Ülésezett a miskolci közgyűlés – 2015. március

Akt.:
Ülésezett a miskolci közgyűlés – 2015. március
Miskolc – A márciusi testületi ülést tartották csütörtökön a városházán. A napirendek között volt a város idei költségvetése, a lakásrendelet módosítása, amely a számozott utcák lakóit, illetve a József Attila utca 45. szám alatt lakókat is érinti. De tárgyalták a történelmi Avast érintő építkezéseket, illetve a stadionrekonstrukciót érintő feladatokat is. A Borsod Online olvasóit élőben tudósítottuk a közgyűlésről.


15.03: A testületi ülés véget ért, a következő ülés várhatóan április 16-án lesz.


15.00: Így döntöttek

  • Javaslat az Önkormányzat egyes saját bevételei és adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségei várható összegének megállapítására a 2016-2018. évekre
    18 igen, 8 nem, 1 tartózkodás
  • Javaslat az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 5/2014. (III.10.) önkormányzati rendelet módosítására (IV. negyedéves előirányzat módosítás) és kapcsolódó döntés meghozatalára
    18 igen, 9 nem, 0 tartózkodás
  • Javaslat az Önkormányzat 2015. évi költségvetésének megállapítására, a költségvetési rendelet megalkotására és egyéb kapcsolódó döntések meghozatalára
    18 igen, 9 nem, 0 tartózkodás
  • Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervének (TszT) és a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról (MÉSZ) szóló 21/2004. (VII.6.) önkormányzati rendeletének módosítására
    22 igen, 5 nem, 0 tartózkodás
  • Javaslat egyes sportcélú ingatlanokkal kapcsolatos döntések meghozatalára.
    26 igen, 1 nem, 0 tartózkodás
  • Javaslat a Herman Ottó Múzeum és a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár létszámkeret emelésének jóváhagyására
    24 igen, 0 nem, 3 tartózkodás
  • Javaslat a 2014-2020 közötti Terület- és Településfejlesztési Operatív Program forrásainak felhasználására vonatkozó Területi Kiválasztási Kritériumrendszer megalkotására
    22 igen, 2 nem, 3 tartózkodás
  • Javaslat a Miskolc városi villamosvasút fejlesztése nagyprojekt előrehaladásáról szóló 2014. szeptember – 2015. február közötti időszakra vonatkozó beszámoló elfogadására
    18 igen, 7 nem, 1 tartózkodás
  • Javaslat a Diósgyőr FC Kft. és a Miskolc Holding Zrt. közötti támogatási szerződés megkötésére
    26 igen, 0 nem, 1 tartózkodás
  • Beszámoló a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Stratégiában foglalt feladatok 2013-2014. évi teljesítéséről és Javaslat a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Stratégia 2015-2016. évi cselekvési programjára
    18 igen, 6 nem, 3 tartózkodás
  • Javaslat a lakások bérletéről szóló 25/2006. (VII.12.) önkormányzati rendelet módosítására, valamint a Miskolc, József A.u. 45. szám alatti épületben lakók részére önálló lakáspályázat kiírására
    20 igen, 4 nem, 2 tartózkodás
  • Javaslat a 306. jelű országos közút tulajdonviszonyainak rendezésére és a kapcsolódó döntések meghozatalára
    27 igen, 0 nem, 0 tartózkodás
  • Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervének (TSzT) és a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról (MÉSZ) szóló 21/2004. (VII:6.) önkormányzati rendeletének módosítására
    22 igen, 0 nem, 4 tartózkodás
  • Javaslat a diósgyőri stadion-rekonstrukció végrehajtása érdekében magántulajdonban lévő ingatlanok kisajátítás útján történő megszerzésére
    23 igen, 0 nem, 3 tartózkodás
  • Javaslat a Történelmi Avast érintő intézkedések meghozatalára
    26 igen, 0 nem, 1 tartózkodás
  • Javaslat a város nevének használatáról szóló 19/1994. (V.3.) önkormányzati rendelet módosítására
    18 igen, 0 nem, 9 tartózkodás
  • Javaslat közterületen, önkormányzati tulajdonú épületen elhelyezett alkotások felülvizsgálatára, valamint a közterületek elnevezéséről, a házszámozás rendjéről és a művészeti alkotások közterületen történő elhelyezésének szabályairól szóló 18/2010. (VI.2.) önkormányzati rendelet módosítására
    18 igen, 5 nem, 4 tartózkodás
  • Javaslat a Covenant of Mayors/Európai Polgármesteri Szövetsége szervezethez való csatlakozásra
    25 igen, 1 nem, 1 tartózkodás

14.07: Dr. Tompa Sándor a közérdekű kérdéseknél a Science Múzeum projektre is rákérdezett, egészen pontosan arra, mikor kap meghívót a megnyitóra. Illetve elmondta, úgy hallotta, fekete listás projekt.

