Valós szerződések és valós teljesítések

Akt.:
Miskolc – Kovács Viktort első fokon felmentették a hűtlen kezelés vádja alól.

A Miskolci Járásbíróság február 25-én hirdetett elsőfokú ítéletet Kovács Viktor (a Miskolci Egyetem volt főtitkára, jelenleg a Mikom Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója – a szerk.) és társai ellen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőügyben.

A bíróság a vádlottakat bűncselekmény hiányában mentette fel az ellenük felhozott vádak alól. Az ügyész fellebbezése miatt az ítélet nem jogerős. A vádat egyébként – a Legfőbb Ügyészség döntése nyomán – a Nyíregyházi Járási Ügyészség képviseli, amely 2015. június 26-án emelt vádat a három személlyel szemben a Miskolci Járásbíróságon.

A vádirat szerint…

A Nyíregyházi Járási Ügyészség vádirata szerint az elsőrendű vádlott (Kovács Viktor) 2010-ben a másodrendű vádlottal négy alkalommal, míg a harmadrendű vádlottal egy alkalommal – a másod- és harmadrendű vádlottak gazdasági társaságán keresztül – haszonszerzés céljából fiktív szolgáltatási szerződéseket kötött többek között szoftverek karbantartására, valamint a szoftverek időszakonként szükséges frissítési feladatainak ellátására, számítógépes programozásra, honlap tervezésére, fejlesztésére.

A bíróság a vádlottak védekezése, a tárgyaláson meghallgatott számos tanú vallomása és az okiratok értékelése során arra a ténybeli következtetésre jutott, hogy a vádbeli szerződések valósak és szükségszerűek voltak, az azokban foglalt szolgáltatásokat a Miskolci Egyetemnek nem állt volna módjában elvégezni. Azt sem lehetett megállapítani, hogy a szerződésekért aránytalanul magas megbízási díjakat fizettek volna ki. Ezen indokok alapján mentette fel – bűncselekmény hiányában – a vádlottakat.

Kovács Viktor az Észak-Magyarországnak megerősítette az ítéletet, valamint kiemelte, hogy a Miskolci Járásbíróság részletesen vizsgálta a Miskolci Egyetem szervezeti felépítését, szerződéses gyakorlatát, valamint az egyes jogviszonyok mögötti teljesítéseket. Mint elmondta, a bíróság az ítélet indokolásakor utalt arra, hogy a felmentő ítélethez vezető bizonyítékok nagy része már a nyomozás során is rendelkezésre állt.

„Formai hibák”

Tavaly ősszel az Észak-Magyarország kérdése nyomán fogalmazott közleményében – többek között – a következőket írta: „Az eljárás előzménye a 2013-as botrányos miskolci egyetemi rektorválasztásig nyúlik vissza. Ahol sokan bennem látták azt a személyt, aki a hosszú évekig szőnyeg alá söpört problémákat a nyilvánosság elé tárja. Ezt követően példátlan vizsgálathullám indult ellenem, mely során 2009–2012 közötti években általam aláírt több száz szerződést megvizsgáltak. Olyan formai hibákat kértek rajtam számon, amelyek az intézményi gyakorlat részei voltak. A rektorválasztási harcok hevében az előző rendszerbeli sémák szerint névtelenül feljelentettek, hogy még véletlenül se lehessen a későbbiekben hamis vád miatt a feljelentőt felelősségre vonni.”

– Szaniszló Bálint –