Ülésezett a miskolci közgyűlés

Akt.:
Ülésezik a miskolci közgyűlés
Ülésezik a miskolci közgyűlés
Miskolc – Csütörtök tartotta májusi ülését a miskolci közgyűlés.  A napirend szerint tíz előterjesztést tárgyaltak nyilvánosan ülésükön a képviselők. Munkatársunk helyszíni tudósítása!


16.20 – A májusi közgyűlés befejeződött, tudósításunk is véget ért. Köszönjük Olvasóink figyelmét!


16.15 Így döntött a miskolci közgyűlés
Miskolc – A májusi közgyűlésen a Bosch-ügyről, a városi szabadidőközpont átalakításáról, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásról, a Szabó Lőrinc iskoláról, a Miskolci Nemzeti Színház ügyéről, az avasi aluljáró ügyéről is szavaztak a miskolci képviselők. Részletek >>>


15.19 – A zárt ülésnek vége, közérdekű bejelentésekkel, kérdésekkel folytatódik a közgyűlési ülés.


15.15 – Most zárt ülés következik.


15.14 – Javaslatot tesz a most tárgyalandó sürgősségi előterjesztés arra, hogy az avasi Fényi Gyula téri aluljárót hasznosítsa. Korábban a hasznosítás ügyében már hozott önkormányzati rendeletet a város, ezt most visszavonják. Az aluljárót ugyanis – miután közlekedési lámpákat alakítottak ki a téren, így az aluljáró fenntartása okafogyottá vált – az Avasi Kulturális és Sportegyesület kapta meg kulturális- és sporttevékeységekre még 2009-ben. A tényleges használatbavétel azonban azóta sem történt meg, így az aluljáró a mai napig használaton kívül van.

Az önkormányzat közbiztonsági pontot kíván létrehozni ott, a feladatot a Közterület-felügyeleti és Rendészeti osztály látná el. Eseti jelleggel rendezvényeket is tartanának az aluljáróban.

Mindezt Molnár Péter (KDNP) mondta el a képviselőknek.


15.09 – A sürgősségi előterjesztés javaslatot tesz hozzájáruló nyilatkozat kiadására a Forrás Közösségi Központ Szolgálat és a Homex 2000 Bt. részére az állami finanszírozási rendszerbe történő befogadáshoz.

Lényege: Az Újszövetség Gyülekezet (mint a Forrás Közösségi Központ Szolgálat fenntartója) és a Homex 2000 Bt. azzal a kérelemmel fordult az önkormányzathoz, hogy részükre a jogszabály alapján adják ki a szükséges nyilatkozatot házi segítségnyújtás szolgáltatására. Ahhoz ugyanis, hogy tevékenységüket végezni tudják, szükség lenne a normtív finanszírozás igénybe vételére, ehhez van szükség a befogadásra. Az előbbi szervezet 1090 főt, az utóbbi 27-et gondoz.

Mokrai Mihály arról beszélt, hogy az MSZP támogatja az előterjesztést, mert hitet akarnak tenni amellett, hogy az egyház és vallásgyakorlás nem adminisztratív intézkedésektől függ.

Dr. Kovács László (KDNP) elmondja, kérdéses, hogy a város hozzájáruljon-e a házi segítségnyújtás bizosítójához akkor, ha az nem állami működtetésű. Ám a város csak kb. 600 rászorulónak képes segítséget nyújtani. Elsősorban az állami fenntartásúakat kell támogatni, s csak akkor kell a nem ilyen fenntartásút, ha szükség van a tevékenységükre, mert nem képes ellátni a feladatát. Ő úgy látja, nyugodt szívvel lehet az említett szervezetekre bízni ezt a szolgáltatást.


14.57 – A harmadik sürgősségi indítvány arra tesz javaslatot, hogy gazdasági társasággá alakítsák át a Miskolci Városi Szabadidőközpontot, ezentúl közhsznú nonprofit gazdasági társaságként működne tovább. Az előterjesztés arra is javaslatot tesz, hogy a kft. ügyvezetője Egri István – az intézmény jelenlegi vezetője – legyen. Javaslatot tesz a felügyelőbizottság tagjaira is. Az előterjesztés szerint ezzel olyan szervezeti struktúra jön létre, amely a sportszakmai és létesítményüzemelési feladatokat a leghatékonyabban képes majd ellátni, mindezt gazdaságosabban.

A vitát le is zárta a polgármester


14.52 – Jelenleg azt a sürgősségi előterjesztést tárgyalja a közgyűlés, amely során megállapodást köt (a régi felbontását követően) a nemzetiségi önkormányzatokkal az önkormányzat


14.49 – Ezzel a napirendi pontok tárgyalása véget ért, jelentette be a polgármester, és elkezdik tárgyalni a sürgősségi indítványokat.

Elsőként a miskolci kollégiumok átszervezésére tesznek javaslatot. Miskolcon 3 önálló és két intézményjhez csatolt kollégium működik, jelentős kihasználatlan kapacitással rendelkeznek, a kollégiumi férőhelyek évről-évre egyre kevésbé feltölthetők, olvasható az előterjesztésben. Emellett a Központi Leánykollégium épületének szerkezete és állapota nem felel meg a mai kor elvárásainak, így komoly felújításra szorulna, erre viszont nincs forrása a városnak. Ezért tesz arra javaslatot az előterjesztés, hogy a Központi Leánykollégium jogutód nélkül szünjön meg, tanulóit, a pedagógusokat és más dolgozókat helyezzék át a Karacs Teréz Közéiskolai Leányklollégiumba. A kollégium konyháját a Fazekas iskolához csatolják.

Pakusza Zoltán (Jobbik) jelzi, meg sem lepődik a döntésen. Szerinte el lehet vitatkozni azon, hogy mekkora a kihasználtsága a kollégumoknak. Sikerült viszont a két kollégiumot egymás ellen fordítani. Mint mondta, nem véletlenül szerette volna elérni, hogy egy hónappal halasszák el a javaslat tárgyalását. (Reggel ügyrendi javaslattal élt az elnapolásra, de a képviselők nem szavazták meg.) Szerinte csak gazdasági érdekekről van szó, ezért kívánják eladni. Tisztább beszéd lenne ezt kimondani, fogalmaz. Szeretnék tudni azt is, hogy a MIK-nek milyen tervei vannak az épület hasznosítására. Újra kéri a döntés elhalasztását.

Seresné Horváth Zsuzsanna nem érti, miért kérdőjelezi meg a jobbikos képviselő, hogy jelentős kihasználatlansággal működnek a kollégiumok Miskolcon. Szerinte ésszerű és indokolt az összevonás. A kérdés inkább az, hogy melyiket tartsák meg. A Karacs-kollégium jobb állapotban van, hangsúlyozza. és jelentős megtakarítással jár a döntés, hiszen csak a fűtésmegtakarítás évi 1 millió forint lenne. Elismeri, hogy vannak fenntartások az ügyben, vannak nehézségek, de luxus a jelenlegi körülmények között két épületben működtetni a lánykollégiumot.