Dr. Kriza Ákos azt válaszolta: “Valószínűleg év végén kapja meg a meghívót képviselő úr, ez egy négyéves küzdelem. Bulvárújságírók szerint feketelistás projekt, de nem volt soha az.”


13.38: Dr. Kiss János alpolgármester elmondta, ők sem csupán annyi fejlesztésben gondolkodnak, mint amit a javaslat tartalmaz a történelmi Avasra, de megvárják az uniós fejlesztési forrásokat.


13.30: A történelmi Avas fejlesztése is napirendi pont. A Javaslat a következőket tartalmazza: az Avasi Kilátó környékén lévő növényzet tervszerű eltávolítását, a közvilágítás fejlesztését, a református templom megvilágítását, a növényzet kivágását (ez már elkezdődött, lapunk is beszámolt róla), valamint a Bortanya megvásárlását.Erre összeget is meghatároz a napirend: legfeljebb 30 millió forint+Áfa.


12.36: Közben tisztázódott a lakásrendelettel kapcsolatos számháború. Azaz kiderült, hogy a Soós Attila (Fidesz) frakcióvezető által egy korábbi sajtótájékoztatón bejelentett 80 szociális bérlakásra kiírható pályázat, ami segíthet a számozott utca rendesen fizető lakóinak, miért nem szerepelt a mostani előterjesztésben. Illetve szerepelt, csak a keretszám nem volt megjelölve.
Szélyes Domokos, a MIK Zrt. vezérigazgatója elmondta, 80 lakásra – ami számszerűsítve is van a módosításban -, úgynevezett belső pályáztatással a József Attila u 45. szám alatt élők pályázhatnak.

A számozott utcák esetében is kiírják március végén a pályázatot, de nem kimondottan a területre vonatkozóan. Ez külső pályázat lesz, és a módosításban annak a lehetőségét teremtették meg, hogy a számozott utcák lakói is részt vehessenek ezen. Hiszen korábban az volt a kitétel, hogy azok nem pályázhattak, akik két éven belül szociális bérlakásban éltek.


12.22: Az ingatlangazdálkodással kapcsolatos napirendek következnek. Itt tárgyalja majd a testület a lakásrendelet módosítását, amely a számozott utcák lakóit, illetve a József Attila utca 45. szám alatti lakókat is érinti. Mindkét témával foglalkozott lapunk, hiszen a számozott utcákról a Drótos család kérte a segítségünket ahhoz., hogy ne kerüljenek az utcára, míg a József Attila utca 45. szám alattiak is lapunkhoz fordultak, mivel egy csődeljárás miatt a MIK felmondta velük a szerződést. Szerdán petíciót akartak átadni a MIK-nek, amiben cserelakást kérnek.

A lakásrendelet kapcsán Szélyes Domokos, a MIK Zrt. igazgatója kapott szót. A javaslat három blokk köré csoportosítható, egyik a telepfelszámolás, azaz hogy itt nem lehet szerződést kötni, ugyanakkor segítséget is nyújt a bérlőknek, akiknek határozott idejű szerződések lejárt. Ha teljesítik a feltételeket, ha rendeletésszerűen használták a lakást, fizették a közüzemi díjakat.
A másik téma: az alacsony komfortfokozatú lakások bérleti díjának módosítása. Az igazgató szerint a miskolci díjak a legalacsonyabbak, így emelni kell.
A harmadik blokk a József Attila 45. lakóinak segítése. Szélyes Domokos szerint az önkormányzatnak itt nem lenne felelőssége, de erkölcsi felelősséget éreznek azok iránt, akik rendesen fizettek, a lakást rendeltetés szerűen használták. Hogy igazságosabb legyen, ezért kiírnak egy 80 lakásos pályázatot, ahova csak ők pályázhatnak – ismertette. Amikor lezajlott, beszámolnak a városgazdálkodási bizottságnak.

Jakab Péter (Jobbik): “A telepek nem azért alakultak ki, mert ott törvénytisztelő emberek élnek, hanem azért, mert ott antiszociális emberek élnek. Erre önök megszavaztak nekik, illetve a Máltai szeretetszolgálatnak 105 millió forintot, illetve újabb felzárkóztató programokat szeretnének indítani. Az önkormányzat nyomortelepét a máltai fogja fenntartani. Meg kell nézni, mi van a Gizella utcán, ahol látvány dózerolást végzett a város tavaly, Miskolc pöcegödre van a helyén.”

