Választaniuk kell: egyenek vagy fűtsenek

Illusztráció - Választaniuk kell: egyenek vagy fűtsenek
Illusztráció - Választaniuk kell: egyenek vagy fűtsenek - © Fotó: abcug.hu
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Tudta, hogy ha jövedelmének 10 százalékánál többet kell rezsire költenie, ön már energiaszegénynek számít? Magyarországon közel egymillió ember nem tudja rendesen felfűteni a lakását, és további 2,5 millióan laknak rosszul szigetelt, beázó és a nyirkosság miatt penészesedő otthonokban, amelyek energiaköltségei ráadásul jóval magasabbak, mint a korszerű energetikájú házaknak. A megoldás a meglehetősen öreg magyarországi lakásállomány korszerűsítése lenne, de a valós igényekhez képest kevés a mostani kormányzati szerepvállalás. Neuberger Eszter cikke az Abcúgon.

A mögöttünk álló hosszú és hideg tél során többször írtunk olyan nehéz helyzetben lévő emberekről, akik a kemény mínuszokban sem tudták megfelelően felfűteni lakásukat, vagy éppen a legkevésbé energiahatékony és leginkább légszennyező fűtőanyagokhoz volt csak hozzáférésük. A hosszan tartó szmogriadókat is ők sínylették meg leginkább.

Riportjaink során pedig szinte mindig találkozunk olyan emberekkel, akiknek aggódnia kell amiatt, hogy a kifizetetlen villany- vagy vízszámlák a lakhatásukat veszélyeztetik. Jártunk már olyan falusi családnál, akik sötétben éltek, mert nem hogy áramra, még gyertyára sem volt pénzük.

A bemutatott helyzetek egytől egyig az energiaszegénység jelenségének iskolapéldái.

A fogalomnak nincs egységes meghatározása, de szakpolitikusok és kutatók azt a jelenséget értik alatta, amikor az energia – legyen az fűtésre, világításra, tisztálkodásra, mosásra használt energia – az emberek egy bizonyos csoportja számára nem, vagy a jövedelmükhöz képest csak nagyon nehezen elérhető.

Ezt a problémakört mutatja be az a tanulmánykötet, amit az Európai Parlament Zöldek képviselőcsoportjában politizáló LMP-s európai parlamenti képviselő, Meszerics Tamás és irodája jelentetett meg. A Kézikönyv az energiaszegénységről című kiadvány a téma nemzetközi szakértőinek szövegeit tartalmazza, ezek alapján járjuk körül a problémát.

Nem csak szegénységprobléma lehet

Az energiaszegénységnek három oka lehet, amik esettől függően különböző súllyal nyomnak a latba:

  1. Alacsony jövedelmek
  2. Alacsony hő hatékonyság és rossz lakáskörülmények
  3. Magas energiaköltségek

Ebből is látszik, hogy az energiaszegénység korántsem csak a legszegényebbek problémája – akkor is felmerülhet, ha az embernek önmagában nem drasztikusan alacsony a jövedelme, ellenben rossz szigetelésű, vagy korszerűtlen fűtéstechnológiával felszerelt lakásban él, és a keresetének egy jelentős részét kell energiára költenie. Ráadásul magas energiaárak mellett.

A 22-es csapdája

Hogy pontosabb képet kapjunk arról, ki számít energiaszegénynek, érdemes megnézni, hogyan definiálják a fogalmat az Egyesült Királyságban, Európában ugyanis itt foglalkoznak szakpolitikai szinten a legtudatosabban a kérdéssel:

A háztartásban nem megfelelő az energia ellátottság, ha a kielégítő fűtési szint fenntartásához a bevétel több mint 10 százalékát kell energiára költeni. A 20 százalékot meghaladó arány esetében rendkívüli szegénységről beszélünk. A WHO szabványok alapján a veszélyeztetett háztartásokban a megfelelő fűtési szint a nappaliban 23 ℃ és a többi helységben 18 ℃. A többi háztartás esetében 21 ℃ a nappaliban és 18 ℃ a többi helységben.

A 2013-as, az Eurostaton belül elvégzett, az EU-n belüli jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó felmérések (European Union Statistics on Income and Living Conditions) szerint az Európai Unió akkor 505,7 milliós lakosságából

  • 52 millió ember nem tudta megfelelően felmelegíteni az otthonát
  • 161 millió ember küzdött aránytalan lakhatási költségekkel
  • 81 millióan laktak rossz minőségű házban
  • 41 millióan rendelkeztek közüzemi tartozással

Magyarországon az Eurostat frissebb, 2015-re vonatkozó adatai szerint a teljes lakosság 9,6%-át, 946 ezer embert érinti az energiaszegénység, ennyi embernek okozott gondot, hogy kifizesse a rezsit és rendesen fel tudja fűteni a lakását. Emellett 2,5 millió ember lakik olyan lakásban, ahol beázik a tető, nyirkosak a falak vagy a rossz szigetelés miatt behúz a hideg az ablak mellett.

