Választás 2018 – Karácsony: az alapjövedelemnek nincs alternatívája

Budapest – Az alapjövedelemnek nincs alternatívája hosszú távon sem Magyarországon, sem Európában, az tíz-húsz év múlva realitás lesz Európa majdnem minden országában – mondta Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje egy csütörtöki budapesti rendezvényen.

A politikus az Alapjövedelem: felkészülés a jövő politikájára című, a Párbeszéd pártalapítványa, a Megújuló Magyarországért Alapítvány által rendezett konferencián azt mondta, az alapjövedelem jó eszköz lehet a “fájóan hiányzó” társadalmi kohézió helyreállításához, de bevezetése előtt modellkísérletekkel kellene megvizsgálni, hogy az hogyan befolyásolná a munkaerőpiaci aktivitást. Közölte, addig is, kormányra kerülésük esetén, jelentősen emelnék a családi pótlékot és az alapnyugdíjat, és ezzel “alapjövedelmi biztonságot” adnának a nem aktív korúaknak; az aktív korúak körében pedig bevezetnék a garantált minimáljövedelem juttatást.

Karácsony Gergely szerint ma a legfontosabb kérdés Magyarországon az, hogy miként teremthető, illetve erősíthető meg a társadalmi kohézió. Szerinte akár oktatásról, egészségügyről, a szociális ellátórendszerről, demokráciáról, vagy jogállamról van szó, végső soron mindennek a gyökere az, hogyan lehet egy szolidárisabb, együttműködőbb, a közös szabályokat betartó társadalmat építeni.

A PM-es politikus szerint Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt nyolc évben egy végtelenül igazságtalan társadalmat épített, ám ezt a folyamatot nem kísérte olyan tiltakozás, ami ezt ellehetetlenítette volna. Úgy vélte, ez azért történhetett így, mert 2010 előtt a választópolgárok egy része azt élte meg, hogy az addigi liberális demokrácia nem teremtett egyenlőséget közöttük, és azt érezték, hogy a demokratikus intézmények nem az ő szabadságukat, hanem egy tőlük kívül álló politikai világ szabadságát garantálják. Karácsony Gergely szerint 2010-ben az emberek azért választották az orbáni erős kéz politikáját, mert azt várták, hogy felemeli majd a leszakadó társadalmi csoportokat, de végül ez az erős kéz még inkább letaszította őket. Az nem járható út, hogy a demokrácia oltárán feláldozzuk a jólét politikáját, mert ahol nincs demokrácia, ott jólét és igazságosság sem lesz – fogalmazott. Szerinte ezért van szükség az általa meghirdetett szociális demokráciára.

Olyan demokráciát kell létrehozni, amely egyszerre akarja megvalósítani a liberális jogállam minden garanciáját, és olyan összetartó társadalmat építeni, ahol ezek az intézmények mély gyökereket tudnak verni, és ahol a polgárok azt tapasztalják, hogy egyenrangúak – mondta. Az alapjövedelem bevezetésének lehetőségéről 2014 januárjában a LÉT szakértői munkacsoport kezdeményezett társadalmi vitát egy budapesti konferencián. Javaslatuk szerint a Magyar Államkincstártól mindenki feltétel nélkül kaphatna havi alapjövedelmet, úgynevezett “létpénzt”.

Bánfalvi István szociálpolitikus, a munkacsoport vezetője akkor az MTI-nek azt mondta: a “létpénzt” a rászorultság alapú pénzbeli ellátások helyett adnák minden tartósan Magyarországon élő és itt adózó magyar állampolgár számára, és ahhoz nem kapcsolódna sem hozzáférési, sem pedig kizáró feltétel. Az alapjövedelem bevezetésével együtt az adórendszert is át kellene alakítani.

– MTI –