Nagy-Korsa Judit szerint alig lesz olyan család, aki nyer a lakáspályázaton, például a számozott utcák esetében. “Olyan szigorítások vannak, aminek lehetetlen megfelelni, például, ha hathavi bérleti díjat tesznek le, illetve legalább 40 ezer forintnak kell lennie az egyhavi egy főre eső jövedelemnek. A másik probléma, hogy az az elképzelés, hogy csak félkomfortos, vagy komfortnélküli lakásokat lehet szociális bérlakásnak használni. De megnéztem, hogy Szegeden mennyi a félkomfortos lakás ára, azt láttam, olcsóbb, tehát nem igaz, hogy nálunk a legmagasabb.”

Jakab Péter a József Attila utca kapcsán elmondta, a bérlők nem tudják, hogy jó a kommunikáció köztük és a MIK között. Azt sem tudják, hogy megszűnt a szerződésük, azt meg végképp nem, hogy miért – fogalmazott. “Ők ebbe az ingatlanba már befektettek, de az új ingatlan kapcsán nem lehet tudni, milyen lakást kapnak. Amíg a pályázat nem zárul le, mi lesz velük, kinek kell bérleti díjat fizetniük? Pont egy hónapja írtam ebben az ügyben a MIK-nek, hogy tájékoztassanak, de azóta semmi nem történt” – mondta

Dr. Kriza Ákos szerint jobb lenne, ha elolvasná a rendeletet Jakab képviselő, hiszen lelakott, lepusztult lakást nem szoktak felajánlani. Úgy véli, figyelmesebben kellene elolvasni az előterjesztést.

Pakusza Zoltán (Jobbik) azt kérdezte, hol vannak azok az ingatlanok, amelyeket a telepfelszámolás miatt felajánlanak a számozott utcák lakóinak. “A vezérigazgató említette, hogy kára származott a MIK-nek a Fiatalok Háza Kft.-ből, miért. illetve a lakóknak kivel volt szerződésük és az miért szűnt meg” – kérdezte.

“Hány pályázható lakás van a számozott utcákon élők számára? Amíg döntenek a pályázatról, hova mennek a családok? Mi lesz azokkal az emberekkel, akik ott élnek, csakúgy szélnek eresztik őket?” – kérdezte Nagy-Korsa Judit.

A polgármester elmondta: annyi lakás lesz, azoknak, akik a társadalomba, közösségbe be tudnak illeszkedni. “Aki kinyújtja a kezét, hogy be szeretne illeszkedni, annak meg fogjuk a kezét és segítünk” – fogalmazott a polgármester.

Földesi Norbert (MSZP): “Azt gondolom, hogy Nagy-Korsa Judit által feltett kérdésekre válaszolni kell. Ezekben az előterjesztésekben tudatosan zajlik az, hogy sok ember jövője az lett, hajléktalanokat képzünk. Hiába nyújtja ki a kezét, ha nincs lehetősége. Sok ember nem fog megfelelni azoknak a feltételeknek, hogy pályázzon. A másik: a nyomortelepek nem a deviánsok miatt alakultak ki, hanem a szegénység miatt.”
Földesi Norbert a lapunk által megírt Drótos család történetét is említette. “Azt hittük, hogy ez szerepel majd az előterjesztésben, de szó sincs arról a keretszámról, amiről szó volt, hogy pályázhatnak a számozott utcák lakói. Illetve van keretszám, csak az a József Attila utcaiknál említi. Szeretném azt hangsúlyozni, hogy a telepfelszámolásnak nevezett történetnek az üzenete ijesztő.Utolsó órákban vagyunk azon feszültségekben, amit az elmúlt pár év politikája alakított” – fogalmazott.

Váradi Gábor, a Miskolci Cigány Nemzetiségi önkormányzat elnöke visszautasította Jakab Péter vádjait, miszerint egy lakóközösséget megbélyegzett, bűnözők. Kiemelte az elmúlt években nem történt fejlesztés a számozott utcákban, miközben az elmúlt napokban megjelentek a gépek és közművesítik a területet. “Valószínű, nem az ott élők számára” – fogalmazott.
Elmondta azt is, hogy a számozott utcák esetében hónapok óta nem sikerült megoldást találni, míg a József Attila utcán élőknek pár nap alatt sikerült. “Mi vagyunk azok, akik felszólalunk a szegények mellett. Ez az út rossz irányba vezet” – mondta.
Míg beszélt a cigány önkormányzat tagjai táblákkal tiltakoztak a számozott utcák ilyen módon történő felszámolása ellen.

Jakab Péter azt mondta el, a lakásrendeletben benne van, hogy a bérlőnek a lakást fel kell újítania. Mindezt azért mondta, mert a polgármester szerint nem olvasta el rendesen a rendeletmódosítást, hiszen, mint fogalmazott, lepusztult lakást nem lehet bérbe adni. Azt kérte, akkor ezt tegyék tisztába a javaslaton belül.