A kérdéssel éves lakhatási szegénységről szóló jelentésében rendszeresen foglalkozik a Habitat for Humanity Magyarország, eszerint nálunk kimagaslóan nagy a különbség a szegénységi küszöb alatt és felett élők között az energiaszegénységnek való kitettségben. Bár 2013 óta mindkét csoportban csökken az érintettek aránya, a szegénységi küszöb alatt élők csaknem negyede, 24,7 százaléka megélt ilyen helyzetet, míg a küszöb felett élőknek 7 százaléka.

Az otthon hidege

Ha valakinek a komfortos lakhatása kerül veszélybe, annak kihatása van az illető testi és lelki egészségére egyaránt. A tartósan hideg lakásban élőknél például megnő a szívroham, az agyvérzés, az influenza és a kihűlés esélye, a hideg nyirkos terekben megtelepedő penész pedig krónikus légzőszervi megbetegedéseket idézhet elő.

Az elszigetelődés, az elmagányosodás és a depresszió is gyakrabban merül fel az energiaszegénységben élőknél: akik szégyenként élik meg, hogy hideg lakásban kell élniük, azok sokkal ritkábban kérnek segítséget, és egyáltalán – a fűtetlen lakásba sem szívesen hívnak barátokat, családtagokat.

Valódi szociális bérlakásrendszerrel könnyebb lenne

Az energiaszegénység hosszútávú mérséklésének legjobb módja a lakásállomány korszerűsítése – állítja szinte egybehangzóan a szakirodalom. Az energiahatékonyság javítása a házak hőszigetelésével és a fűtőberendezések korszerűsítésével kezdődik.

A legkézenfekvőbb kormányzati szerepvállalás ebben a kérdésben egyértelműen a szociális bérlakás-állomány korszerűsítése lenne, ezt lehetne a legkevesebb lépésből megoldani, itt ugyanis nem jön képbe a magántulajdon. Magyarországon azonban messze nincs olyan széles szociális bérlakás-hálózat, mint mondjuk a kérdésben élen járó Hollandiában, ahol a szociális bérletek aránya 32 százalék, vagy Ausztriában, ahol ez 23 százalék.

Budapesten, ahol a legnagyobb igény mutatkozna rá, 2016 nyarán mindössze 41451 lakás volt a 23 kerület tulajdonában, és az arányaiban legtöbb önkormányzati lakással rendelkező VIII. kerületben is csak a teljes állomány 10 százaléka ilyen ingatlan. A legsűrűbb önkormányzati lakáshálózattal bíró kerületekben van viszont a legtöbb rossz minőségű, komfort nélküli lakás az önkormányzat tulajdonában. Az Index egy korábbi cikkéből kiderül: a VII-VIII. kerületben az önkormányzat 10 lakásából közel háromban, a lakásállomány 35-36 százalékában nincs wc, nincs rendes vizes blokk, és sok rossz állapotban lévő lakása van még az önkormányzatoknak a délpesti külsőbb kerületekben, Kispesten, Erzsébeten, Csepelen és Soroksáron. Itt az állomány 15-20 százaléka komfort nélküli vagy krízislakás.

A komfort nélküli lakások valószínűleg nem csak a fent felsorolt problémákkal járnak: a beázások, penész és egyebek miatt kifejezetten egészségtelenek, de ráadásul a rossz állapotban lévő lakásoknak még a rezsiköltsége is nagyobb, mint az újabb, jobb állapotúaknak.

Újítani, újítani, újítani!

A másik út a magánlakások épületenergetikai korszerűsítésének ösztönzése lenne különböző eszközökkel. Magyarországon és jellemzően a közép-kelet európai országokban erre is nagy szükség van: a magyarországi lakásállomány ugyanis elöregedőben van, a KSH Otthontérkép szerint a lakások átlagéletkora 50 év körül alakul.

A 4,3 milliós magyarországi lakásállomány legalább 70 százaléka szorul energetikai felújításra – ez a szám a 2015-ös Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) szerepel.

A lakossági energetikai fejlesztésekre többfajta kormányzati támogatás létezik, a legtöbb azonban visszatérítendő, ami a szegényebb – tehát az energiaszegénységtől a leginkább fenyegetett – rétegek számára nehezen elérhetővé teszi a támogatást.