Fedor Vilmos (MSZP) sok mindenben egyetért mindkét képviselőtársával. Abban is, hogy kihasználatlanok. De abban nem, hogy melyiket tartják meg. Fedor Vilmos szerint a város iskola- és kollégiumrendszerét úgy alakították ki, hogy a város 250 ezer fős lesz. De a kollégiumot neves építész szervezte, mint ahogy több iskolaépületet is, azaz a központi kollégium kollégium célra épült. A Karacs viszont sosem. emellett jobb lenne a diákokat a belvárosban tartani, ez korábban koncepció is volt. Ott van biztonságban inkább.

Szerinte piacra vinni egy kollégiumnak épült kollégiumot nem érdemes, mert nemigen hasznosítható másra. Nem az összevonás ellen vagyunk, hanem az ellen, hogy egy emblematikus épületet kidob a város apiacra, fogalmaz Fedor Vilmos.

Pakusza Zoltán szerint a szakmai szervezetek sem értenek egyet a döntéssel. Még egyszer elmondja: a városvezetésnek ki kellett volna mondania, hogy szüksége van az épületre.

Kriza Ákos elmondta, az volt az alapvetés az ügyben, hogy a miskolciak pénzét nem dobják ki üres épület finanszírozására, válaszolt ezzel Pakusza Zoltán kérdésére.

Fedor Vilmos elmondta, az igazi ok szerinte az – és ezt Seresné képviselő is kimondta.- , hogy ingatlanhasznosítás szempontjából rossz helyen van a Karacs kollégium. Szerinte ez az igazság.

Benczés Miklós (Fidesz) szerint a kollégisták szülei is jól járhatnak, ha mondjuk az épületet úgy hasznosítják, hogy valamely szülő kap majd munkát az ott teremtett munkahelyen. Tehát a kérdés, hogy a MIK-nek hogyan sikerül majd hasznosítani az épületet.

Molnár Péter (KDNP) szerint mindenki érti a problémát, de őket, városvezetőket nyomja a felelősség súlya, dönteni kell. Ő is tudja, hogy kollégiumnak épült az épület, de van más épület is, amely más funkcióban működik most, mint aminek épült. Demográfiai problémáról van szó, fogalmaz Molnár Péter, olyannyira, hogy tarthatatlan a helyzet, ami kialakult. Üres szobákat fűteni ugyanis nem gazdaságos. Szerinte a központi épület statikailag olyan, hogy könnyebben átalakítható más célra, mint a Karacs épülete. És a befektető is szívesebben költözne a belvárosba.

Kiss Gábor alpolgármester összefoglalásként elmondta, a teljes kollégiumi kihasználtság 59 százalékos. Ezt hosszú távon nem lehet finanszírozni. Elmondta, teljesen demokratikusan kezelték az ügyet. Valamennyi kollégiumvezetőt meghívták, elmondták, mi a helyzet, és mindegyikük egyetértett velük. Megígérték, vállalták, ugyanolyan feltételeket biztosítanak minden érintett tanulónak. A döntés után a Karacs kollégium egyik épülete még mindig nem fog megtelni. A Karacs épületével kapcsolatban nem lett volna további fejlődési lehetőség. A befektetők számára csak olyan elhelyezkedésű épület lehet elfogadható, mint a központi kollégium épülete. Ezt a városnak fel kell vállalnia.


14.11 – Tovább folytatódik a vita a rendőrségi beszámoló kapcsán, még további képviselők várnak szóra.

Bazin Géza (MSZP) is megköszöni a remdőrség munkáját. A Fideszt tehetetlennek nevezi. Szerinte az országgyűlési képviselőnek – Zsiga Marcellre utal – olyan lobbitevékenységet kellene folytatnia a Parlamentben, melynek eredményeképp több rendőrt küldenének Miskolcra, és segítenének több rendőrautó beszerzésében.

Zsiga Marcell alpolgármester újra a leendő büntetőtörvénykönyvre utal válaszában, amely jóval szigorúbb lesz.

Dr. Kovács László (KDNP) újra arról beszél, hogy bővíteni kell a rendőri jelenlétet az említett gócpontokon.

Dr. Kiss János (Fidesz) harmadszor kér szót folytatván korábbi gondolatmenetét. Jó belépője volt a rendőrkapitánynak, mondja, de még több hasonlóan jó ötlet kellene, amivel a város közbiztonságát lehetne javítani.

Szabó Sándor (Fidesz) elmondja, később érkezett, mert az avasi református temetőben éppen ezekben a percekben rongálták meg a város egyik korábbi prominens szereplőjének sírját. Ezért is kéri a rendőrséget a hatékonyabb munkára. “Még nem elég”, idézi szavaival a költőt.

Fodor Zoltán (MSZP) Földesi Norbert frakciótársához csatlakozva jelenti ki, hogy az avas biztonságos, minimális bűncselekmény történik ott. Arra kéri a polgármestert, hogy tudja meg, hány térfigyelő kamera kihelyezésére van még lehetőség.

Tompa Sándor (MSZP) úgy látja, politikai terror alatt tartja a rendőrséget az ország vezetése. Kriza Ákos polgármester azonban helyreutasítja, mint mondja, beszéljen a miskolci helyzetről. Tompa Sándor szerint ez a miskolci helyzetre is vonatkozik, mert a bűnözőkkel szembeni fellépésben befolyásolja őket. Ám a miskolciak még így is nagyon jól ellátják a feladatukat, így gratulál nekik.

A több mint egy órás vita végén Dr. Kriza Ákos zárszóként jelezte, Miskolc városában rendnek kell lenni, ebben a miskolci rendőrkapitányság partner. Teljesen egyformán gondolkodnak, mondta abban is, hogy mindfent meg kell tenni, hogy a bűnözők ne garázdálkodjanak.

Bogyay Ferenc végezetül elmondta, az alapvető társadalmi problémákat nem rendészeti eszközként kell megoldani, csak arra való, hogy kezelje a kialakult helyzetet.

Helyreigazítja a képviselőket: nem szaporodtak el az emberölések Miskolcon, mert 2011-ben egyetlen befejezett emberölés történt Miskolcon, a Szentpáli utcán.

Elmondása szerint nőtt a járőrözők száma.

Vereczkei Csaba megyei főkapitány is szót kér, elmondja, állandóság van a munkájukban, számos témában járnak ide rendőri delegációk, hogy tanulmányozzák, hogy csinálják ők, hogy élhetővé tudják tenni a várost, a megyét. Ő is hangsúlyozza, hogy az ülésen felmerülő problémákat kivizsgálják, és máskor is készek bármikor konzultációra.


13.29 – A tizedik napirendi pont szintén beszámoló: a városi rendőrkapitányságé, ők 2011-es éves munkájukról számolnak be.

Jelen van Bogyay Ferenc rendőrkapitány, aki kiegészítést tesz az előterjesztéshez.

Kiemel néhány sarokszámot a tavalyi teljesítményből, és beszél a 2012-ben eltelt négy hónap alapján a jövőképről is.