Szélyes Domokos válaszolt a vitában elhangzott kérdésekre. “A veszteség, ami az önkormányzatot a PPP-projekt kapcsán érte, nem kapcsolódik a lakók elhelyezéséhez, kiegészítő információként mondtam. 69 lakásból jelenleg 51 jogcímes bérlő van, csak úgy nem lehet lakást adni, csak objektív szempontrendszer szerint. Hány lakásra lehet pályázni? Az önkormányzatnak jelenleg több mint 5000 bérlakása van, ez változik. Általában egy pályázatnál 70-80 lakást pályáztatnak” – mondta.

Dr. Kiss János alpolgármester szerint elérkeztek a vita csúcsára. “Szeretném visszautasítani Váradi Gábor szavait, amikor összehasonlította a 1944-es elhurcolást a kitelepítéssel. Miskolcon nincs vészkorszak…Van egy érvényes jogi döntés, ami azt mondja, a nyomortelepet a város felszámolja, illetve van egy érvényes társadalmi döntés, hiszen 35 ezren támogatták ezt. Amiről az előterjesztés szól, az, hogy a rossz állapotú lakásokat nem adja újra bérbe az önkormányzat.” Jogon kívüli lehetőségként említette, hogy ezek a családok jobb lakásokra pályázhatnak.

Az továbbra sem derült ki, hogy a számozott utcák lakóinak korábban megígért 80 lakáspályázatnak mi lesz a sorsa.


11.24: Dr. Kriza Ákos polgármester elmondta dr. Simon Gábornak, hogy módosító indítványt csak írásban tehet.


11.23: A költségvetés után a közbiztonságról és bűnmegelőzési stratégiáról lesz szó. De ezzel együtt tárgyalják azt a javaslatot is, ami a város nevének használatáról szóló rendelet módosítását tartalmazza.

Pfliegler Péter alpolgármester arról tájékoztatta a testületet, hogy miért éri meg Miskolcnak az Európai Polgármesterek Szövetségéhez csatlakozni. Elmondta, hazánkból már 37 település csatlakozott. A szövetség önkéntes elkötelezettséget vállal a fenntartható fejlődés mellett, Miskolcnak is fontosak ezek a célok – mondta. A belépés díjtalan, miközben számos előnnyel jár, például az uniós pályázatokon előnyösebb pozíciót is jelenthet a város számára – tette hozzá.

Kiss Gábor alpolgármester a Herman Ottó Múzeum és a könyvtár létszámbővítésével kapcsolatban kért szót. Elmondta a múzeum esetében a komplexebb feladatok indokolják, például régészeti feladatok, amikkel bevétel is termel az intézmény. Illetve az őrzés-védelem is állandó feladat, munkaviszonyban költséghatékonyabban ellátható – ismertette.
A könyvtár esetében elmondta: az intézmény nem csak városi, megyei feladatokat is ellát. Gépkocsivezetővel, könyvtárossal, segéderővel növelnék a létszámot – ismertette.

Dr. Kovács László (KDNP) arról beszélt, minden körzetbe szeretnének helyi rendészt telepíteni. Ez nem csak a személyes és szubjektív biztonságérzetét erősítené az embereknek, hanem kapocs lehetne az önkormányzat között. Bizalmi helyzet alakulhatna ki az ottlakók és a rendészet között – mondta.

Dr: Simon Gábor (MSZP_DK-Együtt) frakcióvezető szerint az összevont napirendekkel komolytalanná teszik a közgyűlési munkát. “Vagy azt akarják, hogy a képviselők ne tudjanak felkészülni, vagy önök alkalmatlanok egy testületi ülés levezetésére, vagy mindkettő együtt” – vélekedett. “Ha önök összehívnak egy közgyűlést, akkor legyenek szívesek megszervezni, ha nem sikerül, halasszák el” – vélekedett. Dr. Kiss János alpolgármester szerint ez közérdekű bejelentés, tegye meg ott a szocialista frakcióvezető.
Dr: Simon Gábor folytatta: Kovács képviselőtársa sem tudott semmit érdemben mondani a napirendről, csupán paneleket.
“Ha bűnmegelőzési stratégiáról beszélünk, fontos megemlíteni, Miskolc volt az első,a ki ezt megalkotta. Azt, hogy minden idők legnagyobb közbiztonsági csomagjáról van szó, félévente elmondják. Önöknek siker, hogy a közbiztonságra egyre többet és többet kell áldozni. Ez nem siker, ez azt jelenti, egyre rosszabb és rosszabb a helyzet. Ez szégyen” – fogalmazott.

Dr. Kiss János szerint ez nem szégyen, a szégyen az, ami a szocialisták idején volt.

