Van, ahol nagy a baj a méhészetben – Kérdéses, lesz-e idén akácméz megyénkben

Akt.:
Illusztráció - A hétvégi miskolci termelői vásárban láthattuk: a méz iránt jelentős a kereslet. Hogy az idei méztermés milyen lesz, egyelőre csak találgatni lehet
Illusztráció - A hétvégi miskolci termelői vásárban láthattuk: a méz iránt jelentős a kereslet. Hogy az idei méztermés milyen lesz, egyelőre csak találgatni lehet
Miskolc – Komplett családok is odavannak, a hivatali vizsgálat igyekszik feltárni az okokat.

Tavaly többször is beszámoltunk róla, hogy az átlagosnál is nagyobb volt a méhek pusztulása az egész országban, amely megyénket sem kímélte. Voltak olyan méhészetek, ahol nagyon komoly károkat szenvedtek el, és bár komplett méhcsaládok nem nagyon pusztultak ki, de volt, ahol a népesség 75-80 százaléka is eltűnt a kaptárakból. A szakemberek és a méhészek pedig különös aggodalommal várták a tavaszt, ugyanis ősszel még megjósolni sem lehetett, mi várható majd, mert sok esetben úgy legyengültek a méhcsaládok, hogy jelentősen kisebb telelő egyedszámmal tudtak csak telelőbe menni.

Vegyes a kép

A kellemes tavasznak köszönhetően gőzerővel folyik a munka a méhészetekben, így Farkas Jánosnál, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szaktanácsadójánál érdeklődtünk, milyen a helyzet a megyénkben, hogy „kerültek ki a méhek a tél alól”, mi várható idén a méhekkel, és a mézzel.

– Nagyon vegyes a kép. Ha csak a száraz adatokat, az átlagot nézzük, húsz százalék körüli a pusztulás, azonban nagy a szórás méhészetenként. Van, ahol nincs különösebb gond, nem volt a tél folyamán elhullás, azonban van, ahol összeomlott a teljes méhészet, elpusztultak a méhcsaládok, illetve sok méhészetben mindössze 15-20 százaléka maradt meg a méhcsaládoknak – mondta el érdeklődésünkre.

A szakember hozzátette: gondot jelent az is, hogy a megmaradt méhcsaládok egy része nagyon legyengült, nem lesz alkalmas az idei évben az akácméz termelésére. Mindamellett, hogy még azt sem tudni biztosan, milyen lesz az akác virágzása.

– Idén nagyon jó az időjárás a méhek szempontjából, eddig azt mondhatjuk, hogy ideális volt a tavasz, amely régen volt már tapasztalható. Már februárban is volt némi jó idő, márciusban több napon is alkalmas volt az időjárás a méhek repülésére, nem volt ritka a 15-20 fok körüli hőmérséklet. Viszont március végén fagyott éjszakánként, és néhány hajnalra volt még mínusz hat fok is, ami már károsíthatta a már megpattant akácrügyeket. Néhány napon belül fog kiderülni, hogy mekkora kár keletkezett az akácosokban – magyarázza a szaktanácsadó.

Keresik az okokat

A tavalyi nagy pusztulásnak még mindig keresik a pontos okát. Az már az idei év elején kiderült – ahogy mi is beszámoltunk róla –, hogy az egyik gyógyhatású szereket forgalmazó cég oxálsavtartalmú készítménye, amely a mézelő méhek varroa atka okozta fertőzésének kiegészítő kezelésére szolgál fipronillal volt szennyezett. Ez később a gyártó cég más termékeiről is kiderült, illetve a helyszíni vizsgálat is szabálytalanságokat tárt fel, ezért korlátozta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a gyógyszergyártási tevékenységüket. Ez azonban még mindig nem magyarázza teljesen az okot, amelyet sokan a napraforgóhoz, annak valamilyen a csávázáshoz vagy gyomirtáshoz használt vegyszeréhez kötik. Éppen ezért az érintett területeken a kérdéses időszakban méheket vonzó kultúrát termesztő termelők növényvédelmi tevékenységét ellenőrzi a Nébih. A hivatal a vizsgálat során, a növényvédő szerek lehetséges hatásán túl, minden egyéb körülményt értékel, de elsődlegesen a permetezési naplókból származó növényvédelmi tevékenységekre koncentrál.

Farkas János azt mondja, még nem lehet tudni, milyen eredményre vezet a vizsgálat, de véleménye szerint több összetevője, okozója lehetett a nagyszámú elhullásnak. A szakember a méhek szempontjából komoly problémának nevezi a kemikáliák használatát a virágzó kultúrákban a méhek járta időszakban.

– Virágzó kultúrákban vegyszereket használni csak méhkímélő technológiában volna szabad, amely azt jelenti, hogy a vegyszerek kijuttatása csak az esti óráktól lehetne. Természetesen a jelenlegi szabályozás nem ezt írja elő. A virágon gyűjtő méhek egy gombaölő kezelés hatására is károsodhatnak, a tapadóanyagokkal ellátott vegyszer a méhek testére is rátapad, amitől a méhecske illata megváltozik, majd a kaptárhoz visszarepülve a megváltozott illat miatt nem engedik be az őrök a kaptárba, és kinn pusztul el – magyarázta el a következményeket a szaktanácsadó.

Horváth Imre