A rendőrakapitányság nyomozati eredményessége megelőzi a magyar nagyvárosokét, fogalmaz. Szigorú, határozott rendőri fellépést ígért tavaly, emlékeztet. Mint mondja, büszkén tudja vállalni az adataikat. 959 esetben éltek a gyorsított bírósági eljárás lehetőségével. Ígérte, hogy helyreállítja a rendőri tekintényt, ennek eléréséért is eljártak több mint 100 esetben.

Eredmények: közel 40 százalékkal visszaestek például a bolti lopások, a falopásokra is jelentős visszaesés jellemző. Gyorsított eljárást kezdeményeztek a prostitúció visszaszorítása érdekében is.

A türelmi zóna kialakítása kapcsán is beszél. Elnézést kér Katona Ferenc képviselőtől, hogy az ezzel kapcsolatos lépések kimaradtak a beszámolóból. (Az ügyben a fideszes képviselő sajtótájékoztatót tartott a héten.)

Mondja, tervezi a város a türelmi zóna kialakítását, mert 50 ezer lakos felett ettől nem lehet eltekinteni.

Tavaly 108 esetben intézkedtek az ügyben, így muszáj lépniük, de hogy hol legyen a kialakítása, ez nem könnyű kérdés. Kijelölése csak ott lehet, amely nem minősül védett övezetnek. Ha az önkormányzat rendeéletet alkot a türelmi zónáról, akkor ígéri, arra a területre szorítják a prostitúciót.

A jövő kapcsán elmondja, a kisértékű lopások száma növekdett az idén. Szerinte nem az zavaró, ha egy adat növekszik, hanem az, ha nem tudják, mi az oka. (Most tudják: elszegényedés, stb.) Arra biztatja a miskolciakat, hogy a kismértékű lopások esetén is tegyenek feljelentéseket.

Kijelenti, az idén visszaesett a rablások száma, s csökkent a lakásbetörések száma is. Nőt viszont a periférián álló területek esetében a betörések száma: a hétvégi házak esetén.

A beszámoló kapcsán Jakab Péter (Jobbik) kér szót. Elmondja, szerinte nem ezt ígértéknem sikerült “két hét alatt rendet tenni.” Sokan már feljelentést sem tesznek a sértettek közül. Az emberek szubjektív biztonságérzete szerintük folyamatosan romlik. Ezért a Fidesz a felelős a véleménye szerint, mert magára hagyják az embereket. A cigánybűnözést vissza kell szorítani, fogalmaz. A mai büntetésvégrehajtás viszont lenullázza a rendőrök munkáját, mert olyan jó körülmények vannak a börtönökben. Amíg a magyar kormány nem hajlandó megbecsülni anyagilag és erkölcsileg a rendőröket, addig hiába várunk javulást.

Földesi Norbert (MSZP) először is megköszöni a rendőrök munkáját, Hiányolja az új rendőrörsök kialakulását, szerinte csökkent a rendőrgépkocsik száma is. Kéri a város vezetését, hogy támogassa a rendőrség munkáját.

Dr. Kiss János (Fidesz): hiányolja a beszámolóból, hogy a miskolciak hogyan kapják vissza a biztonságérzetüket. Azt jól bemutatja az anyag, hogy milyen eredményeket értek el a rendőrök, de az említett kérdésre keressék a választ.

Nánási-Kocsis Norbert (Fidesz) a Szentpéteri kapui lakosok nevében beszél, köszöni a rendőrök munkáját. Kéri viszont a biztonságérzet javítását, ezt aktívabb rendőrszolgálattal lehetne szerinte elérni.

Kovács Józsefné (Fidesz) is kiegészítené a beszámolót két városi kezdeményezéssel: egyrészt az utcai kifizetések megszüntetését említi, valamint azt az akciósorozatot, amellyel a városi rendeletek betartását ellenőrzik a város több lakótelepén.

Benczés Miklós (Fidesz): Lyukó kapcsán kér szót, itt egyetért Jakab Péterrel. Állandó rendőri jelenlét van ott, de nem csak a főutakat kellene ellenőrizni szerinte, mert a bűncselekményeket a zegzugos területeken követik el. Szerinte nem készenléti rendőröket kellene oda kivezényelni, hanem a vasgyári rendőörs létszámát növelni, ők jobban ismerik a környéket.

Seresné Horváth Zsuzsanna (Fidesz): a járőrözést hiányolja, s megnövelné a közterületis rendőrök számát is.

Katona Ferenc (Fidesz): a körzete, a Selyemrét környéke kapcsán jelzi, hogy térfigyelő kamerát kértek tőle a körzetében élők. Kérdezi a rendőrkapitányt, vannak-e olyan adatok, amelyek alátámasztják, hogy csökken-e a bűnesetek száma ott, ahol van kamera. Beszél arról is, hogy türelmi zóna kialakítására tett javaslatot – erről tartott korábban sajttájékoztttaót is – , s hamarosan kidolgozzák az ezzel kapcsolatos rendelettervezetet is.

Dr. Kovács László: szrinte két részre oszlik a város. a belvárosban jó a közbiztonság, míg vannak gócpontok, ahol nem: ezekre kellene jobban odafigyelni. Erre jó kezdeményezések a Kovács Józsefné által már említett akciók.

Kéri képviselőtársait, gyűjtsék össze, melyek ezek a gócpontok, s adják át a listát a rendőrségnek.

Pakusza Zoltán (Jobbik): frakciója javasolja, hogy írjanak a belügyminiszternek, a miskolciak kapjanak komolyabb rendőri segítséget. Ehhez hozzáfűzi Zsiga Marcell alpolgármester, hogy készül az új büntetőtörvénykönyv, amely sok kérdésre segíteni fogja a rendőrség munkáját.

Dr. Kiss János: folytatja korábbi gondolatmenetét: olyan kommunikációt kellene folytatnia a rendőrségnek, hogy az itt élők gondolatai – rossz a biztonságérzetünk – ne hatalmasodjanak el.

Földesi Norbert (MSZP): az Avasról beszél: fellelt drotanyákat tud mutatni. Kérdezi, ismerik-e azokat a csoportokat, ahonnan a kábítószert beszerzik.

Molnár Péter (KDNP): Szerinte mindent megtesz a rendőrség, hogy rend legyen a városban. Folyamatosak az ellenőrzések, ebben a közterületfelügyelők maximálisan partnerek. Ahhoz azonban, hogy teljesen felszámoljuk a problémát, ahhoz hosszú időre van szükség, fogalmaz. Örül annak, hogy a megelőzés, a felvilágosítás is fontos szerepet kapott a beszámolóban.