Jakab Péter (Jobbik) frakcióvezető is a közbiztonság kapcsán kért szót: “Amikor önök azt mondták, rendet tettek Miskolcon, két nap múlva jött a hír, hogy egy lányt megerőszakoltak Miskolcon…A számozott utcán lakók már nem a hatóságtól, hanem a Jobbiktól kérnek segítséget. Azt tapasztalják a miskolciak, hogy a rendészetnek egy dolga van, pózoljanak a MINAP-nak, vagy kísérgessék a fideszes képviselőket, igaz, ezt hatósági ellenőrzésként adják elő. De ha mi kérjük, hogy kísérhessük el a hatóság embereit, akkor személyiségi jogokra hivatkozva nem engedélyezik” – mondta. “A jövőben sokkal kevesebb Ppr-t várunk el a hatóságoktól és sokkal több munkát” – fogalmazott.

Dr. Kiss János hangsúlyozta: “Mi soha nem mondtuk, hogy rend van Miskolcon, mi azt mondtuk, rendet szeretnénk tenni Miskolcon.”

Pakusza Zoltán (Jobbik) is azt javasolta, kezdjük a konstruktivitást azzal, hogy az előterjesztéseket odaadják az ellenzéknek is. “Támogatni fogjuk a közbiztonsági csomagot, de azt szeretnénk, hogy emögött komoly munka legyen” – hangsúlyozta. “Mi akadályozta meg abban a hivatalt, hogy a közbiztonsági csomagot nem küldték ki a képviselőknek?” – kérdezte.

Dr. Kiss János így fogalmazott: minden kiküldés az SZMSZ-nek megfelelően történik.

Dr. Tompa Sándor erre így reagált: “Igen, aszerint, amit a Fidesz-KDNP fogadott el.”

Jakab Péter arról beszélt, hogy valamikor a város létrehozott egy tanácsot, a társadalmi felemelkedés érdekében, de ez a tanács néhány összejövetel után megszűnt. “Ennyit az együttműködésről…” – fogalmazott.

Gazdusné Pankucsi Katalin (Fidesz) azt emelte ki, a közösségi rendőrök nagy segítséget jelentenek körzetében.

Badány Lajos a közterületen, önkormányzati tulajdonú épületen elhelyezett alkotások felülvizsgálatáról szóló javaslat kapcsán elmondta: “A Szigligeti Ede téren egy 50-es évekbeli őskövület, egy, a magyarokra támadó románoknak állít emléket. Szeretném javasolni ennek a szobornak eltávolítását, helyébe a hősi halált halt magyaroknak állítsanak emléket, ezt a Jobbik napirendben is javasolja majd.”

Hubay György (Fidesz): “Dobjunk be egy kavicsot a tóba, hadd fodrozódjon. Elképedve hallgatom, az ellenzék miről beszél. Egy részük már volt hatalmon, akkor is volt bűnözés a városban. A másik része még nem volt, ők a pályáról csak befelé kiabálnak, verik a tamtamot, de nem tettek semmit. partizán tevékenységgel próbáltak eljárni a város különböző területein, nem vitatom a jó szándékot.” Azt is elmondta, mióta a rendészet működik, azóta nagyon sokat fejlődött a város közbiztonsága.

Pakusza elmondta, ha Hubay György szerint a partizán akciók nem jogszerűek, tegyen feljelentést.

Glatz Katalin (Fidesz) azt emelte ki, hogy a lakók mára mernek jelezni a rendészetnek, ha baj van, ez nem volt mindig így. Illetve köszönetét fejezte ki a városvezetésnek, hogy fel merte vállalni a fészekrakós ügyet, ennek köszönhetően az avasi városrészbe is kezd visszatérni az élet – fogalmazott.

Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető szerint mindennél fontosabb, hogy rend legyen a városban, ezt a rendet azonban törvényes keretek között kell biztosítani.

Dr. Simon Gábor (MSZP): “Azt gondolom, egy politikust nem a szándékai minősítik, hanem az eredményei. Önök elköltenek háromszor annyit pénzt, mint mi, miközben több a bűncselekmények száma. És nem ezzel foglalkoznak, hanem marketingeset játszanak. A szándék nemességét nem vonom kétségbe, de nem ezek minősítik önöket, hanem az eredmények.”
A frakcióvezető módosító indítványt is szeretne benyújtani a közterületek elnevezésével kapcsolatban, ami arról szól, hogy felül kell vizsgálni a közterületeken elhelyezett műalkotásokat. “Ez 20 év után olyan sürgős lett, hogy sürgősségivel kellett benyújtani. Persze készüljön szakmai anyag, de a polgármester önmagában ne távolítson el semmit, hanem jöjjön vissza a téma a testület elé. Ebben teszek javaslatot az indítványomban” – fogalmazott.

