Van-e nyomom a neten?

Akt.:
A fiatalok már beleszülettek a digitális korba
A fiatalok már beleszülettek a digitális korba - © Fotó: AFP
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A magyar kamaszok fele aggódik a digitális lábnyoma miatt.

A Z generáció beleszületett a digitális korba, sokuk már az általános iskolában saját mobiltelefonnal rendelkezett. A 14–18 éves korosztály ennek megfelelően reprezentált a közösségi médiában: kutatási adatok szerint a felnőttek és a fiatalok azonos gyakorisággal látogatnak a Facebookra, sőt, a fiatalok jóval több időt töltenek Instagramon, mint a felnőttek és oda gyakrabban is posztolnak. A kamaszok között háromszor annyian tartanak attól, hogy kínos információk kerülhetnek elő róluk a neten, mint a felnőttek.

BÚÉK

2018. december 6-tól látható a mozikban Goda Krisztina új, a Samsung Electronics támogatásával készült vígjátéka, a BÚÉK. Az alkotás többek között a mobiltitok és a privát szféra sérülékenységének kérdéskörét is vizsgálja. A BÚÉK apropóján a vállalat kíváncsi volt a hazai lakosság véleményére, a legfrissebb kutatásában a magyarok digitális lábnyomának jellegzetességeit is vizsgálta.

A digitális lábnyom minden olyan akaratlanul vagy szándékosan hagyott lenyomat a neten, mely alkalmas arra, hogy információval szolgáljon rólunk. Online vásárlásaink, a használt weboldalak sütijei, keresési eredményeink ugyanúgy árulkodnak rólunk, ahogyan kommentjeink, blogunk, saját weboldalunk vagy közösségi média aktivitásunk. Minden, amit közzétettünk, fellelhető és alakítja a rólunk szóló képet. Mind a túl kicsi, mind a túl nagy digitális lábnyom hátrányokkal járhat. Bizalmatlanságot kelthet álláskeresés során, ha a leendő munkaadó nem talál rólunk nyilvános profilt, de az is gyanús lehet, ha túl sok adat lelhető fel rólunk.

Használati szokások

A digitális lábnyom hangsúlyos eleme a közösségi média aktivitás. A kutatásból kiderül, hogy mind a fiatalok, mind a felnőttek nagyon aktívak ezen a területen: több mint háromnegyedük legalább napi szinten ellátogat a Facebookra, minden tizedik felnőtt és kamasz pedig szinte egész nap fent van a közösségi oldalon. Abban már mutatkozik különbség a két csoport között, hogy mennyi a Face­bookon kívüliek aránya: míg minden tizedik felnőtt nem használja ezt a közösségi oldalt, addig a fiatalok között csak három százalék.

Ami a posztolást illeti, négyszer annyi felnőtt posztol naponta, mint ahány kamasz (8 vs. 2 százalék). A Z generáció több mint fele inkább a havi vagy annál is ritkább posztolást részesíti előnyben. Ha az Instagramot nézzük, változik a helyzet: kétszer annyi kamasz nézi meg naponta több alkalommal is az alkalmazást, mint amennyi felnőtt.

Sokan hisznek a mondásban: ami egyszer kikerült a netre, az mindig megtalálható marad. A kamaszok jobban tartanak esetleges kínos pillanatoktól korábbi – akár már törölt – közösségi posztjaik miatt, mint a felnőttek. Talán aggódásuknak is köszönhető, hogy egyre népszerűbbek körükben azok az alkalmazások, melyekkel csak korlátozott ideig elérhető tartalmakat hozhatnak létre. A kamaszok 45 százaléka nyilatkozott ugyanis úgy, hogy kínos lenne, ha bizonyos régebbi fotójára, vagy posztjainak tartalmára fény derülne. A felnőttek között az ettől tartók jóval kevesebben vannak. Ha tisztában vagyunk a kockázatokkal, hatékonyan tudjuk alakítani digitális lábnyomunkat.

Aggodalmak

„Érdemes ellenőrizni, milyen információk lelhetőek fel rólunk – javasolja a kutatás eredményeit látva Samu Zsófia, a társaság kommunikációs vezetője. – Ezt egy egyszerű kereséssel megtehetjük. A jövőre nézve pedig akár figyelést is állíthatunk be magunkra, illetve rászoktathatjuk magunkat a tudatos posztolásra.”

ÉKN