A vita még tovább folytatódik…


12.19 – A 9. előterjesztés arról tájékoztat, hogy a Miskolci Polgármesteri Hivatal milyen pályázatokon és milyen eredménnyel vett részt 2011-ben. Eszerint: a Polgármesteri Hivatal által 2011. évben benyújtott 20 pályázatból 12 részesült támogatásban, összesen közel 2,5 milliárd forint támogatási értékkel, és további 6 pályázat bírálata pedig jelenleg is folyamatban van. Egyet elutasítottak, egyet visszavont a hivatal, hat pedig elbírálás alatt áll. A benyújtott pályázatok egyrészt aktuális problémára reagálók )vis major pályázatok), másrészt olyan hosszabb távú, a város fejlesztési elképzelésekhez illeszkedő projektek, melyek megvalósítása függ a tárgyévben negjelent pályázati kiírásoktól.

Tompa Sándor (MSZP) a beszámoló kapcsán felidézi a korábban történteket. Szerinte hazudott akkor a városvezetés, amikor azt mondta, ha egyszínű lesz az ország és a város vezetése, akkor “dőlni fog ide” a pénz. Ám a beszámolóból is kiderül, mondja a képviselő, hogy ez nem következett be.

Szerinte vérszegény a beszámoló. Szóba hozza újra a munkahelyteremtés problematikáját, nem érti, miért nem jönnek ide a befektetők. Szerinte azt az ígéretet sem tartották be, hogy abbahagyják a látványberuházásokat. Minden korábbi, az előző városvezetés idején kezdett beruházást folytatnak, sőt magukénak érzik, dicsekednek vele, fogalmaz. Szerinte mindössze néhány százmilliós fejlesztést lehet jó szívvel 2011-re sorolni. Hiányolja a főtérpályázatot, az ígért Tapolca-pályázatot a sorból.

Takács Gábor (Fidesz): több mint 2,5 milliárdot nyert el a város az előtrejesztés szerint, mondja. Tanácsolja, hogy fogadja el a város az előterjesztők készítőinek javaslatait a továbbiakra nézve. Tompa Sándor szavaira pedig úgy reagált a képviselő, amíg hatalmon voltak, lett volna lehetőség a fejlesztésekre, pályázatokra a mostaninál jobb gazdasági helyzetben, de nem éltek vele.

Soós Attila (Fidesz): örömét fejezi ki, hogy 100 százalékos támogatottságú projekteket vállal be mostanában a város vezetése.

Fedor Vilmos (MSZP): azt gondolja, olyan értékek születtek az elmúlt években, amelyeknél nem az a lényeg, hogy mely városvezető idejében épült, hanem hogy miskolciak, utalván a korábbi vitákra.

Bazin Géza (MSZP): a Diósgyőr- Lillafüred komplex beruházát hozza szóba. Kérdezi, fog-e folytatódni? Mi lesz vele? Mert jövő év 07.31-ig be kellene fejezni. Elhozza azt a kiadványt, amit a városvezetés eljuttatott a miskolci háztartásokba, s melyek a miskolci beruházásokat mutatják be, s kéri. karikázzák be benne, amit ők kezdtek el. Szerinte nagy részük az előző városvezetés érdeme.

Tompa Sándor: 2010-ig több mint 100 milliárd érkezett ide. 2004-2006-ig főként állami források voltak, úgy épültek a beruházások. Ezt a fajta lobbierőt nem látják a 2011-es beszámolóban, a mostani képviselők lobbiereje nulla, mondta el véleményét.

Földesi Norbert (MSZP): újra elismétli 2004 és ’10 között 100 milliárd érkezett ide. Újra hangsúlyozza sok-sok olyan pályázattól hemzseg az előterjesztés, amelyet még az előző városvezetés kezdett el. Ne próbálják meg úgy eladni, mint az ő eredményeiket, fogalmaz, mutassák be a sajátjaikat.

Mokrai Mihály (MSZP) más megvilágításba szeretné helyezni a témát. Emlékeztet arra, hogy szerinte a mostani városvezetés olyan beruházások tervezését hangoztatta, amikor átvették a város vezetését, amelyek munkahelyeket teremtenek. Példákat olvas az előterjesztésből, hogy bebizonyítsa, nem sok teremtett közülük munkahelyeket.

Tompa Sándor: a városvezetés csak sodródott, ha kiírtak egy pályázati lehetőséget, pályáztak, függetlenül attól, hogy mire volt szüksége a városnak “Önök pályázatokból megbuktak”- fogalmazott.

Dr. Kiss János (Fidesz): reagál az elhangzottakra: a miskolci polgárok 2010-ben leszavazták magukat, vagyis milyen véleményt mondtak a teljesítményükről. 2012-ben újra megkérdezték a miskolciakat, s egy adott választókörzetben újra a Fideszt válaszották, utalt az április 22-ei időközi választásra.

Kitér mindarra, amit sikernek neveztek a szocialisták:. Tapolcára, ami romokban van, az IVS 1-re, amely 4 és fél milliárdba került, s elégedetlenek vele a miskolciak. Említi a Kiss Ernő utca meghosszabbítását, ami szintén nem sikertörténet.

Több képviselő (a Fidesz és az MSZP részéről) is annak kapcsán szólal fel, hogy Tapolca-ügyét, lepusztulásának felelősségét tisztázzák. Tovább folytatódik a vita, hogy kinek az idejében mi történt és mi nem történt Miskolcon.

Pakusza Zoltán (Jobbik) szerint parttalanná kezd válni a vita, megjegyzi, szerinte mindkét párt hibás a mostani helyzetért, kérdezi, hol van az elszámoltatás.

Pfiegler Péter alpolgármester elmondja, pályázni arra lehet, amire pályázati ablakok megjelennek, mondja. Megjegyzi, a beszámoló sem a polgármesteri hivatal, sem a holding projektjeit nem tartalmazza, holott abból is van bőven, ezt a jövő hónapban tárgyalja a közgyűlés.

Lengyel Katalin, a Miskolci Városfejlesztési Kft. igazgatója reagál az elhangzottakra. A pályázatot nem elég beadni, megnyerni, meg is kell valósítani, fogalmaz, ez legutóbbi is nagy erőfeszítést követel. Igaz, hogy van olyan, amit az előző városvezetés indított, de már a mostani nyert meg, valósított meg. mindebben – a projektek talakításában – a városfejlesztési kft.-nek van nagy szerepe, mondta. A Lillafüred- Diósgyőr projekt kapcsán elmondta, mostanában kötik a szerződéseket, közbeszerzések vannak folyamatban.

Elmondja még, több olyan projektet örököltek, amelyeket nehéz volt “helyretenni”, említi például az egészségház projektet, amely a bebukás szélén állt. A Science-pályázatot is megörökölték, mondja, azzal is sok probléma volt, sok egyeztetésen vannak túl. Itt is határidőmódosítást kellett kérni, küzdenek azért, hogy ne vesztse el a város a támogatást. 50-60 millióba kerülne egy évben, szeretnék úgy megfordítani, hogy 0-ra hozzák ki a fenntartását.

További, új pályáztaokról is beszél az igazgató. Két magyar-ukrán pályázatról beszél, és a hulladékgazdálkodás témájában is említ egyet, ezek bírálati szakaszban vannak. Az IVS 2 kapcsán megjegyzi, várják rá a pályázati kiírást.

