Vajon hány kalória?

Vajon hány kalória?
© Fotó: Pixabay
Budapest – Fontos az élelmiszerek összetétele, ám hiányos az ezzel kapcsolatos tudás.

Bár a hazai vevők többségét érdekli, hogy mit tartalmaznak az elfogyasztott élelmiszerek, vásárláskor pedig figyelnek a cukor- és szénhidráttartalomra is, a vásárlási döntéseket megalapozó, a tápanyag-bevitellel kapcsolatos tudás hiányos – egyebek közt ez derül ki abból a reprezentatív, országos kutatásból, amely az egyik piacvezető üdítőital-gyártó megbízásából készült el. Ezt jelzi, hogy miközben élelmiszer-vásárláskor a tápanyag-tartalmat tízből kilenc válaszadó legalább néha, minden kilencedik pedig mindig figyeli, kevesebb mint a megkérdezettek fele tudja csak értelmezni a címkéken található tápérték-információkat.

A kívánt összetétel

Utóbbira jó példa, hogy ugyan saját megítélésük szerint tízből kilencen tudják valamennyire, mi a különbség a kJ és kcal között, de a válaszokból kiderül: valójában a válaszadók csupán harmada van tisztában azzal, hogy mindkettő az energiatartalmat jelöli, csak a kJ SI mértékegységben van megadva.

Az élelmiszerek energiatartalma mégis fontos a hazai fogyasztók számára, mind a vásárlás, mind a napi táp­anyagbevitel figyelemmel kísérésében. Saját bevallásuk szerint a válaszadók háromnegyedét befolyásolja ugyanis vásárláskor, hogy a megvenni kívánt élelmiszereknek melyek az összetevői: a legfontosabbnak a tartósítószer számít. Elsőre úgy tűnhet, hogy a kalóriatartalom kevésbé lényeges, hiszen a válaszadók csak negyedének választására van hatása, valójában a cukor-, szénhidrát- és zsírtartalom relatív fontossága is azt jelzi, érdekli a fogyasztókat, mennyi az adott élelmiszer energiatartalma. Hasonló a kép a napi tápanyagbevitel figyelésével is. A megkérdezett felnőttek harmada követi a nap során, hogy az egyes tápanyagokból mennyit fogyaszt el. Közülük a legtöbben a szénhidrát- és a cukorbevitelre fordítanak figyelmet, s a kalória- és zsírbevitelüket is majdnem 50 százalékuk követi nyomon.

E téren is látszik azonban a tápanyag-bevitellel kapcsolatos tudás hiánya. Miközben például a többség jól tudja, hogy a szénhidrátnak, a cukornak és a zsírnak van kalóriatartalma, a fehérjéről csak a válaszadók fele tudta ezt. Ám a cukor kapcsán viszonylag jól tájékozottak a fogyasztók, hiszen a válaszadók háromnegyede jól tudja: minél több cukrot tartalmaz egy termék, annál nagyobb a kalóriatartalma.

HBN








hirdet�s