Dr. Kiss János azt mondta, tegye meg írásban a módosító indítványt. A szocialista frakcióvezető azt válaszolta, majd ha kiküldik idejében a javaslatokat.

Dr. Kiss János is felszólalt, elsősorban a közbiztonsági napirenddel kapcsolatban: “Azt mondják, háborúhoz három dolog kell, pénz, pénz, pénz. A rendészeti politika is háború, ha kell, áldozunk rá pénzt. A szocialista időkben látványberuházásokra ment el a pénz, mi ezen változtattunk, De a szellemi hátterét is nézzük a harcnak, ebben sem kell szégyenkeznünk, hiszen mi voltunk az elsőt, akik kitalálták, hogyan kell megoldani a fészekrakós problémát, vagy például azt, hogy a térfigyelőket okosszoftverekkel kell felszerelni, Újabb és újabb ötletekkel álltunk elő a rendészeti háborúban. Mi az utcai bűnözés ellen harcolunk, sikereket is ebben kell elérnünk” – hangsúlyozta.

Kiss Gábor alpolgármester szerint nem szabad ilyen súlyos kérdésben, mint a közbiztonság, felszólalni, ha nem objektív és a valóságnak megfelelő tények hangzanak el. Adatot is mondott: a regisztrált bűncselekmények száma 2006-ban 14308 volt, ami 2014-re 40 százalékkal csökkent.


09.27: A költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos napirendekről vitáznak a képviselők.

Jakab Péter (Jobbik): a költségvetés sajnos leképezi a város állapotát, Miskolc lélegeztetőgépre került. “Ez nem az önök felelőssége, hanem a kormányé, ami szorongatja az önkormányzatokat. Az önök felelőssége, hogy mire költik a szűkös összeget, most például 108 milliót felzárkóztatásra.” Jakab szerint a holding nem tudja ellátni a feladatát, az önkormányzat segíti a holdingot, például azért, hogy ne szűnjön meg Miskolcon a tömegközlekedés. “Egy jó költségvetéstől azt várják el, hogy garantálja a létbiztonságot és közbiztonságot, de ez nem jellemző rá. Bár többet különít közbiztonságra a város, de mégsincs rend a városban, mert a rendészeti projekt egy lyukas zsák. A hatóságok azokban a jogsértésekben sem hajlandók eljárni, amik kiszúrják a szemüket. Ez nem rendészeti költségvetés, nem a közbiztonságé, hanem az ötlettelenség költségvetése” – fogalmazott.

Dr. Kriza Ákos azt kérdezte, mi lenne, ha nem támogatnák a közlekedési vállalatot, akkor drágább lenne a buszjegy, ha nem támogatnák a városgazdát, nem takarítanák a várost. Vagy mit szólnának az avasi lakók, ahol fészekrakósokat költöztettünk ki, ha nem adtunk volna pénzt a felújításra – kérdezte a városvezető. A polgármester szerint, ha így lenne, akkor a Jobbik által tökéletesen megálmodott orweli világ lenne.

Soós Attila (Fidesz) frakcióvezető szerint az előző választási ciklussal lezárult a város gazdálkodásának teljes tisztába tétele, a város költségvetése egyensúlyban van, megszabadult egy több mint 30 milliárdos adósságállománytól. “A továbbiakban is a munkahelyteremtés, egy biztonságos, élhető város megteremtése a cél” – fogalmazott. “Közrendre a város 650 millió forrást biztosít. A kamerarendszerek, a közterület-felügyelők létszámának növelése azt mutatja, jó úton járunk. Látni, nem csak ígérgetünk, tesszük a dolgunkat” – hangsúlyozta. Kiemelte azt is, hogy a települési támogatási rendszerre is fordít pénzt a város.
Az, hogy országunk fejlesztési minisztere arról beszélt, hogy 100 milliárd forintnyi fejlesztési pénz érkezett a városba, azt jelenti, Miskolc jó úton halad – fogalmazott. Elmondta azt is, nem elvándorlás van a városban, hanem egyre több család képzeli el a jövőjét a városban.

Dr. Simon Gábor (MSZP-DK-Együtt) frakcióvezető: “Úgy éreztem, Soós Attila álmodik, mert amit elmondott, annak semmi köze nem volt a költségvetéshez, ami a város honlapján is olvasható. Azt mondta, haladunk előre, mi viszont úgy látjuk, a költségvetés tükrözi azt a folyamatot, ami 2 éve elindult, azaz az önkormányzatiság felszámolását. Ehhez önök asszisztálnak. Nem szóltak, amikor a várostól elvették az oktatást, a kórházat, most a szociális ügyeket. Már tavaly elmondtuk, a feladatelvonások, az önkormányzatiságot veszélyeztetik. Az állam elvesz feladatot, de ettől sokkal több pénzt vesz el. Jelentős az egyensúlytalanság. Költségvetés szempontjából ilyen tragikus éve nem volt Miskolcnak” – jelentette ki.
Az látszik, hogy 15 milliárd forint hitelt kell 2030-ig visszafizetni, azaz arra készülnek, hogy addig adósítják el a várost, ez a 75-76. oldalon olvasható – mondta dr. Simon Gábor.

Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető: “1989-90-ben az akkori politikai viszonyoknak értelmében kialakult egy önkormányzati struktúra, de később az államtól az önkormányzat egyre több feladatot kapott, de forrást nem rendeltek hozzá. Így az önkormányzatok eladósodtak, Miskolc is. 2010-ben a Fidesz-KDNP hozzányúlt, és átalakította a rendszert. Ez által terhektől szabadult meg az önkormányzat. Az önkormányzat felelőssége, saját cégeit, struktúráját fenntartsa. Ez a költségvetés abban új, hogy nem szerepel olyan sor, hogy közel 3 milliárdot költ a város, hogy a szocialisták által felvett adósságot visszafizesse. Az is tény, hogy dr. Kriza Ákos irányítása alatt felelős gazdálkodás folyik a városban. Ha valaki alaposan megnézi a költségvetést, látja, minden eddiginél több szerepel a közbiztonság területén. De a városüzemeltetésre is többet tudunk fordítani.”

Badány Lajos (Jobbik): “A forráselvonásnak köszönhetően a város költségvetése évek alatt a felére zsugorodott. De elmondható az is, lerí róla a koncepció nélküliség. Fejlesztésekre kevés összeget fordít a város. A költségvetés legnagyobb vesztese a városüzemeltetés. nem leszünk vidámabbak akkor sem, ha a pályázatokat vizsgáljuk, hiszen csak hármat nyert el a város. Amikor még nem volt uniós tag, Miskolc nagyobb pénzekre számíthatott.”

Dr. Kovács László (KDNP) azt hangsúlyozta, a város kikerült a vesztes város pozícióból.

Nagy-Korsa Judit (Együtt): “Többször szóba került a Salkaházi program, mint szociális program. Többször szóvá tettem, ez nem szociális program, hiszen mindenki egyformán kap, részesül belőle. De senki nem hozta szóba azt, hogy meg kell emelni 10 százalékkal az étkezési hozzájárulást, úgy, hogy a kormánypropaganda szerint hazánkban nulla az infláció. A másik, ami feltűnt, milyen különbségek vannak óvodáknál: a belvárosiban 319 millió a bevétel és 187 milliót költünk személyi kiadásra, az Avason több a bevétel, de kevesebb a kiadás ugyanennyi dolgozó esetében. Igazságosabb elosztás kellene.”

Dr. Simon Gábor (MSZP): “Csökken a városüzemeltetésre költhető összeg, csökken a közlekedés támogatása, ezek kedvezőtlen tendenciák, amik a beruházásoknál is tetten érhetők. A fejlesztések kapcsán azzal magyarázzák, nem indult el a következő uniós ciklus, aminek tavaly januárban el kellett volna. Nem csak az a baj, hogy kevesebb a beruházás, hanem azt jelenti, hogy a miskolci cégek kevesebb munkát kapnak. Molnár Péter az egynesúlyi helyzetről beszélt, azt javaslom, olvassa el a költségvetés, 14 milliárd forint a hiány. Ez a költségvetés nincs rendben, nem támogatható.”

A Jobbikos felszólalásokban többször visszatért az, hogy a város miért támogatja pénzzel a holdingot, miért nem fordítva történik. A polgármester erre reagálva elmondta, a holding a miskolciak pénzéből gazdálkodik, közszolgálati feladatokat lát el, például vízszolgáltatás, tömegközlekedés, stb. Ezekből nem lehet lefölözni a hasznot – hangsúlyozta. “A holding nem búgócsigát árul, hanem közszolgáltatásokat. Ha ebből elvennénk, drágulnának ezek a területek” – hangsúlyozta.

Jakab Péter még elmondta, ők benyújtottak egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy a holding számoljon be a testületnek, ha ezt elfogadták volna, akkor eloszlathatták volna a ködöt a holding körül. “Ha átalakítanák a holding felügyelőbizottságát, és ellenzéki képviselők is kaphatnának benne helyet, akkor eloszlana a köd” – fogalmazott.

Dr. Tompa Sándor (DK): “Ma már az önkormányzat nem önkormányzatként működik, nincs befolyása a városlakók életére. A szociális ágazatot is rendesen megnyirbálták. 2014-ben szerepel egy projekt, Science múzeum, ennek a mostani költségvetésben nyoma sincs.”


07.38: Több napirendi pontot összevontak, így az önkormányzat költségvetésével gazdálkodásával kapcsolatos javaslatokat is egyben tárgyalja a testület.