Czinkné Sztán Anikó a turisztikai kft. igazgatója is szót kap. A selyemréti strandfürdő fejlesztése kapcsán beszél. Elmondja mindazt, amiről többször beszámoltunk: ők hozták helyre véleményük szerint az előző városvezetés által elrontott projektet:1 milliárdos projektről van szó, de minbt kiderült, újabb milliókat kell rákölteni.


11.15 – A 8. előterjesztés szakmai beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról.

Jakab Péter (Jobbik) kér szót az előterjesztés kapcsán. Elmondja, részletes a beszámoló, elismerésre méltóak.életszerűek a megállapítások, de baklövések is vannak benne. A bölcsődei étkeztetésre utal. Megdöbbent azon, hogy tavaly kényszerhelyzetben az olcsóbb és egészségtelenebb ételekből állítottak össze az étrendben. Ezzel szemben a börtönökben több menüből válogathatnak a rabok.

A gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma nőtt, ki lehet mondani, jegyzi meg, cseperedik egy generáció, aki nem ismer se törvényt sem embert, erre a problémára nem lát megoldást az előterjesztésben. Ezt a tendenciát nem tudja megállítani a városveztés, jegyzi meg.

Nem fogalmaz meg az előterjesztést megoldást a lógások kezelésére sem, mondja. A családtámogatási rendszer radikális reformjára van szükség, vonja le a végkövetkeztetést.

Fodor Zoltán (MSZP) úgy fogalmaz, a gyámügy gondoskodik akkor, ha problémák vannak a szülőkkel, ha nem biztosított a gyerek nevelése. A gyerekvárosba helyezik el ezeket a gyerekeket. felhívja a figyelmet a rendszer problémáira: meg kívánják szüntetni az utógondozást, s együtt nevelik a 3 és a 16 éveseket.

Pakusza Zoltán (Jobbik) véleményeként idéz az előterjesztésből: a családok tisztában vannak azzal, hoyg előbb-utóbb visszakapják a megvont támogatást. Örülnek neki, hogy mivel bevezetik az eseti gondonokságot, a gondnok pedig bevásárol nekik.

Pap Zsolt főosztályvezető reagál az elhangzottakra. Az élelmezés kapcsán elmondja, folytatódik az egészséges táplálkozásra való átállás. Realista az anyag, hogy elismeri, még nem tart a város a 100 százaléknál. Csúsztatásnak nevezi még a börtönös összehasonlítást, mert miskolc fenntartásában egyetlen börtön nincs.

A segítség a bevásárlásban, az szociális nevelés folyamatának része, példát látnak arra, hogy hogyan lehet felelős módon elkölteni a kapott összeget a gyerekek érdekében, a szemlélet átformálására szolgál a segítség ezen módja, fogalmazott.


11.00 – A hetedik előterjesztés arra tesz javaslatot, hogy válasszanak új bizottsági tagot a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Bizottságba Giákné Bobály Judit Fideszes önkormányzati képviselő decemberi halála miatt: a képviselőnő töltötte be ezt a posztot. Az előterjesztés az április 22-ei időközi választáson képviselőnek megválasztott Takács Gábort (Fidesz) jelöli.

Soós Attila (Fidesz) a bizottság elnökeként üdvözli Takács Gábort, a közgyűlés támogatását kéri megválasztásához.


10.58 – A következő előterjesztés arra tesz javaslatot, hogy dolgozzanak ki pályázati anyagot a Miskolc-Csanyik turisztikai attrakciófejlesztésre.

Április 22-én jelent meg ugyanis egy ÉMOP pályázat „Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése” címmel. Korábban a Diósgyőr-Lillafüred fejlesztése projekt elemei között már szerepelt a Herman Ottó Emlékpark – A Bükk Keleti Kapujaként is emlegetett park – felújítása és hasznosítása is, forráshiány miatt azonban ez kikerült a projektből. Most egy kicsit átalakították az eredeti terveket. Az Északban és portálunkon már beszámoltunk az előterjesztésről, így az elnyerhető összeg 500 millió forint, amelyhez már önerő nem szükséges. Ebből futná a meglévő, rossz állapotban lévő épület felújítására, mely kapuként funkcionál majd. Mögötte egy új látogatóközpont épülhet, mely a Szeleta-kultúrát, illetve hozzá kapcsolódóan az őstörténeti kort mutatja be a mai igényeknek megfelelően, interaktív tartalommal. „Tervezzük a külső tér hasznosítását is, melynek több alternatívája van, erről még folynak az egyeztetések” nyilatkozta a lapnak korábban Pásztor Imre, a holding kommunikációs vezetője.

Tompa Sándor (MSZP): nehéz a helyzetünk, fogalmaz, mert ők is úgy látják, fejleszteni kell a területet. Az ő idejükben még nem voltak a tulajdonviszonyok rendezettek, és az épület fenntarthatósága is vitákat generál. Most az anyagot áttanulmányozva arra jutottak, más koncepció mentén kellene a pályázatot elkészíteni, mint ami a mellékletből kiderül. Értetlenül állnak például a pályázati anyagban az asztrológiai jegyek megjelenése előtt. Szerintük ez csak egy látványberuházás lenne, később üzemeltetni kell majd, s ez csak drágán valósulhatna meg. Csak pazarlás lenne az 500 millió elköltése, új munkahely pedig nem teremtődik általa.

Azt kellene tükröznie a pályáztanak, hogy egy valós turisztikai csomópont, elosztóközpont jön létre. Figyelembe kellene venni, hogy sporttelepek működnek a környéken és azt is, hogy a terület vízbázisvédelme mennyire teszi lehetővé a beruházást. És a tulajdonviszonyokat is rendezni kellene, így nem tárgyalják az előterjesztést.

Katona Ferenc (Fidesz): az előtrejesztés azt bizonyítja, hogy a város azonnal lép, ha pályázati lehetőség van. A terület felújítása kimaradt a Diósgyőr-lillafüred koncepcióból, de most lehetőség nyílik a beruházásra az 500 millió forintos pályázati lehetőség által, amelyhez nem kell önerő. Elmondja mindazt, ami az előtrejeszttésben van, azaz hogy mi minden várja majd ott a látogatókatz.

Fedor Vilmos (MSZP): azért nem támogatják, mert nem értik a beruházást. Szerinte kár lenne a bemutatóparkot megszüntetni, szerinte az előző városvezetés terve jobb, s csak 95 millióba kerülne. Szerinte nem fákat kellene kivágni, s nem megaberuházás kellene. Nem támogatják, hogy “szürkemarhák kóboroljanak” Miskolc főutcáján, fogalmazott

Tompa Sándor tovább folytatja: a fél milliárdos költséget áldoz bele a város, de kérdéses, mennyire lesz fenntartható. Úgy látja, inkább a Vadasparkot kellene fejleszteni, egyfajta turistatalálkozóhely kellene legyen a terület. A TDM keretében kellene végiggondolni, s nem feltétlenül kiállítóterekkel, mert a múzeumok iránt nincs ma érdeklődés.

