Uniós példa lehet a Független Rendészeti Panasztestület

Más uniós országoknak is példaként szolgálhat a Magyarországon működő Független Rendészeti Panasztestület (FRP) Morten Kjaerum, az Európai Unió Alapjogi Ügynökség igazgatója szerint.

Juhász Imre, az FRP elnöke csütörtökön munkamegbeszélésen fogadta az uniós szakembert. Tájékoztatta egyebek mellett arról is, hogy a testület ügyei között az utóbbi időben többségben vannak a tisztességes eljáráshoz való jog sérülésével kapcsolatosak, míg korábban személyes szabadság megsértése miatt fordultak hozzájuk többen.

Az FRP hivatalában folytatott egyeztető tárgyaláson megállapodtak a jövőbeni együttműködésben és a szakmai tapasztalatcserében. Juhász Imre tájékoztatta Morten Kjaerum urat arról, hogy a testületet az Országgyűlés a 2006 őszén a rendőrség által elkövetett tömeges emberi jogi jogsértések miatt hozta létre azért, hogy megvalósítsa a rendőrség tevékenysége feletti civil kontrollt. Az FRP elnöke beszámolt arról is, hogy míg korábban az emberek többnyire a személyes szabadság megsértése kapcsán fordultak hozzájuk, mostanában több a tisztességes eljáráshoz való jog sérülésével kapcsolatos eset.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökség igazgatója elmondta, hogy az szervezetük korábban nem rendelkezett felhatalmazással a rendészeti ügyek kérdéskörében, de ez a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta megváltozott. Morten Kjaerum megjegyezte, hogy számára nagyon fontos a FRP eddigi működésének és tapasztalatainak megismerése, mert példaként szolgálhat más európai országoknak, melyekben még nem működik a magyarhoz hasonló testület, amely alapjogi szempontból ellenőrzi a rendőrséget.








hirdetés




hirdet�s