segíthetne, ha a kabinet módosítana az EU-támogatások kifizetési rendjén, és csökkentené az előfinanszírozás mértékét. Erről mi a véleménye?

Az uniós források felhasználásának ütemét nem kell visszafogni. Azon ugyanakkor el lehet gondolkodni, hogy a várhatóan emelkedő hozamkörnyezetben érdemes-e az előfinanszírozást ilyen ütemben folytatni, hiszen ennek forrását az állam az állampapírpiacon kibocsátott kötvényekből biztosítja. Miután az adósságcsökkentés is fontos szempont, az elmúlt hetekben felértékelődött annak a súlya, hogy miként alakul a költségvetés pénzforgalmi hiánya. Épp ezért olyan módosításokat mérlegelünk, amelyek nem lassítják a kifizetések ütemét, ugyanakkor jobban ösztönzik a vállalkozásokat, hogy a támogatott beruházásokat mihamarabb elkezdjék. Emellett pedig az állami EU-források felhasználásánál a kincstárnak hangsúlyosabb szerepet kívánunk adni.

Az adósságfinanszírozáshoz visszatérve, mennyire alakulhat át az állampapírok kibocsátása?

A hozamemelkedés általánosnak mondható a feltörekvő piacokon, e tekintetben tehát nem látszik drasztikusnak a különbség a hazai és a térségben látott hozamváltozások között, annak ellenére, hogy a magyar jegybank kamatpolitikája eltér a régiós országokétól. A helyzet nem indokol semmilyen azonnali lépést az Államadósság Kezelő Központ részéről, az eredetileg megfogalmazott kibocsátási program mentén, ugyanakkor az abban foglaltakat rugalmasan alkalmazva dolgozik az ÁKK. A magyar papírok a jelenlegi hozamszinteken is vonzók. Előretekintve, most kifizetődő lehet, hogy az elmúlt években nagy hangsúlyt helyeztünk az államadósság belső, lakossági finanszírozására, az állampapírok iránti hazai kereslet jelentős.

A Nemzeti Versenyképességi Tanács elé számos javaslat érkezett, amelyek megvalósításának költségvetési hatásai is lehetnek. Ezt hogyan lehet összeegyeztetni a büdzsé elfogadásával?

Az anyagban nagyon konkrét javaslatok mellett számos általános felvetés is van. A tankötelezettség korhatárának felemelése például konkrét MNB-ajánlás, míg az a pont, hogy korszerűsíteni kell a hazai vasúti járműparkot, nehezen számszerűsíthető világos cél nélkül. A konkrét tartalommal való megtöltést a jegybank is további kormányzati szintű egyeztetésektől, vitáktól reméli. Elkészült közben az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslatcsomagja is, a tárca olyan anyagot tett az asztalra, amely már az ismert kormányzati célokkal igyekszik harmonizálni a megfogalmazott javaslatokat. A feladat adott: nyár végéig egységes javaslatcsomagot kell a kormány számára összeállítanunk. Nagyon fontos lesz, hogy a hangsúlyokat hova tesszük. A tárgyalások után prioritásként kezelt területek fejlesztési igényeinek költségvetési forrásait pedig biztosítani kell, ezért – ha szükséges – a költségvetést is módosítani kell. A kormányzati ciklus egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célja a versenyképesség, a termelékenység és a hatékonyságnövelés biztosítása – a költségvetés csak ennek a célrendszernek a technikai kiszolgálója.

A költségvetéssel párhuzamosan az adótörvényekről is szavaz pénteken a Ház. Ezek körében igen erős hullámokat ver a cafeteria-rendszer drasztikusnak mondható átalakítása. Mi várható most és a közeljövőben?

Azt a vélekedést el kellett fogadni, hogy a cafeterialehetőségek rendkívül széttagolt kedvezményrendszerének egyszerűsítésére van szükség. A kormány úgy ítélte meg, hogy a dolgozók munkakörülményeinek javítását szolgáló lehetőségek közül a kikapcsolódás, az aktív pihenés elősegítése olyan cél lehet, amely segíti a húzóágazattá váló turizmus fejlesztését. Ugyanakkor tovább vizsgáljuk, hogy a hosszú távú megtakarítások, az öngondoskodás elősegítése érdekében szükséges-e további kedvezmények fenntartása, bevezetése – a biztosításokra, az egészség- és nyugdíjpénztárakra gondolok elsődlegesen. Itt nem biztos, hogy a cafeteria, hanem például a személyi jövedelemadóban elérhető kedvezmények kibővítése lehet megoldás. Idén ősszel, az EU-jogszabályok időközben szükségessé váló átültetése miatt valószínű, hogy lesz még egy kisebb adócsomag, így lesz még mód arra, hogy konszenzus esetén változtassunk.

vm3Fotó: VG

Adóoldalon a másik aktuális kérdés, hogy az új lakások építésének kedvezményes, 5 százalékos áfája megszűnik. Mit lehet tudni?

A lakáspiacnak is vannak törvényszerűségei. Fontos az új lakások építése, de ez csak egy eleme a lakáshoz jutásnak. A magyar polgárok több mint 90 százaléka első lakásként nem új lakásba költözik, hanem használtba, ráadásul a magánszemélyek közötti adásvételben nem is tudunk áfáról beszélni, az illetékszabályok pedig kedvezőnek mondhatók. A lakásmobilitásban tehát kiemelt szerep jut a használt lakásoknak. Nem titok, hogy például a kidolgozás alatt álló Modern falu program keretében olyan – akár új, akár használt lakásokhoz kapcsolódó – támogatásokat tervezünk, amelyek a vidéki települések népességmegtartó erejét erősítik. Ami az új lakások áfatámogatását illeti, azt négy évre ígértük, de a kedvezményes kulcs megszüntetése nem jelenti az egyéb támogatások megszüntetését. Ezek a pluszkedvezmények fenntartják majd a lakásépítési kedvet és segítik a lakáshoz jutni kívánókat – gondoljunk csak a csok-ra. Hangsúlyozni szeretném, hogy a kedvezményes áfa 2019. december 31-ig él, az még majdnem másfél év.

Korábban arról is beszélt, hogy a kormányzat intézkedéseket tervez annak érdekében, hogy az építőiparban fellépő kapacitáshiányt mérsékeljék, hiszen sokak szerint ez is az egyik oka annak, hogy a kedvezményes áfából a lakásvásárlók lényegében semmit nem éreznek. Vannak már konkrét tervek?

Lakáspiaci jelentések szerint Budapesten, sőt némely nagyobb vidéki városban az ingatlanok jelentősen túlárazottak. Talán ezért is érdemes korrigálni a lakásépítési ütemen, hiszen látható, hogy nem áll rendelkezésre az építőipari munkák elvégzéséhez szükséges kapacitás. Ez pedig az árak emelkedése mellett a minőség romlását is előrevetíti, ami senkinek nem lehet érdeke.

Más területek remélhetnek kedvezményes áfát?

Általános áfakulcscsökkentéssel nem számolunk, tartjuk magunkat ahhoz az elvhez, hogy a fogyasztási típusú adókon keresztül szedjük be a közösségi kiadásokhoz szükséges bevételt, s így a munkát terhelő adók alacsony szintjével teremtünk polgár- és vállalkozásbarát gazdasági környezetet. Ugyanakkor a következő két-három évben lehetnek olyan további szolgáltatások, amelyeknél érdemes az ágazati növekedést segíteni – ilyen volt például az internetáfával támogatott informatikai iparág vagy a már előbb említett idegenforgalom és vendéglátás. Hasonló támogató döntések a jövőben is születhetnek.

VG