A miskolci költségvetés sarokszámai: 25,6 milliárd forint bevétel és 25,6 milliárd forint kiadás.

A tervezetből kiolvasható, hogy városüzemeltetési feladatokra 3,3 milliárd forintot költene idén a város. Itt új feladatként jelenik meg például a Miskolc-Tapolcai Strandfürdő működési támogatása.

A szociális ágazatnak az idén 1,2 milliárd forinttal kevesebb jut, mint tavaly, ennek oka, hogy a segélyezés a járási hivatalokhoz került. Így összességében 3 milliárd 883 millió forintot javasol ezen feladatokra a költségvetés. A nagyobb összeget a következőkkel indokolja: „…a tavaly bevezetett Salkaházi Sára Miskolc program ez évben is folytatódik bővített formában.”

Az oktatásra is 78 millió forinttal többet szán idén a város, így 5 milliárd 162 millió forint lesz ezen feladatokra. A kulturális, közművelődési, művészeti területre is többet költene Miskolc az idén, mint tavaly. A tervezet 131 millió forinttal nagyobb összeget javasol, azaz 2 milliárd 899 millió forintot.

A tervezetből az is kiolvasható, hogy a sporttal kapcsolatos feladatokra, sportrendezvényekre, támogatásokra viszont ugyanannyi jut, mint tavaly.

Soós Attila, a Fidesz-KDNP frakciószóvivője már korábban bejelentette, hogy a költségvetésben kiemelt tétel lesz a közbiztonságra szánt összeg. Akkor még pontos számot nem tudott mondani, de a tervezetben valóban prioritásként szerepel. Ezen célokra összességében 540 millió forintot szánna a város, ami 127 millió forinttal több az elmúlt évihez képest.

A fejlesztések esetében alacsonyabb összeget írt ki az önkormányzat, de ezt azzal indokolják, hogy az új EU költségvetési ciklusnak most van a fordulópontja. „…Miskolc az új periódusban 35,26 milliárd forint fejlesztési forrással rendelkezik, jelenleg még az új program tervezése zajlik, s a projektek évenkénti ütemezésére a költségvetés elfogadását követően kerül majd sor. A pályázatok egy része már az év második felében, illetve döntően a 2016-os évtől kezdődően indulhat el” – olvasható az előterjesztésben.

A beruházások kapcsán azt írja az előterjesztő, hogy az elmúlt néhány évben elindult fejlesztések – például a Miskolc város ivóvízellátás biztonságának javítása, szennyvízcsatorna hálózatának bővítése, városi villamosvasút fejlesztése, Fűtőmű Science Múzeum létrehozása – az idén is folytatódik. Valamint a Miskolc-Tapolcai Strandfürdő és környezete fejlesztése is kiemelt projektje lesz az önkormányzatnak.

A büdzsétervezetből azt is kiolvashatjuk, hogy a korábbi évekhez képest magasabb összeget biztosítana a költségvetés olyan ingatlanok megszerzésére és fejlesztésére, melyhez várospolitikai szempontból kiemelt érdeke fűződik, illetve itt említik meg azt is, hogy tovább folytatódik a nyomortelepek felszámolása Miskolcon.


07.19: A testületi ülés a hölgyek köszöntésével kezdődött, a Fidesz-KDNP frakció, illetve dr. Kriza Ákos polgármester és az alpolgármesterek virággal köszöntötték a hölgyeket.

Dr. Kriza Ákos napirend előtt beszélt arról, hogy hiába tavalyi kétkedő hangok, az idén is lesz Salkaházi Sára program, amivel a közel 34 ezer nyugdíjas érdemeit ismeri el a város. Megtudtuk, a programon belül segélyhívó-berendezést is kérhetnek az érintettek.

Molnár Pál, a városgazda nyugalmazott igazgatója elhunyt, a képviselők egy perces néma csenddel emlékeztek.

Dr. Tompa Sándor (DK) által benyújtott javaslat napirendről való levételét javasolta a polgármester. Dr. Csiszár Miklós jegyző indokolta: az SZMSZ előírja, hogy egy hónappal korábban kell benyújtani, illetve a javaslat ellentétes több jogszabállyal, ezek ugyanis szabályozzák azt a területet, amire a javaslat vonatkozik. A javaslat ez volt: Javaslat a kereskedelmi egységek vasárnapi zárva tartásának a miskolci turizmusra gyakorolt hatásvizsgálatára.

Jelenleg a javaslatok napirendre vételéről szavaznak a képviselők.


Miskolci költségvetés: több jut közbiztonságra az idén

Miskolc – A miskolci költségvetés sarokszámai: 24 milliárd forint bevétel és 25 milliárd forint kiadás. tovább »









hirdet�s