Soós Attila (Fidesz): szerinte csak riogat az MSZP: szerinte nem értik a beruházást. A városfejlesztési kft. értékteremtő beruházás tervét tett le az asztalra. Szerinte az zavarja az MSZP-t, hogy nem tudnak ehhez ők is hozzátenni valamit, azért támadják, hogy “nehogy valami jó szülessen a városban”, amihez nincs közük.

Molnár Péter (KDNP): a turisták elborzadva látják az épületet, ami az enyészeté. Mindenki számára egyértelmű, hogy a területtel valamit kezdeni kell. Köszöni az anyag készítőinek az anyagot. Jónak látja az őstörténeti látogatóközpontot, ez illeszkedne a Pannon-tenger múzeumhoz, a Herman Ottó Múzeum régészeti gyűjteményeihez. Páratlan gyűjtemény van, a Szeleta-barlang látogathatóvá tétele is fontos lenne. Szerinte mindenhol nagy látogatottságnak örvendenek a hasonló látogatóhelyek a világon.

dr. Kiss János (Fidesz-frakcióvezető): Típikus kettősbeszéd jellemzi az MSZP-t, ha van a városban beruházás az a baj, ha nincs, akkor meg az. Reagálása. bárcsak ilyen 500 milliós költéseik lettek volna, amelyhez nem kell önerő, mint ez. Nem értik, miért mondják, hogy nem teremt munkahelyet. Kik fogják építeni? ki fogja körbevezetni a turistákat? – teszi fel a kérdéseket. Szerinte ilyet állítani demagógia. A fenntarthatóság kapcsán megjegyzi, az MSZP korábbi beruházásaira jellemző ez, utal a leendő Science Múzeumra, szerinte annak a fenntartása kerül majd többe, nem a most tervezett látogatóközponté.

dr. Kovács László (KDNP) azt hangsúlozza: mindig problémát jelentett, hogy a lillafüredi turisztikai központ kevésbé fejlesztett mint a tapolcai. (Az más kérdés, hogy most Tapolca is meglehetősen elmaradott.) A lehetőségek most is korlátozottak. Örül a mostani fejlesztésnek.

Földesi Norbert kér újra szót, dr. Kiss János szavaira reagál. Megjegyzi, nem a pályázattal van baj, hanem azzal, hogy nem tudni, ki készítette a terveket, kinek a véleménye alapján. Míg korábban be tudták vonni a városlakókat – utal a főtértervezésre – most nem. A munkahelyteremtés kapcsán kételkedik abban, hogy miskolciak vesznek-e részt majd az építkezésben.

Tompa Sándor örül a vitának e nagy jelentőségű fejlesztés kapcsán. Abban egyetért, hangsúlyozza újra, hogy ezt a területet fejleszteni kell, ebben nincs vita. Szerinte ez a pályázati ablak bővebb lehetőséget adhatna. A hogyannal van bajuk: lesz-e annyi látogatója, bevétele, amiért megéri 500 milliót rákölteni. Szeretnének választ kapni a szerintük sámánisztikus jelekre a tervekben, és hogy pontosan hány munkahelyet teremt majd a beruházás. Fedor Vilmos még hozzáfűzi, szeretnének együttműködni. Hangsúlyozza, ha csinálnak valamit, akkor csináljanak jót. A munkahelyteremtés kapcsán megjegyzi, összvissz 2 főt teremt majd a beruházás.

Dr. Nánásy-Kocsis Norbert (Fidesz) szerint savanyú a szőlő a szocialistáknak, azért mondanak olyanokat, amikkel csökkenthetik a beruházás értékét.

Kriza Ákos végül összefoglalja a vitát. Úgy gondolja, hogy a miskolciak érdekeit szolgálja a fejlesztés. A Science projekttel von párhuzamot. Kérdezi, kinek az érdekeit szolgálja az. A TDM kapcsán megjegyzi, vállja, hogy “szétverték” a TDM-et, mert szerinte abban a formában, ahogy működött, nem tudják támogatni. Június 30-án írják ki rá a pályázatot, s arra használják majd, hogy idevonzzák a turistákat.

Lengyel Katalin, a Miskolci Városfejlesztési Kft. igazgatója beszél még a témáról. a Szeleta- kultúra bemutatója lesz a turistaközpont, hangsúlyozza. Lesz kerékpáros pihenőpark is. A Bükk kapujaként fog funkcionálni, ahonnan elérhető a Bükk összes fontos pontja.

A fenntarthatóságról elmondja, a megvalósítási tanulmány része a fenntarthatóság is. Előzetes számításokat végeztek, a bemutató hely passzív házként valósul majd meg, fenntartási költsége minimális. A munkahelyteremtés is fontos része a pályázatnak, nem két fővel üzemeltetik majd, 8-10 fő munkahelyteremtéssel számolnak. Most koncepciótervvel rendelkeznek, júliusban tervezik a terveket bemutatni a lakosságnak. Augusztusban készülnek el az engedélyes tervek, addig van lehetőség az egyeztetésre, változtatásra. Az alapkoncepció szerinte nagyon jó, azon nem kívánnak változtatni. a sámánjelek felvetést nem tudja értelmezni, mondta még az igazgató a szocialisták felvetésére utalva

Czinkné Sztán Anikó a turisztikai kft. igazgatója kér még szót. Elmondja, az ősi hiedelemvilágot is tervezik bemutatni. nem unalmas, hanem érdekes, interaktív múzeumot terveznek.


10.11 – A harmadik előterjesztés javaslatot tesz a Szinva-Népkerti Óvoda névváltoztatására. Az előterjesztésről már beszámolt portálunk. Lényege: az óvoda nevét szeretnék Eszterlánc Néphagyományőrző Óvodára változtatni arra hivatkozván, hogy jelenlegi neve nem gyermekközeli, nem gyermekközpontú, a „Népkerti” kifejezés megtévesztő a miskolciak számára. Az előterjesztés felhívja a figyelmet, hogy a névváltoztatásról a fenntartó – jelen esetben az önkormányzat – dönt, de köteles beszerezni az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszélnek, az iskolai szülői szervezeteknek, az iskolai diákönkormányzatnak a véleményét. Az előterjesztésből kiderül, hogy a névváltoztatással az alkalmazotti közösség és a szülői közösség egyetértett.

Molnár Péter (KDNP) hagsúlyozza, az érintettek egyhangúlag támogatják a névváltoztatást: az óvoda vezetősége kezdeményezte a névváltoztatást, mivel évek óta jól működő hagyományőrző projekteket szerveznek, benne vannak az országos néphagyományőrző hálózatban is. Nem utolsó sorban az óvoda a Hadirokkantak útján található, ami távol esik a Népkerttől, ezért lehet Miskolc lakosságának megtévesztő… Az új név által a szülők felé egyértelművé válik az óvoda programja.


10.07 – A következő előterjesztés a Miskolci Nemzeti Színház részére ingatlan használatba adására, valamint ingó vagyon apport útján történő átadására tesz javaslatot.