Az egyetlen vissza nem térítendő támogatási forma a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezelésében működő Otthon Melege Program, ami évi 5-10 milliárd forintnyi támogatást oszt ki lakossági energetikai korszerűsítésekre – beleértve az elavult háztartási gépek cseréjét is.

Ez azonban édes kevés a valós igényekhez képest: a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia ugyanis csak 2020-ig 1600 milliárd forint lakossági beruházási igénnyel számol. Jól illusztrálja a helyzetet, hogy az Otthon Melege Program legutóbbi, 5 milliárdos keretére beérkező igényléseket 8 órán át tudták csak fogadni, ilyen hamar kimerült.

Centrum-periféria

A Kézikönyv az energiaszegénységről egyik fejezete azzal foglalkozik, milyen eltérések vannak az energiaszegénység megjelenésében az Európai Unión belül – konkrétan, a Nyugat- és Észak-Európát jelentő centrum és a Dél- és Közép-Kelet Európát jelentő periféria között.

Eszerint az energiaszegénység legmagasabb szintjeit közép- és kelet-európai államokban mérik. Ennek több rendszerszintű oka is van, amik mind a központilag tervezett gazdaság, az államszocializmus örökségéből adódnak. Ilyen a lakásállomány rossz hőszigeteltsége, a múltban mesterségesen alacsonyan tartott energiaárak és a nem fenntartható vegyes fűtőanyagok túlsúlya.

A második tényező, a történelmileg alacsony energiaárak, azért probléma, mert a piacgazdaságra való áttérés az 1990-es években a piaci energiatarifák szintjére emelte az energiaárakat, de ez nem járt együtt a társadalmi jólét hasonló mértékű emelkedésével és energiahatékonysági mechanizmusok kialakulásával. Magyarán drágább lett az energia, de nem csökkent a fogyasztás és arányaiban nem nőttek annyit a jövedelmek.

Míg Közép-Kelet Európában az energiaszegénység láthatóan egy rendszerszintű állapot és mind az alacsony-, mind a középjövedelmű réteget érinti, addig a centrum országokban, azaz az EU nyugat- és észak-európai tagállamaiban a probléma sokkal kisebb mértékű.

Ezekben az országokban az energiaszegénység egy bizonyos demográfiai csoportra vagy bizonyos lakástípusokra korlátozódik: főként az alacsony jövedelmű, nem energiahatékony otthonokban élők képtelenek megvásárolni a “megfizethető meleget”.

Neuberger Eszter | abcug.hu


„Gáz, hogy ez van ma, a XXI. században” – Hiába van lakásuk, ha odafagy a kezük a kilincshez

Egymillió ember él hideg vagy teljesen fűtetlen lakásban Magyarországon. Ők láthatatlanabbak, mint az utcán fagyoskodó hajléktalanok, de ugyanolyan veszélyes számukra a tartós hideg. Sokszor nem csak a legszegényebbek, hanem lecsúszott középosztálybeliek is fagyoskodnak otthonukban. Andreáékat a gazdasági válság tette tönkre, ma sapkában alszanak, Bettináék pedig a főbérlőjükkel vesztek össze, aminek következtében a sütővel fűtik a lakást és lavórban fürdenek.

„Amikor nincs fám, akkor cipőt dobok rá, meg rongyot” – Hogyan vészelik át Lyukóvölgyben a szegények a rekordhideget?

Sütővel fűtik fel a lakást, ronggyal gyújtják be a kályhát és majd minden nap tüzet raknak a közkutak alatt Miskolc legnagyobb szegénytelepének lakói. Lyukóvölgyet szinte megbénította a januári havazás, elmaradt a postás, a betegszállító, és korcsolyapályává váltak az utcák, amelyeket főleg a helyiek takarítanak. Hogyan vészelik át a szegények a rekordhideget?

Fulladoznak a sajószentpéteri szegények a rettenetes szmogban

A szmogrekorder Sajószentpéteren a légszennyezettségre az is rátesz egy lapáttal, hogy sokan – jobb híján – hulladékkal vagy rongyokkal fűtenek. A szegényebbek viszont sokkal jobban szenvednek szmogriadó idején, a rossz minőségű lakókörnyezet, főleg a párásodás miatt kialakuló penésztől ugyanis gyakrabban alakul ki náluk asztma vagy allergia. A sajószentpéteri Fecskeszög telepen van, aki méretes oxigénpalackkal a szobában vészeli át a levegő kitisztulásáig még hátralévő napokat.

Ezeknél van áram, ezek jól élnek!

Gulyagyertya vagy a kályha tüze. Nemhogy áramra, sok helyen még gyertyára se futja Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik félreeső falujában. Többségük olyan hátralékos ügyfél, akiknél kikapcsolták az áramot, és kevés az esélyük, hogy visszakapcsoltassák.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter