Villamosra várakozva – Utazna? Vigyen esernyőt!

Akt.:
A villamos európai, a várakozás mikéntje még nem az
A villamos európai, a várakozás mikéntje még nem az - © Fotók: Bujdos Tibor
Miskolc – Megnéztük, utasbarátok-e a villamosmegállók. Tiszták, de pad nincs. Ha van, akkor vicces .

Igaza van olvasónknak, Sasvári Józsefnének. „A szerkesztő a telefonnál” felhívásunkra hívta az Észak-Magyarországot a problémájával, mint mondta, érdemes lenne olvasóink szemével is körülnézni a városban. Mint például a Centrum–Villanyrendőr–Városház tér szakaszon, ahol nincsenek fedett villamosmegállók, és nem lehet a várakozás idejére leülni.

Megnéztük, és úgy van, ahogy mondta. Meg is jegyezzük gyorsan: aki villamossal akar utazni (és a belvárosban szállna fel) az jobb, ha visz magával esernyőt is. Biztos, ami biztos.

foutcai-megallos-szemle02-st

Centrum

A Centrumtól indultunk a Városház tér irányába. A síneket nemrég újították fel, újak a megállószigetek, csak úgy suhannak a vadiúj villamosok, amikre (mivel akadálymentesítettek) könnyű felszállni. A várakozás azonban megterhelő lehet az idősebbeknek. A Centrum megállójától kicsit távolabb ugyan van pad, itt vannak a nemrég kihelyezett ülőkövek is, sőt akár a szökőkút peremére is rá lehet ülni, de mindegyik helyről legfeljebb futva lehetne elérni a villamost. A Tiszai pályaudvar irányába haladó oldalon még rosszabb a helyzet. A megállók egyébként tiszták, mindenhol van több szemetes is, szétdobált csikkeket pedig (nyilván mert tilos a dohányzás) nem látni.

Irányba vettük a következő megállót.

foutcai-megallos-szemle10-st

Villanyrendőr

A sínek jobb oldalán haladtunk: a Villanyrendőrig nyolc padot számoltunk. A szemközti oldalon kevesebb, gondolkodtunk a miérten, fotós kollégánk szerint azért, mert az az oldal árnyékosabb. Ennek ellentmond, hogy a Villanyrendőr után a másik oldalon van több pad. A tegnap délelőtti napsütés egyébként kicsalta az embereket az utcára, sokan ücsörögtek, a kerthelyiségek is megteltek. Egy másik cikk témája lehetne, hogy milyen koszos, sok helyen zsírfoltos (a Kocsonyafarsang emléke?), a házak mentén galambpiszkos a térkő. Most viszont a villamosmegállókra fókuszáltunk.

A villanyrendőrnél megint csak nincs pad. Ha esne az eső, akkor pedig a kapualjba kényszerülnénk beszaladni. Gyorsan átpillantunk a kereszteződésben lévő buszmeg­állóba, a Tapolca irányába tartóé fedett, (igaz, a tapasztalat azt mondja, nem sokat véd az esőtől) padot kettőt számolunk, kevésnek tűnik egy átszállóponthoz. Ha több az időnk, vagy várakoznunk kell, akkor megkockáztathatjuk, hogy lesétálunk a Szinva teraszra, ott le lehet ülni.

foutcai-megallos-szemle11-st

Városház tér

Mi viszont indultunk tovább a Városház tér irányába. Ahol a villamosmegálló igencsak meglep minket. Arra, hogy nem fedett, már csak legyintünk. Ám vicces, hogy a padok mind a házak irányába néznek. Vagyis háttal a villamossíneknek. Kitekeredve kell ülnie tehát a villamosra várakozónak, hogy megtudja, mikor jön. Vagy a hallására hagyatkozni. Az okokat nem értjük, már csak azért sem, mert nem a város legszebb házai állnak itt, amikben gyönyörködni lehetne.

– Hajdu Mariann –