Ezzel a témával is foglalkozott lapunk az elmúlt hetekben. Lényege: a decemberi közgyűlési ülésen döntöttek arról, hogy ez év júniusától a színház nonprofit kft.-ként működjön tovább, a kulturális feladatokat közszolgáltatási szerződés alapján látja majd el. A feladatellátást szolgáló vagyoni eszközök átadásáról azonban rendelkezni kell, erre tesz javaslatot az előterjesztés.

Eszerint: az ingatlanvagyon az önkormányzatnál marad, a társaság csak használatba kapja az ingatlant. A társaság tőkeellátása érdekében a közgyűlés tőkeemelést hajt végre a tárgyi eszközök könyv szerinti nettó értékének megfelelően apport formájában.

Azt is tartalmazza az előterjesztés, hogy a színháznak bérleti díjat kell fizetni a városnak a színház épületéért.

Mint lapunk megírta: száz és félmillió forintot és az ezt terhelő forgalmi adó éves bérleti díjat kellene fizetnie a Miskolci Nemzeti Színházat üzemeltető nonprofit gazdasági társaságnak a színházi épületek egy évi használatáért, a megyeszékhely ingatlanhasznosító cége részére.

A városháza tervéről beszámolva arról is hírt adtunk: információink szerint a kulturális-művészeti intézmények közül a miskolci szimfonikusokat és a bábszínházat is érinti ez az intézkedés (előbbit évi 30 millió és áfa, utóbbit évi 10 millió forint és áfa összegben). Eddig bérleti díjat egyik intézményétől sem kért az önkormányzat. A kérdéseinkre adott városházi válaszokból az derült ki: azon gazdasági társaságokat kötelezik bérleti díj fizetésére, amelyek jelentős saját bevételi forrással rendelkeznek (ez a magyarázata, hogy például a galériának, vagy a könyvtárnak nem kell fizetnie a város ingatlangazdálkodó cége számára).


10.02 – A második napirendi pont javaslatot tesz pályázat benyújtására a Szabó Lőrinc Általános és Német Két Tanítási Nyelvű Iskola tornatermének és sportudvarának infrastruktúrális fejlesztésére, valamint a Diósgyőri rendőrörs és Bűnmegelőzési Centrum épületének infrastruktúrális fejlesztésére. A Belügyminisztérium írt ki pályázatot az önkormányzatok számára, ebből kettőre pályázna a város, egyrészt arra, amelyet az iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra- fejlesztésre, felújításra írtak ki, másrészt a közbiztonság növelését szolgáló fejlesztések megvalósítására kiírtra. Vissza nem térítendő támogatásokról van szó, melynek mértéke az elismerhető költségek 80 százaléka, az előbbi esetén 20 millió forint, az utóbbi esetén 10.

A pályázat kiírása nem írta elő a közgyűlési határozat a Szabó Lőrinc iskola tornaterme és sportudvara elavult, a kiszolgáló helyiségek higiéniai felújítása is indokolt.

A Diósgyőri rendőrörs és Bűnmegelőzési Centrum épülete is rendkívül rossz állapotú, indokolja a döntést az előterjesztés. Az előbbire saját erőként 5 milliót, az utóbbira 2 és fél milliót szánna az önkormányzat.

A bizottságok egyhangúlag támogtják az előterjesztést.

Molnár Péter (KDNP) az iskola fejlesztését méltatja. Olyan pályázati lehetőségről van szó ugyanis, fogalmaz, ami 80 százalékos támogatottságú, eredményeként olyan fejlesztés valósulhat meg, amely az elfogadott sportkoncepcióba illik.


09.56 – A közgyűlés hozzákezdett az előzetes tervek szerinti első napirendi pont tárgyalásához.

Korábbi határozatot módosítására nyújt be javaslatot ez az első előterjesztés. Korábban arról döntött ugyanis a közgyűlés, hogy 250- 250 ezer euró vissza nem térítendő támogatást nyújt a Bosch gyár számára. A támogatás feltételeként 2,7 milliárd forint értékű beruházást kell megvalósítania a cégnek tavaly szeptember 30-ig úgy, hogy 350 munkahelyet teremt, és azt 5 éven át fenntartja. a cég. A szerződést úgy kötötték meg, hogy két részletben fizeti ki az önkormányzat: a másodikat 2012. júliusi határidővel.

A Bosch a támogatási szerződés módosítását kérte: 350 fő helyett 550-et foglalkoztatna, a tervezett beruházás pedig nem 2,7 milliárd forint, hanem 1,66 milliárd értékű.

Ez adatok alapján javasolják módosítani a korábbi szerződést.

A 200 fő többletlétszám foglalkoztatásának becsült összege az előterjesztés szerint 1,8 milliárd forint, a beruházás összegének csökkenése 1.04 milliárd forint.

Az előterjesztést a bizottságok egyhangúlag támogatták.

Soós Attila (Fidesz) elmondta, ez az előterjesztés túlmutat a tartalmán: lapunkra utal, amelyben azt írjuk, hogy a beruházás éve volt az idei év a Boschnál. Ez arra utal, hogy az a lobbierő, ami megvan a városvezető kolaícióban, meghozza gyümölcsét: munkahelyek teremtődnek Miskolcon. A Bosch példája mutatja, hogy egy elkötelezett városvezetés hová tudja vinni a várost. “Megígértük, munkahelyet teremtünk, és ezt folytatja tovább a város”, fogalmazott.

Mokrai Mihály (MSZP), scifi-be illőnek nevezi Soós Attila szavait, szerinte másképp van. A Bosch ezen beruházásához ugyanis nincs közük, fogalmazott, az előkészítés a Bajnai-kormány munkája. Szerinte semmilyen eredményt nem tud felmutatni a város. Nincs munkahelyteremtés, mondja, és említi a Raiffeisenes ügyet (erről korábban beszámolt lapunk), amely során Nyíregyházát választotta a bank Miskolc helyett, ott teremt majd 800 munkahelyet.

Kriza Ákos emlékezteti az MSZP-s képviselőt, hogy a Bosch 2011-ben kötötte meg a szerződést.

Soós Attila kér újra szót, szerinte Mokrai Mihály későn állt fel, mindezt – nincsenek új munkahelyek – korábban, alpolgármester korában kellett volna felállnia. Megjegyzi, a termelőüzemek az ő korukban mentek csődbe. Az ő “áldásos tevékenységük” miatt nincsenek gyerekek a városban, s kell bezárni a kollégiumokat, fűzi a korábbiakhoz.

Földessy Norbert (MSZP) demagógnak nevezte Soós Attila szavait. Hangsúlyozta, a Bosch alapkövét 2010-ben tették le Káli Sándor polgármestersége idején. Szerinte inkábbb az a kérdés, hogy lesz-e tovább. A finn gyár ugyanis bejelenettte, egy évre elhalasztják a vállalkozásuk elkezdését.

Pfegler Péter alpolgármester zárásként elmondta: a Boschban 4000 fölötti miskolci juthat munkához itt.Minden héten tárgyalunk, és jelentős további fejlesztéseket helyeztek kilátásba, de ezek még csak tervek.Lezárja a vitát: megjegyzi Czomba Sándor tette le az alapkövet akkor.


09.38 – Elsőként sürgősségi előterjesztést tárgyal a közgyűlés Kriza Ákos polgármester javaslata alapján: a miskolci szociális rendszer átalakítását. Utána a nyílt ülésre tervezett napirendi pontokat vitatják meg.

Pakusza Zoltán (Jobbik) ügyrendi javaslattal él: ne tárgyalják a kollégiumok összevonását. Kriza Ákos szavazatra bocsátja az ügyrendi javaslatot, de elutasítják a képviselők.

Kriza Ákos a napirendi pontok tárgyalása előtt köszönetet mond a városházi programokért, és a szervezőknek azért, hogy hatalmas siker volt a hétvégi borangolás program az Avason.

A szociális rendszer átalakítása előterjesztést kezdi tárgyalni a közgyűlés.

Kiss Gábor alpolgármester elmondja, szükség van az átszervezésre. Egy koncepció eldöntéséről tárgyal a közgyűlés, amelyet később újra tárgyalnak majd. Három alternatívát vizsgáltak meg. A harmadikat látták követendőnek, az intézmények integrációját. Ez lenne a leghatékonyabb úgy, hogy megtartják az intézmények önállóságát is.

Az előterjesztésben ez olvasható:

Lényege: a feladatokat négy önkormányzat fenntartásban működő intézmény látja el jelenleg, így a Miskolci Családsegítő Központ, az Iránytű Szociális Szolgálat, a Miskolci Gyermekvédelmi Központ és az Egyesített Bölcsőde és Egésszégyügyi Szolgálat. Az előterjesztés szerint sok problémával működik a rendszer, ezért van szükség új működési modell kidolgozására.
Problémák: rosszul tagolt intézményrendszer, két intézmény a feladatellátás tekintetében párhuzamosan működik, egyes kötelező feladatokat (például pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) a város semmilyen formában nem lát el stb. Problémát jelent az is, hogy a jelenlegi modellből finanszírozási nehézségek is adódnak.
Megvizsgálták a lehetséges alternatívákat, ez alapján a radikális integrált intézmény működtetését látják a legcélravezetőbbnek.

A koncepció szerint ezentúl önálló szervezeti egységben kapnak helyet a családsegítés és a gyermekjóléti alapellátás, a gyermekek napközbeni bölcsődei ellátása, a gyermekek napközbei bölcsődei ellátása, gyermekvédelmi szakellátás, cékcsoport specifikus szociális ellátás (idősek, fogyatékosok, pszichiátriai betegek), egészségügyi szolgáltatás.
A koncepció szerint a jövőben önálló szervezeti egységben kapnak helyet azon támogatói feladatok, melyek valamennyi szakmai feladatot érintik. így a gazdasági admisztráció, a karbantartási, stb. feladatok, élelmezés, konyhaüzemeltetés, technikai feladatok (takarítás, mosás)
Önálló szervezeti egység látja majd el a stratégiai, fejlesztési, szervezési és koordinációs feladatokat is.

Az átalakítással 2013-ban évi 22,9 millió forint megtakarítást remélnek, ez 2014-16 között már évi 114-121 milliót eredményezhet.

A napirendhez fűződő vitában dr. Kovács László (KDNP) szólal fel elsőként, mondván, frakciója támogatja az előterjesztést. Üdvözlendőnek tartja, hogy közös irányítás alá kerülnek az intézmények. És azt is, hogy az a koncepció érvényesül, amit a Fidesz korábban is megfogalmazott.

Mokrai Mihály (MSZP) már az előző városvezetés idején is nagy viták voltak ennek az előterjesztésnek a kapcsán. Ők lépésenként próbáltak haladni, de most úgy látszik, elérkezett az idő az egységesítésre. Úgy látja a koncepció alapján,hogy nem lesz egységes, hanem összevissza monstre szervezet lesz. kérdéses, hogyan fogják igazgatni. A monstre intézményben el fog veszni az ember.

Fodor Zoltán (MSZP) méltatja az előterjesztést, de szerinte túlságosan racionális. Szerinte az érdekeltek véleményének kikérése nélkül ne szülessen döntés. Sokat kell rákölteni az integrációra, de erre nem lesz pénz. Emellett létszámleépítéssel is jár az átszervezés.


09.15 – Elkezdődött a miskolci közgyűlés. Először a sürgősségi napirendek napirendre tűzéséről döntenek. Így nyílt ülésen tárgyalja a közgyűlés a kollégiumok ügyét, a javaslatot a nemzetiségi önkormányzatokkal való új megállapodás megkötésére, a javaslatot a miskolci szabadidőközpont nonprofit társasággá való alakítására, a javaslatot a Forrás Közösségi Központ Szolgálat és a Homex 2000 Bt. részére az állami finanszírozási rendszerbe történő befogadáshoz, a javaslatot a szociális intézmények átalakítására és a Fényi Gyula téri avasi aluljáró ügyét. Felveszi a nyílt ülés napirendjére a Szabó Lőrinc iskola ügyében korábban elfogadott rendelet módosítását is.


08.55 – Hamarosan elkezdődik a miskolci közgyűlés a városházán. A napirend szerint tíz előterjesztést tárgyalnak nyilvánosan ülésükön a képviselők.

Többek között arról is döntenek, hogy kell-e ezentúl bérleti díjat fizetnie a gazdasági társasággá alakuló Miskolci Nemzeti Színháznak az épület használatáért, és hogy megszüntetik-e a Központi Középiskola Leánykollégiumot: a kollégisták jövőre a Karacs Teréz kollégiumba költöznének át. Tárgyalja a közgyűlés azt a javaslatot is, amely Eszterlánc Néphagyományőrző Óvodára nevezné át a Szinva-Népkerti óvodát, és azt is, hogy pályázatot nyújtana be az önkormányzat a Herman Ottó Emlékpark fejlesztésére.

Hat előterjesztést sürgősségi indítványként tűz napirendjére a közgyűlés, köztük olyan javaslatokat, mint a a Miskolci Városi Szabadidőközpontot gazdasági társasággá alakítását, vagy Miskolc szociális ellátórendszere teljes átalakítását. Ez utóbbi előterjesztés javaslatot tesz arra, hogy a négy önkormányzati intézmény egyetlen integrált intézményként működjön tovább.


Négyes interjú: frakcióvezetők a napirendekről

Miskolc – A májusi közgyűlési ülést csütörtökre hívták össze Miskolcon. A napirendek között van a miskolci kollégiumi rendszer átszervezése, a Herman Ottó Park feljesztése, a rendőrség éves beszámolója, illetve a város elmúlt évbeli pályázati tevékenysége. Ezekről kérdeztük a frakcióvezetőket.








hirdetés










hirdet�s